Sztrájk esetén is járhat kártalanítás az utasoknak

Nem csak a légitársaságok jóindulatára számíthatunk a ferihegyi sztrájkhoz hasonló esetekben, ugyanis az előre bejelentett munkabeszüntetés nem számít vis maiornak. Így ebben a konkrét esetben minden utasnak jár a kártalanítás.

Több ezer légiutas járatát törölték az elmúlt két napban a Ferihegyi repülőtéren, de a légitársaságok amennyi repülőgépeket csak lehetett útnak indítottak. A Budapestről induló utasok többsége a Malév járataival kelt, vagy kelt volna útra, így az utasok panaszai, vagy követelései is a nemzeti légitársasághoz érkeztek a legnagyobb számban.

A legtöbb légiutas nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai és lehetőségei vannak például egy sztrájk esetén. A vonatkozó uniós rendelet szerint a járatot üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártalanítást fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy az előre bejelentett munkabeszüntetések nem számítanak vis maiornak, így a ferihegyihez hasonló esetben az utasoknak jár a kártalanítás - mondta az [origo]-nak Siklósi Máté, a panaszfal.hu tanácsadója.

A jelenlegi helyzetben a légitársaságok hátrányos helyzetben vannak, ugyanis Ferihegyen a repülőtér üzemeltetőjének munkavállalói sztrájkolnak, nem a légitársaságok valamelyike és például a légitársaság hiába indítaná időben a gépét, ha a beszálláshoz nélkülözhetetlen biztonsági ellenőrzés nem működik.

Ferihegyen szerdán és csütörtökön a légitársaságok mindegyike próbált segíteni a bajba jutott utasokon. Németh Krisztina, a Malév kommunikációs vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a társaság azon utasoknak, akiknek járatát törölték, felajánlotta, hogy visszatérítik a jegyárat, vagy átfoglalják a jegyeket egy másik időpontban induló Malév, vagy a oneworld légiszövetséghez tartozó más társaság járatára.

Előfordult olyan eset is, hogy az utas már áthaladt a jegykezelésen és a biztonsági ellenőrzésen is, mégis lemaradt a gépről. A járatok ugyanis csak egy meghatározott időintervallumon (slot) belül hagyhatják el a repülőteret, ha ezt nem teszik, akkor már nem tudnak elindulni. A gépről így lemaradó utasoknak is hasonló lehetőségeket kínált fel a Malév, tehát egy másik időpontban repülhetnek, vagy visszakapják a jegy árát. Németh Krisztina elmondta, hogy legtöbben az előbbi megoldást választották a cég utasai közül.

Az ehhez hasonló helyzetekben célszerű, ha mi magunk kezdeményezzük az ügyintézést, ugyanis előfordul, hogy a légitársaságok nem minden utas elérhetőségével rendelkeznek, így gyorsíthatjuk az ügymenetet. Ebben az esetben az a teendő, hogy jelentkezni kell a Help Service pultnál, külföldi repülőtér esetén a légitársaság repülőtéri irodájánál vagy a kijelölt check-in pultnál, ahol a légitársaság képviselőjétől bővebb tájékoztatást kaphatunk. A járat indulását jelző képernyőkön is figyelemmel lehet kísérni, a módosított indulási időpontokat. Legalább 5 órás késés esetén az utas választása szerint a légitársaság köteles felajánlani a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítését.

Mikor jár pénz vissza?

Más-más lehetőségek kínálkoznak az utasok számára járattörlés, késés, vagy a beszállás megtagadása esetére. Utóbbi azt jelenti, hogy bár az utasnak van érvényes jegye az adott járatra, mégsem szállhat fel a repülőgépre. Ez legtöbbször a járatok túlfoglalása miatt történik, azaz amikor több jegyet adnak el a gépre, mint ahány hely van a fedélzeten.

Ilyenkor a légitársaság köteles először megkérdezni az utasokat, hogy ki az, aki különböző juttatások ellenében felajánlja ülőhelyét. Azon utasok, akik nem adják át önként helyüket másoknak, kártalanítás jár a repült távolság nagyságától függően. Ez az összeg 1500 kilométer alatt 250, 1500 kilométernél hosszabb, EU-n belüli járat, vagy egyéb 1500 és 3500 kilométer közötti járat esetén 400, EU-n kívüli, 3500 kilométernél hosszabb járat esetén pedig 600 euró. E kártalanítás összege a felére csökken, ha az így kialakult késés nem több mint két, három, illetve négy óra.

A pénzbeli kártalanításon felül a légitársaságnak fel kell ajánlania a jegyvisszatérítés lehetőségét, illetve, hogy az utas más közlekedési eszközzel jusson el eredeti úticéljára - mondta Siklósi Máté. A kötelező kártalanításhoz tartozik az utasok étellel és itallal való ellátása, a kommunikációs lehetőség biztosítása, valamit szükség esetén a szállodai elhelyezés is.

Siklósi Máté elmondta, hogy ilyenkor a légitársaságoknak elvileg azonnal vissza kellene fizetni a rendeletben rögzített összeget az utasoknak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a visszafizetést ritkán teszi meg magától a cég, többnyire az utasoknak kell lépniük először. A visszafizetésre vonatkozó kérés után hét nap áll a fuvarozó rendelkezésére a visszafizetésre.

A járattörlések esetén gyakorlatilag ugyanilyen kötelezettségei vannak a légicégeknek, a pénzbeli kártérítés viszont csak akkor jár, ha a légicég nem értesítette időben az utasokat és nem juttatta el másféleképpen az eredeti célállomásra.

Késésnél nincs anyagi visszatérítés

A tévhitekkel ellentétben jelentős késése esetén sem jár pénzbeli visszatérítés, ugyanakkor az étkezést, a kommunikációt és a szállást itt is biztosítania kell a légitársaságnak, abban az esetben, ha:

- két óra vagy annál hosszabb késésre számít 1500 km-nél rövidebb járat esetén,

- három óra vagy annál hosszabb késésre számít 1500 km-nél hosszabb, az EU-n belüli járat vagy egyéb, 1 500 és 3 500 km közötti járat esetén,

- négy óra vagy annál hosszabb késésre számít az EU-n kívüli, 3500 km-nél hosszabb járat esetén,

Ha a késés öt óránál nagyobb, a légitársaságnak fel kell ajánlania a jegyár visszatérítését és ha szükséges ingyenesen vissza kell szállítania az utast a kiindulási pontra.

A kártérítés más

Az eddigiekben az utasokat ért közvetlen, az utazásban akadályozó eseményekről volt szó, de léteznek olyan káresetek is, amelyek csak közvetett módon, az utazás elmaradása miatt jelentkeznek. Siklósi Máté szerint ilyen lehet mondjuk egy tárgyalás elmulasztása, vagy egy adásvétel meghiúsulása. Ilyen típusú anyagi kárigényünket külön kell jelezni a légitársaságoknál és természetesen pontosan igazolni és bizonyítani is kell, hogy a káresemény ténylegesen meg is történt. Amennyiben a légitársaság valamilyen okból elzárkózik a fizetés elől, a következő lépésben célszerű bírósághoz fordulni.