A Wizz Air nyerte a fapados háborút

Vágólapra másolva!
A múlt hét végén jelentette be két vezető hazai fapados légitársaság egyike, a SkyEurope, hogy a nyereségesség és a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében bezárja budapesti és krakkói bázisait. A cég a jövőben Pozsonyra, Prágára és Bécsre összpontosít. A lépés a hazai fapados-piac átalakulását hozhatja magával, erősíti a nagy konkurens Wizz Air piaci pozícióit, de az utasok nem kerülnek hátrányba.
Vágólapra másolva!

A SkyEurope pénteken döntött arról, hogy bezárja budapesti és krakkói bázisát, a diszkont légitársaság mindkét bázison a hivatalosan meghatározott téli menetrend kezdetével, október 28-ával szünteti be az üzemelést. A társaság szerint a profitabilitás elérése, valamint az utasoknak nyújtott szolgáltatás színvonalának erősítése érdekében Bécsre, Pozsonyra és Prágára kívánnak összpontosítani.

Jason Bitter, a légitársaság vezérigazgatója közölte: a cég gondos elemzések után döntött arról, hogy a hosszú távú eredményesség érdekében az üzemelést Szlovákia, Csehország és Bécs köré szervezik át. Ezeken a piacokon az üzleti és szabadidős utasok aránya kedvező, gyorsan növekvő piacokról van szó, ahol a gazdaság egészséges ütemben nő és jóval kisebb a szezonalitás, mint Krakkóban vagy Budapesten - tette hozzá az igazgató.

A szlovák fapados légitársaság az év első kilenc hónapjában csökkentette veszteségeit. A harmadik negyedévben a nettó veszteség 5,13 millió euróra mérséklődött az előző évi 16,5 millió euróról. Ennek ellenére az adóssága emelkedett: 79,6 millió euróról 121,6 millió euróra.

Megerősödik a Wizz Air

A SkyEurope lépése jelentősen átalakítja a hazai fapados piacot, s az eddigi piacvezető Wizz Air pozícióit tovább erősíti. Kázmér Natasa, a Wizz Air kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a társaságnál az elmúlt évben már számítottak arra, hogy a magyarországi fapados piac némiképp konszolidálódni fog. A folyamat Európa többi részén már évek óta látványos: 2004 óta temérdek fapados légicég kezdte meg működését, s közülük sokan elég hamar beszüntették működésüket, mások a hatékonyság növelése érdekében egyes járatokat megszüntettek, vagy csökkentették a járatszámot. Ennek fényében a SkyEurope döntését teljesen racionális lépésnek nevezte az igazgató.

A Wizz Air számára intő jel volt, hogy az utóbbi hat hónapban egyértelművé vált a fapados légiutasok számának csökkenése. A visszaesésnek csak egyik oka a SkyEurope által is hangoztatott, környező országokhoz (elsősorban Lengyelországhoz és Romániához) viszonyított kisebb piac. Az utaslétszám csökkenése a magyarok utazási szokásaiban is keresendő, ráadásul a fapadosok működése szempontjából Magyarországon korántsem ideálisak a feltételek.

A legfőbb akadály a fapados légicégek számára, hogy egy túlzottan központosított ország monopolhelyzetben lévő repülőterére kell leszállniuk. Az elmúlt hónapokban több fapados és hagyományos légitársaság is nehezményezte, hogy Ferihegyen még mindig túlságosan magasak a költségek, s a szomszédos országok repülőtereivel ellentétben itt semmiféle ösztönzést nem kapnak a fapados cégek.

Ez az úgynevezett berepülő légitársaságoknak (azoknak, amelyek külföldi bázisrepülőterekkel rendelkeznek, pl.: easyJet, Germanwings, Ryanair) kevesebb problémát jelent, mint azoknak, amelyeknél a Ferihegyi repülőtér bázisreptérként funkcionál (Wizz Air, vagy mostanáig a SkyEurope). A berepülő cégek - főként a két legnagyobb, tőkeerős légitársaság - a jövőben legfeljebb csökkentik járatszámukat, vagy törölnek egyes útvonalakat, de fenntartható szinten hagyják a működésüket.

Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője szerint ugyanakkor a Ferihegyi repülőtér árai versenyképesek, s a SkyEurope sem a magas reptéri költségekre hivatkozva vonult ki Magyarországról. A szóvivő elmondta, hogy a SkyEurope épp azon a bécsir repülőtéren létesített bázisrepülőteret, amely a közép-európai légikikötők közül az egyik legdrágább. Ferihegy egyébként középen helyezkedik el a régió nagy reptereinek sorában az árak szempontjából: a bécsi drágább, a prágai és a varsói repülőtér olcsóbb Budapestnél.

Egy 120 fős Airbus A319-es repülőtéri költsége Bécsben 3457, Budapesten 2664, Varsóban 2566 és Prágában 2324 euróba kerül a Budaőpest Airport adatai szerint. Ebben a költségben többek közt a leszállási díj, az utaskiszolgálási díj, a biztonsági szolgálatnak fizetett összeg, a parkolási díj és a zajhatásokért fizetett díj szerepel.

