Az elmúlt néhány nap időjárása és főleg a Balaton kissé lehült vize nem kedvezett igazán a strandolásnak, de a tó partján nyaralóknak ilyenkor sem szabad csüggedniük. Kevesen tudják, hogy a tó közelében több török kori, vagy még régebbi vár és erődítés található, amelyek érdemesek arra, hogy rossz idő esetén ellátogassunk ide.

A végre valahára elkészült új autópályaszakasz mentén több olyan régi magyar vár is elérhető távolságba került, amely feltétlenül érdemes arra, hogy egy rövid látogatást tegyünk hozzájuk. A Balatontól délre elterülő egykor mocsaras, lápos vidék a török hódoltság idején élénk hadmozdulatok helyszíne volt, s a jól védhető területeken több kisebb-nagyobb földből, fából, vagy kőből épült erődítést emeltek. Utóbbiak közé tartozik a romos állapotban is jól kivehető kereki Fejérkő vára Balatonföldvártól délre.

A vár érdekessége, hogy legnagyobb része téglából épült, az építtetők csak elvétve használtak követ, főként az alapoknál és a kapuknál. Az eredetileg kétemeletes várból mára csak egy emelet látható, amelynek talán leglátványosabb része a délnyugati oldalon megmaradt 10-12 méter magas saroktoronyszerű épület.

A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de a helység neve először a 12. században Querequi néven jelenik meg egy III. Béla által kiállított oklevélben. A birtok később a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan birtokvitája kapcsán kerül elő.

A várat vélhetően a 14. század első évtizedeiben építették, s Zsigmond király a század végén Marczali Miklós temesi ispánnak adományozta a török elleni védelemben szerzett érdemeiért. A várat a 15. század végén Miksa császár ostromolta, s ennek nyomán az erődítmény néhány évre elnéptelenedett. Később II. Ulászló király a várat a Báthoriaknak adta, 1530-ban pedig Perneszi Ferenc vásárolta meg a családtól.

A török seregek előretörését látva a visszavonuló magyar hadak 1540-ben felrobbantották a várat, nehogy a törökök használni tudják, de a hódítók helyreállították a károkat és a hódoltság teljes ideje alatt megtartották a várat. A török elűzése után a tihanyi vár tartozéka lett Fehérkő. Évszázadok múlva a vár falainak nagy részét a helyiek széthordták, s 1830-ban a közelben épült Kereki templom, illetve az azóta már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel - tudható meg a Történelmi Magyarország várai című portálról.

Kuriózum Balatonszentgyörgyön

A Balaton déli partjánal talán legérdekesebb vára Balatonszentgyörgy határában található. A parányi, de annál érdekesebb alaprajzú Csillagvár igazi kuriózum. Maga az épület inkább építészeti kialakítása, mintsem történelmi múltja és hadászati jelentősége miatt érdekes.

A csillag alaprajzú épületet 1820-21-ben Festetics László építtette vadászház céljára. A kastélyszerű épület köré 1825-ben árkokat és töltéseket emeltetett.

A fedett vár központi helyiségében találhatók a kapitányi, az őr és pihenő szobák, és a konyha is, de itt van a több mint 30 méter mély kút is. A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum is. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli magyar könnyűlovasság díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor működik. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.

Az épület mintegy 40 méterre magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falai, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, sarokbástyás sáncai, valamint görögkereszt alakú pincéje miatt egyedülálló a világon. Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak.

A Csillagvár minden nap 9-18 óráig várja a látogatókat, a belépőjegy felnőtteknek 400 forintba, gyerekeknek 300 forintba kerül.