Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától. A település közelében található egykori kényszermunkatábor ma emlékpark.

A Mátra hegység e térségben, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 fogvatartott a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket. A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel.

A tábor kerítésen belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, mindent, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, a bányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök lőttek agyon. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.

Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlatása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.

Forrás: [origo]

A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág.

A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható, a tájékozódást táblák segítik. Előre bejelentett csoportoknak előadást tartanak, illetve igény szerint idegenvezetést is vállalnak a tábor területén.

Bejelentkezés a Művelődési ház vezetőjénél Hugyecz Jánosnál a 06/20/935-9043-as telefonszámon.

A Recski Nemzeti Emlékpark nyitva tartási ideje:

Május 1 - szeptember 30.
Minden nap 9:00-17:00.
Október 1- április 30.
Szombaton és vasárnap: 9:00-15:00.

Jegyárak:

A kiállítóhelyen jelképes, 300 Ft összegű belépőjegyet kell váltani, amellyel a Recski Szövetséget támogatják a látogatók. Recski lakosok számára a belépés ingyenes.

Megközelíthetőség:

Az emlékpark a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik.

Szálláslehetőségek:

- Liget Vendégfogadó
3245 Recsk, Kossuth u. 199.
Tel.: 36/578-033

- Mátra Kemping és Motel Sástó
Mátrafüred-Sástó Farkas u. 4.
Tel.: 37/374-025

- Kristály Vendégház
3240 Parád, Kristály u. 17.
Tel.: 36/364-420

Forrás: Kirándulástervező