Cifrapalota, zöld az ablaka

2006.09.14. 10:21

Kecskemétről már Petőfi is, mint az Alföld Hírös Városáról írt, s a település ezt a kitüntető jelzőt a mai napig megőrizte. A város már a középkorban is fontos kereskedelmi csomópont volt, manapság pedig gazdag kulturális életével is kitűnik a környék települései közül. Hétvégén az Alföld szívébe látogatnak az Üllői úti focisták.

A város Budapesttől 86 kilométerre a Duna-Tisza közti homokhátságon fekszik. A középkori Kecskemét ősi magját a kereskedelmi utak találkozásánál létrejött település jelentette, mely földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül.

Kecskemét neve egy 1368-as, Nagy Lajos király által kiadott oklevélben már mezővárosként szerepel, amely később a török hódoltság alatt a környező falvak lakóinak is menedékül szolgált. A város elsősorban állattartásból és pásztorkodásból élt, marhakereskedői messze földön híresek voltak. A város első kézműves céhei a XVI. század elején alakultak, ettől kezdve az iparos tevékenység is fejlődésnek indult.

Kecskemét városa a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát a földesúri függés alól. Ekkor kezdődött a város környéki földek felparcellázása és a állandóan lakott tanyák is ilyenkor jöttek étre. A század második felében a tanyavilág már olyan kiterjedt volt, hogy a századfordulóra lakosság fele már tanyákon élt.

A város XIX. századi fejlődéséhez hozzájárult a kiegyezés utáni aktív ipartelepítés is, a mezőgazdaságon belül pedig a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztése. Ezek együttes eredményeként Kecskemét, az egykori mezőváros hatalmas szecessziós palotákkal gazdagodott, tehetős polgári réteg alakult ki és a város elindult a nagyvárossá fejlődés útján.

Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ. A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.

Látnivalók, szabadidő

A kecskeméti városnézést érdemes a Főtéren kezdeni, ahol egy helyen több, megtekintésre érdemes épület áll. Első ezek közül a Nagytemplom, amely 1774 és 1806 között épült, az Alföld legnagyobb copf stílusú székesegyháza. A tornyát körülvevő erkélyről egykor a tüzet vigyázták, ahonnan letekintve a város és környékének látképe tárul elénk.

Szintén a Főtéren található a Városháza hatalmas épülete, amely 1893-94-ben épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület a magyar szecessziós építészet kiemelkedő példája. Érdemes felkeresni Kecskemét legrégibb épületét, a Szent Miklós templomot, vagy ahogy a helyiek hívják, a Barátok templomát is. A templom a XIV.sz-ban épült román stílusban, majd többszöri átépítése során gótikus és barokk stílusjegyekkel is gazdagodott. A XVIII. században a ferencesek egy kolostort építettek hozzá, amely ma a világhírű Kodály Intézetnek ad otthont.

A városnéző séta során nem hagyhatjuk ki Kecskemét leghíresebb épületét, a dalban is megörökített, szecessziós stílusban épült Cifrapalotát sem, amely ma városi képtárként üzemel. Kecskemét számos múzeuma közül hármat ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyeket feltétlenül érdemes felkeresni. Közülük az első a város leghíresebb szülötte, a helyi színház, könyvtár és több iskola névadója, Katona József emlékháza. Gyermekes családoknak ajánljuk a Szórakaténusz játékmúzeum megtekintését, ahol nem csak a régi korok játékait csodálhatják meg a kicsik, hanem a játékkészítő és kézműves-műhelyben maguk is elkészíthetik játékaikat. Az idősebb korosztály számára lehet érdekes a kecskeméti gyümölcspálinka-főzde és a mellette megtekinthető pálinka-kiállítás, ahol egy kis kóstolóra is lehetőség van.

A városba érkezők számára kitűnő kikapcsolódási lehetőséget kínál a télen-nyáron üzemelő gyógyvizű uszoda és a néhány éve átadott élményfürdő és csúszdapark. A fürdő közvetlen közelében lévő Szauna Szállóban pedig többféle gyógykezelésre is lehetőség van.

A pusztaromantika kedvelőinek különleges élményt nyújtanak a Kecskemét térségében elhelyezkedő lovastanyák, melyek a szállás- és étkezési lehetőségen túl lovaglási, kocsikázási lehetőséget is kínálnak a vendégek számára.

Szálláslehetőségek

Kecskeméten és környékén szinte minden kategóriában találhatunk igényeinknek és pénztárcánknak megfelelő szállást. Főképp háromcsillagos szállodákból nagy a kínálat, ezek közül a már említett Szauna Szálló mellett csak jókat mondhatunk a Hotel Udvarház, vagy Három Gúnár szálloda szolgáltatásairól. Aki ennél egy kicsit magasabb kategóriára vágyik, az Aranyhomok Wellness hotel lehet a legjobb választás, amely egy modern négycsillagos szálloda minden kényelmét kínálja vendégeinek.

Az egzotikus szálláslehetőségek kedvelőinek a már említett lovastanyák egyikét ajánljuk. Jó választás lehet a bugaci Táltos Lovaspanzió, a fülöpházai Somodi Tanya rusztikusan berendezett hangulatos fogadója, vagy a bugacpusztai Gedeon tanya.

Közlekedés

Kecskemétre legegyszerűbben és leggyorsabban az M5-ös autópályán juthatunk el. Vonattal a Nyugati pályaudvarról 1-1,5 óra alatt érhetünk a Hírös Városba, a legolcsóbb teljes árú vonatjegy 1316 forintba kerül.