Hajrá Portugália, hajrá Lisszabon!

2008.06.16. 16:17

Meredek macskaköves utcácskák, a jellegzetes villamos, a fado, és a gyönyörű csempék városa Lisszabon. Nem mindennapi hangulat vár itt bennünket. Kicsit olyan érzés, mintha nem is Európában lennénk. A koszos utcák, a falakból áradó meleg, és a helyiek forgataga különös hangulatot kölcsönöz a portugál fővárosnak. Fedezzük fel Lisszabont!

Lisszabon, kontinensünk egyik legszebb fővárosa, a Tejo folyó torkolatának északi részén fekszik, 17 kilométerre az Atlanti-óceán partjától. A belváros két hegyen és a köztük lévő sík részen terül el. A város Alfama, Baixa, Bairro Alto, Estrela és Belém negyedekre oszlik.

1755-ben hatalmas, pusztító földrengés rázta meg a várost, s a rengések gyakorlatilag a fél várost romba döntötték. Rengeteg templom omlott össze, maga alá temetve a mindenszentek ünnepén összegyűlt tömegeket. Rövid időn belül következett a harmadik rengés, amit már gyorsan terjedő tűz is követett, majd a Tejo folyóból felcsapó hatalmas hullámok elöntötték a város alacsonyabb részeit. A tragédiában legalább 15 ezer ember vesztette életét. Az akkori király, I. János miniszterelnöke Marques de Pombal azonnal cselekedett, megrajzolta a város új terveit, és fokozatosan újjáépítette Lisszabont. Az új városrész Európa egyik legelső tervezett városai közé tartozik. Légi felvételeken tökéletesen látszik a megszerkesztett, merőleges utcák rendszere.

Lisszabon színes és hangulatos forgataga mindenkit magával ragad. Múzeumokban, történelmi látnivalókban, éttermekben, és hangulatos kávézókban bővelkedik a belváros. Az óváros történelmi épületei, a folyópartról elénk táruló panoráma és a helyiek vendégszeretete igazán vonzó célponttá teszik a portugál fővárost.

Alfama, a szegénynegyed

A várost eredetileg halászok, helyi munkások és szegények népesítették be. Alfama házai túlélték az 1755-ös katasztrófát. A keskeny macskaköves utcákon sétálva (gyakran szeméthegyeken átgázolva) olyan érzése van az embernek, mintha nem Európában lenne. Nem alaptalanul egyébként, mert ebben a negyedben nagyon sok afrikai is lakik. Tipikus kép az ablakokból kilógó, roskadozó ruhaszárító kötelek látványa. Délutánonként kisgyerekek rohangálnak az utcákon, tereken szakadt ruhában, akár mezítláb is.

Forrás: Wikipedia

Sétánkat egyszerűbb fentről lefelé kezdenünk, mert rengeteg a meredek, lejtős utcácska. A negyed legfőbb látnivalója a Castelo de Sao Jorge. A palotát 1511-ben (miután sikerült visszafoglalni a móroktól) Alfonso Henriques király alakítatta át rezidenciájává. A már emlegetett földrengés során a vár sáncai megsemmisültek, csak jóval később, 1938-ban állíttatták helyre a romokat. Ha erre járunk érdemes megnéznünk még a Sé katedrálist is.

Baixa, az alsóváros

A földrengés után újjáépült városrész egymásra merőleges utcácskákból áll. Marques de Pombal csodás, neoklasszikus épületeket emeltetett, amelyek ma bankoknak és hivataloknak adnak otthont. A Baixa központjában lévő kávéházak, és bárok igen kedvelt találkozóhelyek. A forgalmas utcák estére kiürülnek, Baixa ilyenkor átváltozik nyugodt, csendes pihenőövezetté. A legforgalmasabb terek a Rossio és a Praca da Figuera. A Rossio téren voltak régen a bikaviadalok, hosszú ideig Lisszabon központjának számított a tér. A Rua de Santo Antao-n, boltok és éttermek sokasága várja a látogatókat.

Barrio Altro, a magasváros

Barrio Altro a város egyik legszebb negyede. Eredetileg a prostituáltak és bohémek városrésze volt. A macskaköves utcák, romos házak, zöldségesek kirakott portékái, kerámiákat áruló boltocskák mind olyan hangulatot árasztanak, mintha csak egy film díszleti közé csöppentünk volna. Barrio Altron belül találjuk a Chiado kereskedelmi negyedet is. Elegáns üzletek, és nagystílű kávéházak várják ide a tehetősebb vendégeket. Itt érdemes megnézni a Sao Roque illetve az Igreja do Carmo templomokat. Külön negyedként említik az Estrella városrészt, ami Lisszabon északnyugati részén fekszik, elegáns házak és gyönyörű kertek találhatók itt.

