Albánia lehet az Adria új gyöngyszeme

Aki még nem járt Albániában és az országról hall, elsőre szinte mindenkinek a hatalmas mennyiségű és értelmetlen betonbunker jut eszébe, a kicsit tájékozottabbaknak már Szkander bég, Teréz Anya esetleg az albán származású, Mohácsnál hősi halált halt Tomori Pál juthat eszébe. Pedig Albánia hamarosan az Adria új ékköve lehet, az ország természeti szépsége és a turizmusba fektetett összegek legalábbis ezt valószínűsítik.

Albánia az elmúlt években, évtizedekben kizárólag úgy kerülhetett az újságok címlapjára, ha egy botrányos, az egész országot behálózó és az emberek megélhetését biztosító piramis-játékot lepleztek le, vagy, ha a koszovói válság idején az albán szerepvállalás került szóba. A legutóbbi időkben azonban egyre több pozitív esemény történik az országban, amelyeknek kétségtelen csúcspontja George Bush, amerikai elnök múlt heti tiranai látogatása volt, amelyhez foghatót mostanában ritkán élhet meg a Fehér ház első embere.

A látogatás természetesen a média figyelmét is a mediterrán országra irányította, amelynek szüksége is van minden ilyen lehetőségre, ha ki szeretne törni sztereotípiák által sugallt negatív országimázsból. Az ország talán egyetlen világszerte is ismert és elismert személyisége, az albán szülőktől, de a macedóniai Skopjében született Kalkuttai Teréz Anya, akit az indiai szegényekért folytatott tevékenysége tett ismertté, s akiről az albán főváros új, modern, az ország fejlődését repülőtéri terminálját is elnevezték.

Az ország felzárkózásának legnagyobb esélyét a helyi vállalkozók és a kormány is a turizmusban látják, s ennek megfelelően az idegenforgalom már kiemelten kezelt bevételi forrás. Az országnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy a jelentős idegenforgalmi bevételekkel rendelkező szomszédokhoz, Görögországhoz, Montenegróhoz és Horvátországhoz hasonlóan igazi turistaparadicsommá váljék. Az országnak ehhez természetesen nemcsak az infrastruktúrát kell fejlesztenie, szállodákat, kikötőket, utakat, repülőtereket építenie, hanem az idegenforgalmi képzést, a szolgáltatások színvonalát is a szomszédokéhoz és a nemzetközi piac követelményeihez kell közelítenie. Ehhez egyébként a Bush-látogatás is hozzájárul, ugyanis az amerikai fejlesztési ügynökség az USAID már most aktívan támogatja az albán turisztikai szektor fejlesztését.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=caW5NX7deZsEcURs
Albánia, Európa utolsó gyöngyszeme

Európa egyik legfiatalabb demokráciája évtizedekig teljes elszigeteltségben élt Enver Hodzsa uralma alatt. Ezekben az évtizedekben a teljes elzárkózás, az idegen támadástól való félelem s a végletekig az önerőre támaszkodás légköre hatotta át a kis országot. A bunkerépítés láza közel 1 millió vasbeton szörnyet eredményezett, melyek mindenütt megtalálhatóak: a tengerparton, az országutak mentén, a városokon belül, a parkokban. Végül 47 évnyi kommunizmus után 1992-ben tartották az első választásokat, s az ország gyakorlatilag ettől kezdve folyamatosan törékeny gazdasági helyzetének stabilizálásával van elfoglalva. Az infrastrukturális beruházások és a külföldi tőkebeáramlás hiánya miatt teljes országrészek maradtak utak, távközlő berendezések és vasút nélkül. Az ország a mai napig Európa legszegényebbjei közé tartozik.