Bolívia: a legek országa a világ tetején

Nem tipikus turistacélpont Dél-Amerikában, a kontinens azon kevés országai közé tartozik, amelynek nincs tengerpartja, viszont így is ez az egyik legkülönlegesebb ország a régióban. A híradások manapság többnyire a hatalmas szegénysége és a két évvel ezelőtti szocialista fordulatról szólnak, de aki erre vetődik utazóként, garantáltan nem fog csalódni..

Bolívia a legek országa. Ez a legmagasabb fekvésű állam a déli féltekén, La Paz a világ legmagasabban fekvő fővárosa és a híres Titicaca-tó is rekorder ilyen tekintetben. Egyes részei a világ legszárazabb, legmelegebb, leghidegebb területeihez tartoznak és ez a kontinens legszegényebb állama is, noha természeti kincsekben kifejezetten gazdag. A dél-amerikai országok közül itt a legnagyobb az indián őslakosok aránya is (60 százalék felett).

Az országba érkező utazó olyan természeti csodákat láthat itt, mint a Cordillera Real csúcsai, Uyuni sómezői, vagy az Amazonas-medence dzsungelvidéke. Az ország történelmi és épített öröksége is gazdag, Sucre, vagy Potosí gyarmati városai, vagy az ősi indián civilizációk maradványai mind különleges látnivalók. S bár az idegenforgalom nyújtotta lehetőségeket még korántsem használja ki az ország, a kulturális és kalandturizmusnak nagy jövője van errefelé. Ennek kétségbevonhatatlan jele, hogy egyre több túraútvonal nyílik az Altiplano vonulatain, vagy a fővárostól távolabb eső keleti, vagy déli területeken. Aki viszont a pihenős, semmittevős nyaralást keresi, vagy strandokra vágyik, ne ide utazzon, már csak azért sem, mert olyan itt nincs.

Az utóbbi időben az ország szépsége és különlegessége helyett a politikai változások kerültek előtérbe. Mióta 2007-ben megválasztották az ország első indián származású elnökét, Evo Morales-t, aki szocialista reformok bevezetésével állította maga oldalára az indián többséget, egyúttal felbosszantva az ásványkincsekben gazdag tartományok vezetőit.

Közlekedés

Csupán néhány légitársaság üzemeltet ide közvetlen légijáratot Európából, ezért készüljünk fel a magas repjegyárakra. A legtöbb dél-amerikai nagyvárosnak ugyanakkor van közvetlen összeköttetése La Pazzal, ezért talán jobban járunk, ha így próbálkozunk. A legolcsóbb járatok Chiléből és Peruból érhetők el. A főváros mellett második legfontosabb légikikötőjébe, Santa Cruz-ba is egyre több nyugat-európai városból repül járat. A főszezon - legalábbis a repülőjegyek árát tekintve - június közepétől szeptember elejéig és december közepétől január közepéig tart.

Az országon belüli közlekedésre a többé kevésbé rendszeresen közlekedő és a többi dél-amerikai országban megszokottakhoz képest biztonságos buszok a legalkalmasabbak. A buszok több kategóriában közlekednek, vannak minibuszok, hosszú-távú járatok és mikrobuszok is. Az úthálózat meglepően jó, vagy legalábbis láthatóan fejlődik. A nagyobb buszok a jó minőségű utakat használják, a kis minibuszok viszont a kalandosabb utakon közlekednek. A buszokon utazva célszerű ügyelni a csomagokra, mert gyakran eltűnnek a személyes holmik. A buszjegyárak kifejezetten olcsónak mondhatók: egy éjszakai járat La Pazból Potosíba kb. 7-13 dollárba kerül.

Időjárás

Általános érvényű megállapítást nem lehet tenni ara nézve, hogy melyik a legkedvezőbb időpont az utazásra, ugyanis az országban szinte mindegyik éghajlati övnek megfelelő időjárás megtalálható. Mégis, a novembertől áprilisig tartó nyár a legkevésbé javasolt időpont, mivel ilyenkor az esők miatt gyakorlatilag lehetetlen közlekedni az országban. A legjobb időszak az ország felfedezésére a helyi tél, azaz a májustól októberig tartó időszak.

Árak, pénz

Az árak Bolíviában némileg alacsonyabbak mint a szomszédos országokban, a legnagyobb költség az utazás, ezen belül is a repülőjegy ára, amivel egyáltalán eljutunk ide. A profi hátizsákosok napi 15 dollárból is ki tudják hozni az utazást, de 25-50 dollár között már kényelmesen ellehetünk.

Vásárláskor lehetőleg kerüljük a túlzott mértékű alkudozást, noha a bolíviaiak egymás közt szívesen űzik ezt. Mindig előre egyeztessük az adott szolgáltatás árát - taxi, szállás, étterem - és csak ezután fizessünk.

A nagyobb városokban van bankautomata, amelyekből a helyi valután kívül időnként amerikai dollár is felvehető. Ha készpénzt is viszünk magunkkal, inkább dollár legyen, mert az euró váltásával sok helyütt probléma van.

Legfontosabb látnivalók

A főváros mindenképpen érdemes arra, hogy pár napot eltöltsön itt az utazó, már csak azért is, mert ennyi mindenképpen kell ahhoz, hogy megszokjuk a 3660 méteres magasságot. Az első benyomás legtöbbször lenyűgöző az ide érkezők számára. A város épülete felkúsznak a kanyon oldalain. Egy tisztább napon a 6402 méter magas Illimani-hegycsúcs olyan, mintha csak a szomszéd utcában lenne.

Az ország talán leghíresebb természeti attrakciója az Altiplano fennsíkon 230 kilométer hosszan elterülő Titicaca-tó. Noha tévesen a világ legmagasabban fekvő hajózható tavának tartják (Peruban és Chilében is van magasabban lévő tó, ahol van hajóközlekedés), 3820 méteres magassága így sem lebecsülendő. Tény ugyanakkor, hogy a venezuelai Maracaibo-tó után ez a kontinens második legnagyobb édesvize. A tó partján Ayamarán indiánfalvak sorakoznak és a déli részen található Copacabana az erre vetődő turisták központja, egyben fontos zarándokhely is. A tó legérdekesebb része az Isla del Sol és az Isla de la Luna, két parányi sziget a tó közepén, ahol szintén őslakos indiánok élik speciális halászó életmódjukat.

Az egykori spanyol hódítóknak nem sikerült megtalálniuk az aranyvárost, El Dorado-t, de ráleltek az ezüstben gazdag Potosíra, és a szomszédos Cerro Rico-ra, azaz Gazdag-hegyre. A várost 1545-ben alapították és az itt kibányászott nagy mennyiségű ezüst természetesen a spanyol királyi udvart gazdagította.