A szerelem szigete télen-nyáron

A történet úgy szól, hogy amikor Kronosz gyémántkeménységű kardjával bosszúból elválasztotta apja Uránosz testét a heréitől, Uránosz vére a földre, nemző váladéka pedig a tengerbe hullott. Amit aztán a tenger hullámai habokká formálták, s belőle egyszer csak kiemelkedett a gyönyörűséges Aphrodité, a szerelem istennője. A szigetet, ahol partra lépett ma Ciprusnak hívják.

A kagylóhéj, amin egy darabig egyensúlyozott Aphrodité, kezdett kényelmetlenné válni, s amíg az égiek fentről a szépséges szűz bájait bámulták, ő szép csendben, kebleit hajával elfedve, szemeit szemérmesen lesütve, kilépett a kagylóhéjból, és apró fehér lábait szigetre tette.

A helyiek évezredek óta őrzik ezt a mítoszt, és ilyenkor nyár derekán fiatal párok ezrei érkeznek Ciprusra. Ám a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetéről sokan nem is tudják, hogy főszezonon kívül is rengeteg lehetőséget kínál, akár az ötcsillagos kategória nagypénzű elkötelezettjeinek, akár a hátizsákos kalandoroknak. A mintegy 400 km-nyi partszakasz, és a változatos hegyvidék bikinis és pulóveres időkben is tökéletes kikapcsolódást nyújt.

A sziget isteni adottságuk, hogy homokos partja és hófödte hegycsúcsa is van, ami kimeríthetetlen örömforrás a turistáknak. Bármennyire is hihetetlen, Cipruson időnként még síelni is lehet. A sziget amúgy is az aktív pihenés központja, főleg a téli szezonban. Kedvező hóviszonyok esetén a reggeli siklás után délután már röplabdázhatunk is a strand homokján, ami semmi máshoz nem hasonlítható élményt kínál az ide látogatóknak.

A legtöbben persze azért a nyárra és az őszre esküsznek Cipruson. A strandolás mellett a terepkerékpározást és a túrázást is ajánljuk a Ciprusra utazóknak, hiszen a táj változatos, a tél enyhe, és a fenyvesek egész évben illatosak. A megrögzött természetjárók is késő nyáron érkeznek, méghozzá madár lesre. A költöző madarak vándorlási szertartása eddig ismeretlen szabadidős tevékenység volt. Ciprusra viszont a világ minden tájáról sok ezer turista érkezik, hogy tisztes távolságból, a legprofibb távcsövekkel felszerelve, órákig csodálják például a pelikánok megérkezését.

Az ismeretlen Ciprus

A legszebb sétaút évszaktól függetlenül a 12 km-es Atlantis-ösvény, amely az Olimposz 1700 méteres csúcsáig kanyarog és ahonnan pazar látvány nyílik a szigetre. Ha gyalogszerrel indulunk felfedezni a szigetet, ne reggelizzünk, ne is ebédeljünk, mert a helyiek lépten-nyomon betessékelnek a tornácig egy tál levesre vagy egy sajttálra, némi bor vagy tömény kíséretében.

A helyiek egyébként egyfolytában mosolyognak, semmi idegeskedés, kapkodás. A városi embernek szinte felfoghatatlan. Napjaik nagy részét a kertben, vagy a földeken töltik, sokan kézzel szántanak, és még mindig jó szolgálatot tesz a teherhordásnál egy köpcös, erős szamár. A szamarak mellett szinte minden család tart kecskét, juhot, egyrészt a Ciprusra jellemző jelentős tejfogyasztás, másrészt a házi készítésű Kefalotiri sajt miatt. Gyakran látni a tornácokra kilógatott sajtrudakat, melyeket a napmeleg érlel fenséges ízűre.