Ma már egyre több utazási iroda vagy utazási portál kínálatában találkozhatunk különféle hajóutakkal és a magyar utazók körében is egyre népszerűbb az utazás ezen fajtája. Azok, akik először szánják magukat hajós utazásra, a nagy kínálatban sokszor nem tudják, melyik ajánlatot is válasszák. Nekik szeretnénk segíteni.

Napjainkban a tengeri hajós utazás az egyik leggyorsabban fejlődő irányzata az idegenforgalomnak, 2006-ban nem kevesebb, mint 20 százalékkal több turista fizetett be valamelyik népszerű útvonalra, mint egy évvel korábban. A nagy hajóstársaságok évről évre újabb, hatalmas tengerjárókat állítanak forgalomba, amelyek fedélzetén több ezer ember fér el kényelmesen.

A piac olyan nagy, hogy az egyes társaságok specializálódtak az utóbbi években: van olyan cég, amely elsősorban a gyerekes családokat célozza meg, van olyan, amelynek hajóin a szórakozás és a bulizás a legfontosabb és akad olyan is, ahol a kulturális programokra helyeződik a hangsúly.

Azoknak a turistáknak, akik korábban még nem vettek részt ilyen utazáson, nem árt, sőt kifejezetten tanácsos előre tájékozódni az út részleteiről, az árakon túl is. Első természetesen a megfelelő útvonal kiválasztása. Magyarországon a Földközi-tengeri és a Karib-térségbeli hajóutak a legismertebbek, előbbiek inkább a tavaszi-nyári időszakban gyakoriak, utóbbiak pedig a hurrikán-szezon végeztével, késő ősszel és a téli hónapokban. Ezeken kívül vannak természetesen egyéb útvonalak is, például az Északi-tengeren, Alaszka környékén, a Közel-Keleten, vagy legújabban Dél-kelet Ázsiában is.

Ezen hajóutak közös jellemzője, hogy általában egy hétig, tíz napig tartanak, s a hajók minden nap más-más kikötőben vetnek horgonyt, ahol különböző szárazföldi kulturális és sportprogramokon vehetnek részt az utasok. Ezeken a hajóutakon rendszerint legfeljebb egy olyan nap van, amikor a nappalt a tengeren tölti a hajó, amúgy rendesen éjszaka teszi meg a két állomás közötti távolságot.

Az útvonal kiválasztásakor a tengeri betegségre hajlamosak, nem árt, ha figyelembe veszik az időjárási adatokat is, mielőtt választanak. A Karib-tenger szigetei között például június elejétől november végéig gyakoriak a viharok, sőt ekkorra esik a hurrikán-szezon is, tehát ebben az időben errefelé nem tanácsos hajóutat foglalni. Egyébként sok társaságnál erre nincs is lehetőségünk, hiszen ezek a cégek a szezonok váltakozásainál flottáikat áthelyezik a Föld más térségeibe, ahol békésebb vizeken hajózhatnak.

A Dél-Amerikát megkerülő hajók utasai is számíthatnak mozgalmasabb napokra, főként a Horn-fok környékén, vagy például az Atlanti-óceánt átszelő útvonalakon is megtapasztalhatnak komolyabb hullámverést. A Földközi-tenger, vagy a Karib-térség vizei főszezonban viszont hagyományosan nyugodtabbak.

A modern utasszállító hajók a repülőgépek szárnyaihoz hasonlatos stabilizátorokkal vannak felszerelve, amelyek a hajó fenekén a vízvonal alatt helyezkednek el, s erős hullámzásban kinyitják őket, így csökkentve a hajó himbálódzását. A gyomorkavaró mozgást így minimalizálják a tervezők, de teljesen megszűntetni nem tudják, a kabinban ülve mindig érezni fogjuk a tenger hullámzását. Ha nagyon tartunk a tengeri betegségtől, mi magunk is csökkenthetjük ennek kockázatát: válasszunk lehetőleg minél nagyobb, 3-4 ezer fős hajót az utazáshoz, s nem árt, ha a jó közérzet érdekében feláldozzuk a remek kilátást és a hajó belsejében, belső kabint foglalunk magunknak. A hajó középső részén a legkisebb ugyanis a vertikális mozgás. Indulás előtt érdemes a háziorvos tanácsát kérni a tengeri betegség elleni gyógyszerekről és tanácsos még indulás előtt beszerezni azokat, mert bár a hajóorvosnál is kaphatók ezek a szerek, de sokkal nagyobb összeget kell a helyszínen leszurkolni értük.