Vadiúj vulkánsziget is a világörökségek között

Bár Magyarországot a közelmúltban hátrány érte a világörökség részét képező helyszínek szempontjából, - a komáromi erődöt levették a várakozólistáról - a szervezet kanadai tanácskozásán 27 újabb épített emléket nyilvánítottak a világörökség részének.

Az UNESCO által újonnan védetté nyilvánított helyszínekkel együtt a világörökség részeként számon tartott épített és természetes emlékek száma így 878-ra rúgott, amelyek közül 679 kulturális, 174 természeti örökség, 25 pedig a kettő ötvözete. A helyszínek 145 országban találhatók meg, van közöttük híres történelmi emlék és akad olyan is, amely alig észrevehető és csak kevesen tudnak létezéséről.

Angkor, az egyik legveszélyeztetettebb

Az Egyesült Államokban eddig 20 világörökség helyszínt tartottak nyilván, a legutolsókat - a Carslbad-barlabgokat és a Waterton-gleccser békeparkot - 1995-ben választották meg, s most újabb helyszínek kerülhettek a listára. 1995-ben egyébként a veszélyeztetettségi listára került a Yellowstone Nemzeti Park, mivel a közelben egy úja aranybánya nyitását tervezték. Az Egyesült Államokban 2010-ig további két helyszínt szeretnének a világörökség részévé nyilváníttatni, a jól ismert Mount Vernont, Goeroge Washington egykori otthonát, illetve a kimondhatatlan nevű Papahanaumokuakea tengeri nemzeti parkot, amely szigetek, korallzátonyok és atollok sokaságából áll észak-nyugatra a Hawaii -szigetekhez tartozó Kauaitól.

A galápagos-szigetek

Sajnos azonban önmagában kevés, ha egy épület, vagy természeti látnivaló felkerül a védettségi listára és nem is jelent garanciát arra, hogy az adott helyek épségben meg is maradnak. Amint egy új helyszínnek bővül az örökség listája, az rögtön nagyobb nyilvánosságot, ismertséget ezen keresztül pedig a legtöbb esetben nagyobb turistaforgalmat is jelent, ami nem feltétlenül jó. Különösen igaz ez a fejlődő országokra, ahol égetően szükség van minden egyes, a turizmusból befolyó dollárra. A Galápagos-szigetek, a kambodzsai Angkor Wat, vagy éppen Machu Picchu mind különösen forgalmas és veszélyeztetett helynek számít.

Macchu Picchu

A Galápagos-szigetek az UNESCO egy másik, kevésbé ismert listáján is szerepel, amely a jelentős veszélyben lévő helyszíneket gyűjti össze. A szigetekre az elmúlt években túlságosan sok turista, sőt a helyi ökoszisztémától idegen fajok is érkeztek, ezzel veszélybe sodorva a szigetvilág törékeny egyensúlyát.

Az egyik új: a Surtsey-sziget

A Galápagos problémája felveti a kérdést: hogyan tartható egyensúlyban a megóvás és az ismeretterjesztés, a promóció? Hogyan lehet kezelni a növekvő és egyre nagyobb bevételt jelentő turistaáradatot? A szakértők úgy vélik, hogy az intézkedések, és a környezettudatos magatartás egyfajta kombinációja lehet a legjobb megoldás. A világörökségi státusz már önmagában nyújt valamennyi védettséget, de ehhez nélkülözhetetlen a helyi hatóságok által alkalmazott szabályozás, valamint a turisták környezettudatosságának fejlesztése, illetve az erre való személyes hajlandóság is. A turizmus jelenléte szinte evidencia ezeken a helyeken, a feladat az, hogy miként lehet ezt okosan felhasználni az örökség védelmére.

Az Al Hijr Szaúd-Arábiában

Ennek érdekében a Világörökség Alapítvány 2005 óta együttműködik a világ egyik legnagyobb online utazási portáljával, az Expediával, hogy közös erővel tudatosítsák a turistákban a veszélyeztetett helyszínek védelmének fontosságát. A kezdetek óta a világörökség helyszíneit bejáró utazások foglalásaiból mintegy 200 ezer dollár gyűlt össze, amely összeget a helyszínek védelmére fordítják. Ezen felül a csoport mintegy 2 millió dollárt fektetett konkrét épületek megóvására.

A Monarch lepker rezervátum Mexikóban

A kanadai tanácskozáson a világörökség részének nyilvánították többek közt Al-Hijr-t, a nabateusok sziklavárosát Szaúd-Arábiában, a mexikói Monarch lepke rezervátumot, ahol közel egymilliárd észak-amerikai lepke vészeli át a téli időszakot, vagy a vulkanikus működés következtében 1963 és 1967 között kialakult, Izland melletti Surtsey-szigetet.