Maláriaveszély a népszerű turistahelyeken

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint az idén drasztikusan nő a maláriafertőzés veszélye a csapadékos trópusi területeken a La Nina időjárási jelenség következtében. Ezért a WHO azt tanácsolja az Afrikába és a csendes- óceáni térségbe utazóknak, hogy fokozottan ügyeljenek a betegség gyógyszeres megelőzésére.

A La Nina olyan kettős hatású időjárási jelenség, amely a Csendes-óceán keleti térségének egyes területein fokozza a szárazságot. Az El Nino testvéreként emlegetett, eddig kevéssé ismert La Nina összefüggésbe hozható a tavaly őszi, az Egyesült Államok délnyugati részén pusztító aszályoknak és erdőtüzeknek. Érdekes, hogy míg az amerikai kontinensen szárazságot, addig ezzel szemben Dél- és Közép-Afrikában, Délkelet-Ázsia monszunos területein és Brazília északi részén az előrejelzések szerint az átlagosnál jóval több csapadékot okoz majd.

A heves esőzések, gyakori árvizek és növekvő páratartalom rendkívül kedvezően hat a malária terjedéséért felelős moszkitók szaporodására. A WHO jelentése szerint, a La Nina hatása január környékén tetőzik, és májusig az átlagosnál jóval magasabb lesz a maláriafertőzés kockázata. A statisztikák szerint az érintett időszakban Magyarországról is egyre több turista utazik ezekre a fokozottan veszélyeztetett területekre. Különösen kedvelt célpont Brazília, India, Tanzánia, Zanzibár és Mauritius, ezért a WHO felszólítja a turistákat, hogy alaposan készüljenek fel az utazásra és előzzék meg a fertőzést.

Az anopheles szúnyogok által terjesztett malária,- ismertebb nevén váltóláz-, idehaza évente még mindig 10-20 esetben komoly megbetegedést okoz. Ezek külföldről származó, ún. behurcolt esetek, amelyeknek elsődleges oka az, hogy a maláriával fertőzött területre utazók a közegészségügyi előírásokat figyelmen kívül hagyják, nem szedik a szükséges gyógyszereket, és nem használják a szúnyogriasztó szereket.

A malária okozója egy egysejtű, melyet az Anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. Négy faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. A szúnyogcsípés után, 6-16 nappal kezdődő hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan, 48-72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyosabb esetben idegrendszeri jelek és veseelégtelenség is jelentkezhetnek. A főbb tünetek között ismeretes még a vörösvérsejtek szétesése, amelynek következtében a vizelet sötét színű lehet.

Aki a fent említett országokba hegyi túrára indulna, annak nincs mitől tartania, hiszen a 2000-2500 méter feletti területek többnyire maláriamentesek. A maláriát terjesztő szúnyog napnyugtakor és napkeltekor a legaktívabb, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel kell használni. Szakemberek szerint a malária elleni gyógyszer és a rovar-riasztás (+szúnyogháló) együttesen a leghatékonyabb. A malária ellen különböző gyógyszerek is kaphatók, azonban ezek némelyike olyan mellékhatásokat eredményez, amely valósággal tönkreteheti az utazást, ezért a vásárlás előtt okvetlen konzultáljunk szakorvossal.

Fontos tudni, hogy a kórokozók elterjedése alapján az Egészségügyi Világszervezet A, B és C övezetet különít el. Ez az oka annak, hogy az egyes területeken más és más készítmény szedése javasolt. Érdemes tehát minden esetben a budapesti vagy megyei oltóközpontokban tájékozódni.

Szabó Kata