Turizmus a terror árnyékában

A 2001. szeptember 11-i terrorakciók legnagyobb áldozatai a gazdasági élet szereplői közül a légitársaságok és a turizmussal foglalkozó cégek, utazási irodák, és szállodák voltak. Az ikertornyok lerombolása örökre megváltoztatta a légiközlekedést, s bár öt évvel az események után a nemzetközi idegenforgalom kiheverte a hatalmas sokkot, a turizmus továbbra is érzékeny a terrorizmusra és a természeti katasztrófákra.

A gazdasági élet szereplői közül talán egyetlen iparág képviselői sem szenvedték meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat anniyra, mint a légitársaságok és a turizmus képviselői. A támadásokat követően drasztikusan visszaesett a légi utasok száma nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában és a világ többi pontján is. A sokkot csak évek múlva heverte ki a két iparág, és néhány nagy cég is áldozatul esett a visszaesésnek.

A legnagyobb áldozat kétségtelenül az American Airlines volt, amelynek gépeivel hajtották végre a gyilkos támadásokat. Az Egyesült Államok legnagyobb légitársasága 2001. szeptember 11-e előtt a csúcson volt. Anyacége évente közel 1 milliárd dolláros profitot könyvelhetett el, épp felvásárolta legnagyobb riválisát, az emblematikus TWA-t, s ezzel a világ legnagyobb légi szállítójává vált, részvényeinek árfolyama pedig rekordmagasságokban járt.

Az American és más nagy nemzeti légitársaság is dollármilliárdokban mérhető veszteségeket szenvedtek el, elbocsátásokra és szigorú költségcsökkentő intézkedésekre került sor, s nem ritkán csak egy korábban elképzelhetetlen egyesülés menthette meg a légitársaságokat a teljes csődtől, ahogyan az a KLM-Air France frigy esetében is történt.

Persze tévedés lenne a légiközlekedés átalakulásának okait kizárólag a terrortámadásokban keresni. Az amerikai és európai nagy légicégek, gyakorlatilag saját maguk tárták szélesre a kapukat a feltörekvő fapados társaságok előtt azzal, hogy a költségek csökkentése érdekében kevesebb járatot üzemeltettek. Az induló repülőgépek számának csökkentése felgyorsította a jegyárak csökkenésének folyamatát, ami együtt járt az egy utasra jutó bevétel csökkenésével is.

Paradox módon, a szeptember 11-i támadások hosszú távon mégis előnyökkel járt az American Airlines-hoz hasonló nagy nemzeti légitársaságok számára, ugyanis az életben maradás érdekében olyan intézkedések meghozatalára kényszerültek - költségek csökkentése, a hatékonyság növelése - amelyekre talán csak jóval később került volna sor.

A légitársaságokon kívül a turizmusban működő szolgáltatók voltak a terrorakciók másik nagy vesztesei. Az emberek egy időre elfordultak a repüléstől, nyaralásukhoz a lakóhelyükhöz közelebbi, autóval is elérhető helyszíneket kerestek, így néhány nagy, tengerentúli turistaközpont, elsősorban a Karib-térség szigetei, a Mexikói üdülőhelyek és természetesen az Egyesült Államok legfontosabb turistalátványosságai komoly veszteségeket szenvedtek el.

Szeptember 11-e óta több olyan esemény is történt, amely kisebb-nagyobb- mértékben visszavetette a nemzetközi turizmust, - gondoljunk csak a SARS, vagy a madárinfluenza-járványra, a 2004. decemberi thaiföldi cunamira, a tavalyi londoni metrórobbantásokra, vagy a nemrég szintén Londonban meghiúsított repülőgép-merényletekre - de ezek egyikének sem volt olyan mértékű negatív hatása, mint a New York-i és a washingtoni támadásoknak.

A támadások nyomán fokozatosan megváltoztak az emberek utazási szokásai. Ma már természetesnek számítanak a kiemelt biztonsági intézkedések a repülőtereken, a hosszú sorban állás a csomagok átvilágításához, vagy az útlevelek ellenőrzéséhez. A repülőtéri várótermekben már megszokott látvány jelent az állig felfegyverzett kommandós is.

A szinte folyamatos terrorfenyegetettség azt eredményezte, hogy a turisták egyre inkább a biztonságosnak tartott országok, üdülőhelyek felé fordulnak és azok az államok, amelyeket a nagyközönség kicsit is veszélyesnek tart, milliárdokat kénytelenek áldozni az ország imázsának megőrzése érdekében.

Így aztán a tavalyi londoni merényletek és az idei terror-szigorítások a lehető legrosszabbkor jöttek az iparág számára, a 2001-es terrortámadásokat követő három rossz év után a turizmus ugyanis fokozatosan magára talált. A legutóbbi események ezt a fellendülést lassíthatják le. A megváltozott utazási szokások miatt jelenleg is elmondható, hogy Észak-Amerikában, Európában, de Ázsiában is egyre jellemzőbb, hogy a látogatók számának növekedése mellett a bevételek növekedése elmarad, ami azt jelenti, hogy rövidebbek az utak. A turizmusból származó bevételek alapján felállított ranglistát ennek ellenére változatlanul az Egyesült Államok vezeti, majd Spanyolország, Franciaország és Olaszország következik.

Örvendetes ugyanakkor, hogy a merényletek által leginkább érintett New York látványosan felépült a támadások utáni megrázkódtatásból, már ami az idegenforgalmat érinti. Az adatok tanúsága szerint New York minden idők legnagyobb számú turistaáradatát várja az idén. Míg tavaly 41 millió turista volt kíváncsi New York-ra köztük 6,7 millió külföldi, addig az idén a városvezetés legszerényebb jóslatai szerint is minden idők legnagyobb számú turista áradatára, vagyis 43,3 millió látogatóra számítanak.