Kempingszék és távcső: téli madárvonulás a Dunán

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén számos réce- és lúdfaj piheni ki a vonulás fáradalmait, melyet azonban meg-megzavarnak a rájuk vadászó rétisasok. Ennek az érdekes és izgalmas jelenségnek most a turisták is szemtanúi lehetnek december 6-án, amikor a parkfelügyelet vezetett túrát indít a vonuló és érkező madárcsapatok megfigyelésére. A túra után forró tea és egy kis karácsonyi "szöszmötölés" várja a kirándulókat.

Mi szükséges a madárleshez?

A madárles az ökoturisták és a természetbarátok egyik legkeresettebb őszi és téli programja, amihez mindössze meleg öltözék, egy kempingszék, egy távcső, és esetleg egy fényképezőgép szükséges. Az ornitológusok a 8x30-as messzelátót ajánlják, de másfajta éles lencséjű, jó minőségű távcső is megteszi.

Hová érkeznek a madarak?

A Duna-Dráva Nemzeti Parkot nemcsak mi magyarok, de a külföldi madárbarátok is a világhírű gemenci erdők miatt ismerhetik. A térség állatvilágának kiemelkedő értékei a gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete. Gyakoriak a ritka madárfajok is, mint a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom, valamint a jó néhány átvonuló és megpihenő madárfaj.

A Duna és a Dráva jelentősen különbözik egymástól. A Duna szabályozott, egyenes mederbe terelt, a főágtól mesterségesen leválasztott holtág-rendszerrel rendelkező folyó. A Dráva gyorsabb folyású, kanyargós, partját és medrét intenzíven alakító, zátonyokat építő és bontó, alig szabályozott élővíz. Ezek a különbségek jelentik az alapját annak a természeti és táji sokszínűségnek, amelyet a nemzeti park hat különálló területi egysége jelképez.

Hol vannak a legjobb leshelyek?

Béda-Karapancsa nemcsak a Duna magyarországi alsó szakaszának és a nemzeti park kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába, hanem egyben az egyik legjobb madármegfigyelő hely is egyben. Az ártéri erdők között megbújó nyugodt vizek számos madárnak nyújtanak táplálkozó és pihenőhelyet. Ez a vidék a hideg idő beköszöntével a vonuló madárcsapatoktól egy-két nap alatt benépesülnek.

A térség különleges vonzerejének számító, úgynevezett szakadó partnál nyílik a legjobb alkalom a madarak megfigyelésére. A mostani madár megfigyelésre is ide jönnek a turisták. A szakadó partok oldalaiban olyan partlakó madarak élnek, mint a színpompás gyurgyalag, a partifecske, vagy a repülő drágakőnek nevezett jégmadár. Csérek, köztük a fokozottan védett kiscsér is fészkel itt, de cankót és lármázó liléket is látni.

A folyó korábbi elzártsága, és megközelíthetetlensége következtében olyan ártéri erdők jöttek létre ezen a vidéken, ahová ember gyakran 50 éve be sem tette a lábát.

A túra során szakvezető kalauzolásával ismerhetjük meg a tájegység természeti értékeit és a madárvonulás titkait. A túrát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai vezetik, akik beszélnek a madárvonulás okáról, az ismertebb madárfajok szokásairól, az álcázás trükkjeiről, és a madarak tájékozódási képességeikről. A turisták megtudhatják azt is, hogy a madarak nem a hőmérséklet változásaiból tudják, mikor jött el az ideje, annak, hogy csapatokba verődjenek és elinduljanak, hanem a napok rövidüléséből, ami számukra a fagy közeledtét jelenti.

Akit tehát érdekel a Duna-Dráva nemzeti park idei madármegfigyelése, azokat a túravezetők a Kölked-Nagypartosi tanösvény indító táblájánál várják, december 6-án reggel 10 órakor. A túra hossza körülbelül 5 kilométer, időben pedig 3 óra. A részvételi díj mindössze 300 forint.

A túrát követően a kölkedi Fehér Gólya Múzeumban forró tea mellett lehetőség lesz egy kicsit felmelegedni, és közben megnézhetjük a múzeumot kísérő segítségével 13:00 órakor. Délután kettőtől pedig egy alkotó délutánra is benevezhetünk a karácsonyi készülődés jegyében, ugyanitt a Fehér Gólya Múzeumban.

Sz.K.