Szeretnivaló Pakisztán

Vágólapra másolva!
A szombaton kihirdetett rendkívüli állapot miatt Pakisztán a hazai és nemzetközi híradások vezető hírei közé került. Az iszlám fundamentalistákon és a katonai törvénykezésen kívül egyébként nem sokat hallani erről az ázsiai országról, pedig a földrész néhány legelképesztőbb tája, rendkívüli kirándulóhelyei, kultúrák sokasága és hagyományos vendégszeretet várja az idelátogatókat. Lássuk, mit rejt Pakisztán, amikor nem háborúzik!
Vágólapra másolva!

Pakisztánban található néhány a legkorábbi emberi települések közül, Mezopotámiához és Egyiptomhoz hasonlóan ősi civilizáció otthona. Pakisztán ősi szépségei: buddhista emlékművek, hindu templomok, iszlám paloták, sírkövek, gyönyörű terek, és gazdátlan uradalmak. Frízekkel díszített szobrok, ékszerek, selyemtárgyak, metszett famunkák, és fémmunkák.

Egy kis történelem

A Pakisztáni Iszlám Köztársaság 1947. augusztus 14-én jelent meg önálló államként a világtérképen, amikor muzulmánok lakta területként levált a Brit Indiai Császárságról. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyek India két oldalán helyezkedtek el. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét.

Pakisztánt Nyugaton Irán, északnyugaton Afganisztán, keleten és délkeleten India, délen pedig az Arab-tenger határolja. Északon Gilgit és Baltisztán körzete mentén közös határa van Kínával. Az ország négy tartományra oszlik: Szind (fővárosa: Karacsi), Pandzsáb (Lahore), az Észak-nyugati tartomány (Pesavar), és Beludzsisztán (Quetta).

Mikor menjünk?

Hogy mikor érdemes Pakisztánba utazni, az attól függ, hogy az ország mely részét szeretnénk meglátogatni. Általában véve Szindbe, Beludzsisztánba, Pandzsábba és az Észak-nyugati határmenti tartomány déli részére a hűvösebb hónapokban, november és február között jó elutazni. Később elviselhetetlenül nagy a hőség. A határmenti tartomány északi része, az Északi Területek és Azad Jammu, valamint Kasmír körülbelül májustól októberig a legjobbak. A kirándulóidő késő áprilistól késő októberig, különösen június közepétől szeptember közepéig tart. Az időjárás kissé viharos lehet ebben az időszakban, de a hegyvidék rendszerint még megközelíthető.

Adatok az országról

Fővárosa: Iszlámábád

Területe: 796,095 négyzetkilométer

Népessége: 132,35 millió fő (az 1998-as népszámlálás szerint)

Hivatalos nyelve: urdu, angol, beszélt nyelv a pandzsábi, szindi, pastu és a beludzsi

Pénznem: pakisztáni rúpia (Rs)

Nemzetiségek: pandzsábi (40%), dzsát (25%), szindi (13%), pastu (15%), beludzsi (2%), egyéb (5%)

Vallások: mohamedán (97% - szunnita 77%, síita 20%) hindu és keresztény (3%)

Próbáljuk meg elkerülni az utazást a ramadán, az iszlám naptár kilencedik, böjti hónapjának idején. Ebben az időszakban minimális a mozgás, és nehéz élelemhez jutni.

Mit nézzünk meg?

Pakisztánban hat világörökség található. Ezeket semmiképp ne hagyjuk ki!

- Moendzsodaro romjai: Moenjodaro 4600 éves városa a legnagyobb ősi település az Indus völgyében, valamint Dél-Ázsia és az Indus-völgyi civilizáció egyik legfontosabb korai városa. A körülbelül i.e. 2600-ban épült település jelenlegi Szind tartományban található. A világ egyik első városa egyidős az ősi egyiptomi és mezopotámiai civilizációval, előszeretettel emlegetik "az Indus-völgy ősi metropoliszaként".

- Takht-i-Bahi buddhista romjai és a környező városromok Sahr-i-Bahlolnál: A híres buddhista monostort a korai 1. században építették. A "Takht" szó trónt, a "bahi" vizet, tavaszt jelent urdu nyelven. Mivel Takht-i-Bahi szerzeteskomplexumát egy magas hegy tetejére emelték, megmenekült az invázióktól, és a mai napig jól megőrizte eredeti formáját. A közelben találhatóak Sahr-i-Bahlol városának maradványai ugyanabból az időszakból. A monostor és a romok Pakisztán Észak-nyugati határmenti tartományában találhatóak.

- Lahore erődje és a Shalamar kertek: Lahore 1206-ban vált vezető várossá, amikor az első mohamedán szultánt a szubkontinensen itt koronázták meg. Az igazi fellendülés a mogul periódustól kezdődik. Babur 1524-ben elfoglalta a várost, s hamarosan megtette fővárosnak, erődöt, városfalakat és palotákat emeltetett. Későbbi mogul uralkodók is vezettek itt udvartartást. Lahore a mogulok után szikh uralom alá került és a XIX. század első felében szikh főváros volt.


Lahore

- Thatta történelmi műemlékei: Thattát valamikor a kelet Eldorádójának hívták, Szind tartomány és az iszlám művészet központjaként tündökölt. A 14. századtól négy muszlim dinasztia irányította Szindet a városból, majd 1739-ben a főváros székhelyét áthelyezték, és Thatta hanyatlani kezdett. A 16. és 17. században Thatta rendkívüli muszlim építészettel dicsekedhetett. A város történelme 2000 évre nyúlik vissza. Ma már csak maradványa a Szamma dinasztia 16. századi, fenséges fővárosának.

- A Rothas erőd: Humayun mogul császár 1541-es bukását követően Sher Shah Suri erősen védett épületegyüttest emelt Rothasban, egy stratégiai ponton a jelenlegi Pakisztán északi részén (Jhelub városban, Pandzsáb tartományában). Nem sodorták el a viharok, és napjainkig megőrizte sértetlenségét. A főbb erősítések a több mint 4 kilométer hosszú masszív falak, az egymás után sorakozó bástyák, és a monumentális kapuk. Az erőd a korai muszlim katonai építészet kiemelkedő példája Közép- és Dél-Ázsiában.

- Taxila: Tashashila (Takkasila, vagy Taxila) az i.e. 5. századtól az i.sz. 2. századig kiemelkedő védikus/hindu és buddhista oktatási központként működött. A településen jól követhetőek az Indus-parti város fejlődésének állomásai, amelyre Perzsia, Görögország és Közép-Ázsia is hatott.