A Nemzetközi Energiahivatal elemzése szerint 2030-ra a repülőgépek lesznek a legfőbb légszennyezők. A probléma annyira súlyos, hogy az Európa Parlament környezetvédelmi szakbizottsága a légiközlekedésre is kiterjesztené az EU emisszió-kereskedelmi rendszerét. A légitársaságok is próbálják kompenzálni káros kibocsátásukat, s néhány cég egyelőre önkéntes alapon klímavédelmi felárat vezet be repülőjegyeire.

2030-ra a 2004-es 685 millió tonnához képest 1305 millió tonnára nőhet a repülőgépek szén-dioxid kibocsátása. A légi közlekedés további térhódításával az üzemanyag szükségletek a mai, napi 4,9 millió hordóról 9,3 millióra növekedhetnek - derül ki a Nemzetközi Energiahivatal közleményéből. A felmérés szerint 24 év múlva a repülés teszi majd ki a közlekedés és a szállítás energiafelhasználásának 15 százalékát, szemben a 2004-es 12 százalékkal.

Az egyre bővülő légiforgalom, a járatok számának növekedése a légitársaságokat is arra ösztönzi, hogy valamiképpen kompenzálják a repülőgépek által a légkörbe juttatott káros gázok hatásait. Az egyik megoldás természetesen a minél modernebb, környezetkímélőbb repülőgépek és hajtóművek üzembe állítása, de a légicégek vizsgálják, hogy miképpen lehetne az utasokat is bevonni a programba.

Elsők között a Lufthansa német légitársaság foglalkozott a problémával és az év végéig egy olyan jegyárusítási rendszert dolgoz ki, ahol az utas a jegyáron kívül önkéntesen felárat fizethet a klímavédelemre. Az elképzelés szerint az adott útvonalon kibocsátott széndioxid-mennyiségtől függne a levegővédelmi felár összege. A lap azt írja, hogy egy utazás többletköltsége a Frankfurt-New York távon 68 euró körüli összegnek felelne meg, de a Lufthansa szóvivője, Thomas Jachnow nem kívánta kommentálni az adatot.

A Lufthansa és a Virgin Atlantic jár az élen

Szintén újdonság, hogy Szeptember 17-től a Lufthansa utasai már aktív szerepet vállalhatnak a klímaváltozás megállításában. A myclimate független partnerszervezeten keresztül, a környezettudatos utazók és ökoturisták kifejezetten a klímavédelem érdekében létrehozott programokban vehetnek részt. A pénzadományokat egy erre a célra létrehozott alapban gyűjtik olyan projektek támogatására, amelyek közvetlenül segítenek például az üvegházhatás és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A Lufthansa hivatalos honlapjáról is elérhető myclimate oldalon található egy ún. károsanyag-kibocsátási kalkulátor, amely figyelembe veszi a légitársaság környezetbarát flottájának üzemanyag-felhasználási adatait is, valamint útmutatást nyújt az adományozáshoz.

Szintén jelentős újítást jelentett be a sok tekintetben úttörőnek számító Virgin Atlantic légitársaság is, hiszen a társaság utasai közvetlenül is kompenzálhatják az utazásaik során okozott károsanyag-kibocsátást. A Virgin a a myclimate klímavédelmi társasággal együttműködve hozta létre a Gold Standard széndioxid-kompenzációs rendszert amely a fedélzeten és online is elérhető, és indiai és indonéz programokkal működik együtt.

A Virgin Atlantic pontosan kiszámolta, hogy repülőgépei mennyi széndioxidot bocsátanak ki az egyes repülőutak során, és hitelesítette az üvegházhatású gázok kibocsátását ellenőrző CICS társasággal. A légitársaság azt is kiszámolta, hogy ez utasokra lebontva pontosan milyen mértékű szennyezést jelent, ha hozzáveszik a felszerelések és az ülések különböző súlyát az egyes osztályokon.

