Csak le ne zuhanjunk!

Vágólapra másolva!
Bár a légiközlekedés manapság az utazás egyik legbiztonságosabb formája, sokan továbbra is félnek a repüléstől. Pedig néhány apró tudnivaló ismeretében mi magunk is tehetünk arról, hogy a lehető legnagyobb biztonságban érjünk célhoz.
Vágólapra másolva!

A repüléstől tartó utazók legnagyobb félelme általában a nagy magasság miatt van, néha pedig a félelmük oka, hogy a szédítő mélységtől csupán egy vékony alumínium réteg választja el őket. Pedig, ha egy repülőgép már több ezer méteres biztonságos repülési magasságon repül, a lehető legnagyobb biztonságban van. Egy repülőút legveszélyesebb része ugyanis mindig a felszállás és az emelkedés. Szintén kritikus rész lehet a landolás, illetve az azt megelőző ereszkedés, de távolról sem annyira, mint az indulás percei.

A mai korszerű repülőgépeken szinte a felszállás az egyetlen művelet, amit kézi vezérléssel végeznek a pilóták, az út többi részén legtöbbször a robotpilóta irányít, s egészen a földet érést megelőző pillanatokig a számítógép irányítja a repülőt, a kapitány csak ekkor veszi át a vezetést. Így tehát, ha a lehető legkevesebb veszélynek szeretnénk kitenni magunkat, próbáljunk közvetlen járatra jegyet foglalni, azaz átszállás nélkül repüljünk, mert így csökkenthetjük a veszélyes le és felszállások számát.

Szintén csökkenthetjük a ránk leselkedő veszélyek nagyságát, ha utazásunkhoz minél nagyobb repülőgépet választunk. Az európai repüléseknél az igazán nagy gépek nem jöhetnek szóba, de egy-egy hosszabb szakasz esetén már találhatunk igazán nagy típusokat, mint a Boeing 747-esét, vagy a nagy Airbusokat. A légiközlekedésben életben lévő nemzetközi szabályzat szerint minden 30 ülésesnél nagyobb repülőgépnek hosszú, szigorú vizsgálatokon kell átesnie, mire a hatóságok megadják a repülési engedélyeket. Egy komolyabb baleset esetén egy nagyobb repülőgépen utazva nagyobb az utasok túlélési esélye is.

Sok utas unalmasnak tartja a felszállás előtt az utaskísérők tájékoztatását és a legtöbben oda sem figyelnek az információkra. Pedig az életünk múlhat azon, hogy tudjuk a legközelebbi vészkijárat pontos helyét. A különböző géptípusoknál más és más helyen találhatók ezek a könnyen nyitható ajtók és a számuk is különböző.

Csökkenthetjük a repülőút kockázatait úgy is, ha az ülések felett a csomagok tárolására használt szekrényekbe nem teszünk túlságosan nehéz bőröndöket, táskákat. A repülés közben ugyanis rendszeresen előfordul, hogy kedvezőtlen időjárási zónán halad át gépünk és ilyenkor a rázkódás miatt az esetleg túlterhelt rekeszek ajtói nem tudják megtartani a csomagokat. Egy tanulmány szerint a repülés során a leggyakoribb sérülések abból erednek, hogy a túlterhelt tároló rekeszekből kiesnek a nehéz csomagok. Egy ilyen aláhulló bőrönd rossz esetben komoly agykárosodást is okozhat, ezért, ha felszállás előtt azt látjuk, hogy valamelyik utastársunk túlságosan nehéznek látszó bőröndöt szeretne elhelyezni a tárolókban, kérjük meg őt, illetve az utaskísérőt, hogy helyezze azt biztonságosabb helyre!

Szintén a turbulencia által okozott sérüléseket előzhetjük meg, ha a repülés teljes időtartamára becsatolva hagyjuk a biztonsági öveket. A hosszú tengerentúli járatokon ez kényelmetlen lehet, de alvás közben kifejezetten kellemetlen arra ébredni, hogy az ember beüti a fejét a szomszéd karfájába. Csatoljuk be az öveket, ezzel a váratlan sérülésektől óvhatjuk meg magunkat!

Mindig hallgassunk az utaskísérők figyelmeztetéseire! A közhiedelemmel ellentétben ők elsősorban nem kényelmünk, hanem a biztonságunk miatt vannak a fedélzeten. Ha például arra kérnek, hogy kapcsoljuk be a biztonsági övet, tegyük meg és csak azután kérdezzük meg, hogy miért!

A repülőtéri biztonsági ellenőrzések legutóbbi szigorítása miatt tilos bármiféle folyékony anyagot a fedélzetre vinni, vannak olyan országok azonban - például a Távol-Keleten, vagy Dél-Amerikában - ahol az ellenőrzések korántsem ennyire szigorúak. Ha ezeken a tájakon repülünk, indulás előtt mindig tájékozódjunk a légitársaságnál, hogy milyen tárgyakat, anyagokat vihetünk fel a fedélzetre, s így ennek megfelelően tudjuk csomagolni poggyászainkat. Lehetőleg ne vigyünk a repülőgépre éghető, gyúlékony anyagokat, vagy éles eszközöket, ezzel is csökkenthetjük a balesetek kockázatait.

Talán kissé banálisnak tűnhet az olvasó számára, de mindenképpen jól tesszük, ha a forró italok felszolgálásakor engedjük, hogy a légi utaskísérő tegye elénk a kávét, teát! A repülés közben bekövetkező kisebb balesetek között az egyik leggyakoribb, amikor az utasok leforrázzák magukat az italokkal. Ilyen esetekre a személyzet rendelkezik az elsősegély ellátásához szükséges eszközökkel, de ha a baleset a tízórás repülőút elején történik, nagyon kellemetlen utazásban lehet részünk.

Gyakori balesetforrás repülés közben az alkoholfogyasztás is. Mivel a repülőgép kabinnyomása az 1600 méteres tengerszint feletti magassághoz hasonló nyomásértékre van beállítva, minden pohár elfogyasztott alkoholos ital erősebb hatást gyakorol a szervezetre, mintha ugyanekkora mennyiséget a földfelszínen fogyasztunk el. A túlzott alkoholfogyasztás - főleg a hosszú, tengerentúli repüléseknél - az alvást is negatívan befolyásolja, ezért a legjobb, ha módjával ürítjük a poharakat.

Végezetül az egyik legfontosabb tanács: ha mégis bekövetkezik a legrosszabb és repülőgépünk balesetet szenved, kövessük a személyzet utasításait és a lehető leggyorsabban hagyjuk el a gépet!