Szollár Domokos elmondta, hogy a Ferihegyi repülőtér forgalma nem elsősorban a reptéri díjak függvénye, sokkal inkább az ország és a főváros turisztikai vonzereje a meghatározó. A repülőtér nem tesz és nem is tehet különbséget fapados és hagyományos légitársaságok között. A Wizz Air véleményével ellentétben a szóvivő szerint igenis ösztönzik a légitársaságokat, - mondta Szollár Domokos - mégpedig úgy, hogy azok a légitársaságok számíthatnak kedvezményre, akik új járatokat hoznak és nagyobb forgalmat generálnak.

Harangszó Ferihegynek

A SkyEurope sokak számára meglepő lépése ennek ellenére figyelmeztető jel lehet Ferihegy számára, ugyanis - ha nem is ilyen drasztikus mértékben - de a jövőben más légicégek is követhetik a példát. Kázmér Natasa elmondta, hogy a hazai bázisú légitársaságok esetében, így a Wizz Airnél is van némi érzelmi kötődés Budapest iránt, bár azt azért hozzátette, hogy a Wizz Air sem hezitál majd, ha úgy látja, hogy egy járat nem működik megfelelően.

Fotó: MTI

A nagy berepülő cégeknél, a Ryanairnél vagy az easyJetnél ezzel szemben nincs semmiféle érzelmi kötődés és főleg az előbbi, amilyen gyorsan megjelenik egy piacon, olyan gyorsan távozhat is onnan, ha úgy látja, hosszú távon sem térül meg a befektetése.

A Ryanair modellje győzött Budapesten

A SkyEurope távozásában a két nagy hazai fapados cég működési modelljében tapasztalható különbségek is nagy szerepet játszottak. Szemben a Wizz Air, úgynevezett ultra low cost modelljével a SkyEurope prémium low cost társaságként definiálta magát, ami azt jelenti, hogy a hagyományos fapados modellel szemben különböző extra szolgáltatásokat is beépítettek az árakba. Ezek az utasok számára kedvező lépések azonban a jelek szerint csak rövid távú haszonnal kecsegtettek, úgy tűnik a lépés hosszú távon nem működőképes.

Új Ryanair járatok Budapestről

A Ryanair diszkont légitársaság az elmúlt hetekben több új budapesti járat indulását is bejelentette. Ezek október végén, november elején szállnak fel először Ferihegyről. A társaság a téli menetrendtől új útvonalakat nyit Budapestről Liverpoolba és a Glasgow-Prestwick repülőtérre, Bristolba, Dublin, Frankfurt-Hahn, valamint a németországi Brémába.

Kázmér Natasa szerint a Wizz Air a Ryanair által bevezetett ultra low cost modellt követi, s legfontosabb szempontja a költségek alacsonyan tartása. A Wizz Air szerint a cég sikerének alapvető oka, hogy egy széket 30-40 százalékkal alacsonyabb költségen tud üzemeltetni, mint a SkyEurope.

A költségek csökkentéséhez hozzájárul, ha egy fapados légitársaság minél egységesebb flottát üzemeltet. Ennek megfelelően például a Wizz Air flottája is ugyanolyan típusú Airbus A320-as gépekből áll, amelyek mindegyike 3 évesnél fiatalabb, így ezek technikai és üzleti szempontokból is gazdaságosabban üzemeltethetők, mint a régebbi típusok.

A repülőgépek típusai közti különbség ugyan hatalmas differenciát nem jelent (a SkyEurope is egységes, de öregebb Boeingekből álló flottát működtet), de nyilvánvaló például, hogy egy nagyobb, mondjuk 180 üléses gépet gazdaságosabban lehet közlekedtetni egy 130-150 személyesnél.

Ismert tény, hogy az első fapadosok főleg az úgynevezett másodlagos, a nagyvárosoktól kissé távolabb eső vidéki repülőterekre repültek. Ma már több olyan légicég van, amelyek az utasok panaszaira és kívánságaira hallgatva elsődleges repülőterekre is közlekednek, ami ugyan népszerű intézkedés, de a költségeket jelentős mértékben növeli.

A Wizz Air által is használt másodlagos repterek előnye, hogy itt a földi személyzet sok esetben jobban tudja segíteni a fapadosok munkáját, mint a nagy, de zsúfolt repülőtereken. Egy fapados cég akkor keres jól, ha gépei minél több időt töltenek a levegőben. A másodlagos repülőtereken pedig megoldható, hogy leszállás után fél óra múlva, az utasokat ki és beszállítva, a csomagokat ki és berakodva újra a levegőbe emelkedjen a repülőgép.

A másodlagos repülőterek lényegesen olcsóbbak is mint a nagyvárosok központi légikikötői. Kázmér Natasa elmondta, hogy a Wizz Air célállomásai között van olyan repülőtér, amelynek költségei a Ferihegyi repülőtér költségeinek hatodrészét teszik ki.

Az utasok nem veszik észre a hiányt

Bár sok magyar fapados utas előszeretettel utazott a SkyEurope járatain, senkinek nem kell attól tartania, hogy a cég kivonulásával csökken az elérhető célállomások, vagy országok száma

A többi diszkont légicég vélhetően nem véletlenül jelentett be a nyár folyamán több új, Budapestről induló járatot, s a Wizz Air is ismét felvett újan célállomásokat - például Milánót - az útvonalhálózatába, amelyeket korábban töröltek onnan. Az utasok szempontjából így nem igazán lesz érzékelhető a Sky Europe hiánya, s várhatóan a repülőjegy-árak is inkább lefelé mozdulnak majd el.