A kapott értékek alapján a cég megkülönbözteti az egyes osztályokon utazó utasokat: az Upper Class utasai például többet fizetnek, mint a Premium economy és Economy utasok, azért, mert a felsőbb kategóriájú helyeken nagyobbak és több helyet foglalnak el az ülések, a háttámlákba szerelt monitorok is több energiát fogyasztanak, így azok az utasok, akik ezeken a helyeken ülnek, az economy osztály utasaihoz képest jobban szennyezik a levegőt.

Sir Richard Brenson, a Virgin Atlantic elnöke a bejelentéssel kapcsolatban elmondta: a Virgin Atlantic a világon elsőként ajánl olyan rendszert utasainak, amely lehetővé teszi számukra, hogy kompenzálják a légi útjukkal okozott kárt a repülés alatt.

Az utasok nem csak a fedélzeten válthatják ki kompenzációjukat, hanem a légitársaság weboldalán is. A társaság fő törekvése, hogy csökkentse a kibocsátását, és az a célja, hogy a leginkább fenntartható légitársaság legyen az égbolton. Mindez abból is látható, hogy a légitársaság a legnagyobb európai megrendelője a Boeing 787 Dreamlinernek, amelynek 27 százalékkal hatékonyabb az üzemanyag-felhasználása, mint a jelenlegi gépeknek. Emellett a Virgin Atlantic az első kereskedelmi légitársaság, amely a jövő évtől bioüzemanyaggal repül.

A légitársaság ugyancsak biztosítja, hogy járataik nem szállítanak felesleges súlyt, és hogy pilótái úgy irányítják a gépeket, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet. Ugyancsak kutatják, hogy hogyan csökkenthetik a gépekből, és a földi kiszolgáló egységekből származó káros kibocsátást a földön.

Az unió is lép

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága kiterjesztené az EU emisszió-kereskedelmi rendszerét (European Emission Trading Scheme, ETS) a légi közlekedésre, és jelentősen szigorítana a Bizottság által javasolt széndioxid-kibocsátási határértéken. A képviselők a Bizottság 2012-es javaslata helyett már 2010-ben életbe léptetnék a rendszert - olvasható az Európa Parlament honlapján.

Az elmúlt évek méréseiből kiderül, hogy a légiközlekedési szektor által kibocsátott káros anyagoknál az Európai Unió részaránya folyamatosan nő, míg a kiotói jegyzőkönyv 8 százalékos csökkentést ír elő az EU számára. A parlamenti szakbizottság szerint 2010-ig az ETS-t ki kell terjeszteni mind a közösségen belüli, mind pedig az EU és harmadik országok közötti légi forgalomra. A Bizottság ezt az új rendszert az unión belüli járatok esetében 2011-től, az EU határain túllépő járatokra pedig 2012-től vezetné be.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a légijárat-üzemeltetők ETS-értékét a 2004 és 2006 közötti átlagos éves szándioxid-kibocsátás 100 százaléka alapján határozzák meg. Az ETS olyan engedélyt is adhatna az üzemeltetőknek, amelyek értelmében lehetőségük lenne évi 1 tonna széndioxid kibocsátásra. Az engedélyt kapók által kibocsátott összes mennyiség viszont nem léphet túl egy bizonyos határértéket. Az engedélyek egy részét díjmentesen kapnák a légi üzemeltetők, a maradékot pedig szabadon lehetne adni-venni, árverezni.

A bizottsági javaslat nem terjesztené ki a rendszert a kormányzati járatokra, a képviselők viszont törölnék ezt a kivételt, mondván, a kormányoknak példát kell mutatniuk a kibocsátás csökkentésében. Az EP 2006 júliusában már elfogadott egy határozatot (Lucas-jelentés) arról, hogyan lehetne csökkenteni a repülés klímaváltozásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. A parlament már ebben is javasolta légi ágazat bevonását a kibocsátás-kereskedelembe.