Belém

Forrás: Wikipedia

A Tejo folyó partjánál, a belvárostól jóval kintebb fekszik Belém városrész. Tágas, nagy terek, sok-sok zöld és elegáns Mánuel stílusú épületek várják a látogatókat. Gyönyörű a folyóparti sétány, hangulatos teraszokkal tarkítva. Csillagos látnivaló a Jeromos kolostor, ami a Mánuel stílusú építészek egyik kiemelkedő darabja, és a Placa do Império, amit 1940-ben a portugál világkiállításra építettek. A Torre de Belém erődítmény 1521-ben készült el I. Mánuel rendelésére. A torony Portugália egyik szimbóluma lett, innen indultak útjukra a hajósok a nagy földrajzi felfedezések idején. Nyitott erkélyek, mór stílusú őrtornyok és gyönyörű gótikus belső udvar díszíti az erődítményt, amit a turisták is látogathatnak.

A 28-as villamos, a fado és az azulejos

Azulejosnak nevezik a festett kerámiákat. Még a móroktól származik az ötlet, hogy a falakat és a padlót, sőt a házfalat is díszes csempékkel rakják ki. A leggyakoribb kék-fehér színű csempék a barokk korból származnak. A portugál építészet egyik legfőbb és legfontosabb eleme még ma is az azulejos.

A fado a jellegzetes lisszaboni zene, vágyódást és szomorúságot fejez ki. Ez a kesernyés zenei műfaj 150 éves múltra tekint vissza. Férfiak és nők egyaránt énekelhetnek fadot guitarra - a helyi gitár - kíséretével. A városban több kávézóban is meghallgathatjuk ezt a zenét.

Szintén jellegzetességnek számít a helyi villamos. A 28-as villamos körbejárja az egész várost, a legmeredekebb, rejtett zegzugos macskaköves utcácskákon is felmegy a jármű. Ha csak egy megállóra is, de mindenképp szálljuk fel rá.

Eseménynaptár a nyárra

A legtöbb látogató nyáron érkezik Lisszabonba. Augusztusban kiürül a város, a helyiek nagy része ilyenkor megy szabadságra, sok üzletet be is zárnak ebben a hónapban. A Santo António fesztivál június közepén van Lisszabonban, a helyiek tánccal, előadásokkal és nagy-nagy evés-ivással ünnepelnek Alfama kerületében. Június végén Sao Pedro ünnepén is hatalmas utcabált rendeznek, ami főleg turistaként nyújt igazán különleges élményt.

Hasznos információk - Éghajlat

Forrás: Wikipedia

Portugáliában hosszú és forró nyarak vannak, nem ritka a 40 fok feletti hőmérséklet, készüljünk lenge, pamut anyagú ruhákkal, kalappal, sapkával, napszemüveggel és persze napkrémmel, mert nagyon erős a nap, főként a déli órákban.

Nyitva tartás

A múzeumok hétfőnként zárva tartanak, kedd és vasárnap között délelőtt 10-től 17 óráig tartanak nyitva. A nagyobb templomok napközben látogathatók, bár van köztük olyan, ami ebédidőben bezár. A boltok általában reggel 9-től este 7-ig vannak nyitva, a kisebb üzletek 1 és 3 között bezárnak, de nem mindenhol.

Evés-ivás

Lisszabonban és környékén rengetegféle halat, rákot és kagylót kínálnak. Számtalan speciális haléttermet találhatunk, ahol homárt, garnélát, osztrigát, tarisznyarákot, kagylókat és efféle finomságokat szolgálnak fel művészien tálalva. Aki nem szeret az ilyesmit, kóstolja meg a helyi sajtokat, a juh és kecsketejből készült tejtermékeket mesterien készítik a helyiek. Kedvelt helyi étel a kemencébe ropogósra sütött malac is. A középső országrészben rengeteg fajta bort termelnek, olyanokat is, amelyekből a brandyt készítik. Érdemes megkóstolni közülük néhányat, az étteremben biztosan ajánlanak nekünk olyat, ami passzol a megrendelt fogáshoz.

Utazás

Budapestről Lisszabonba a TAP portugál légitűársaság üzemeltet közvetlen repülőjáratot, de átszállással is eljuthatunk a portugál fővárosba. Utazhatunk Frankfurton, Münchenen, vagy Zürichen keresztül is, akár a Swiss, a Lufthansa vagy a TAP járataival.

Árak

Lisszabon nem tartozik a kifejezetten drága városok köz. Az élelmiszerárak nagyjából megegyeznek a hazai árakkal, a belépők sem kerülnek annyira sokba. Egy átlagos étteremben kb. fejenként 2000 forintból jól lehet lakni.

Szauer Judit

KAPCSOLÓDÓ CIKK