Egy kínainak semmit nem mond a Tokaji

2009.05.26. 17:04

Bár számuk folyamatosan nő, még távolról sem elegendő mennyiségben érkeznek Magyarországra a kínai turisták, akiktől pedig még néhány éve a megváltást várták a hazai idegenforgalom irányítói. Nem egyszerű őket megszerezni, ráadásul különleges igényeik vannak és az utazási szokásaik is különböznek az európai emberekétől. Ha viszont jönnek és elégedettek, mindenki jól jár.

A kínai beutazó turizmus szempontjából 2003 tekinthető a fordulat évének, ekkor nyerte el ugyanis Magyarország az elismert célországok státusát, ami a kínai szervezett idegenforgalom alapjának tekinthető. Ezt a státust később az Európai Unió egésze megkapta, de Magyarország szempontjából egy ideig jelentős hátrány volt, hogy nem volt tagja a schengeni egyezménynek, azaz a beutazáshoz - a schengenin kívül - a magyar vízumra is szükségük volt a kínai turistáknak. Az országok közötti átjárhatóság pedig komoly feltétele a kínai turisták beutazásának, ugyanis a legtöbben egy utazás alkalmával több országot is szeretnének felkeresni. Az akkori várakozások - utólag meglehetősen optimistának tűnően - még úgy szóltak, hogy a kínai turisták átlagosan 3-4 napot töltenek majd az országban.

A légi kapcsolat a legfontosabb

Az első évben a vízumkényszer és a közvetlen légi kapcsolat hiánya miatt csak alig érkeztek turisztikai céllal kínaiak az országba, de a helyzeten jelentősen változtatott a tény, hogy 2004 augusztusában a Hainan Airlines révén közvetlen légikapcsolat létesült Budapest és a kínai főváros között. Ez a lépés stratégiai jelentőségű volt és az most is a két ország turisztikai kapcsolataiban - mondta Vértes Róbert, a Magyar Turizmus Zrt. pekingi képviselője egy, kínai utazási irodák és újságírók számára szervezett budapesti szakmai találkozón.

Forrás: AFP

A járat beindítása előtt még egy hónap alatt kb. 120-130 kínai turista érkezett Magyarországra, a beindítás hónapjában több mint ezer, 2008-ban pedig már mintegy 30-35 ezer kínai turista kereste fel az országot. A közvetlen kapcsolat megőrzése tehát továbbra is elsődleges fontossággal bír a folyamatos növekedés érdekében.

A Budapest-Peking közvetlen járat megléte nemcsak a turisták szállítása miatt elsőrendű, hanem azért is, mert a kínai vízumszabályok értelmében a schengeni zónába érkező turisták két helyen válthatják ki a 2007 március 21-ike óta Magyarországra is érvényes közös vízumot: a belépési pont országának követségén, illetve azon ország konzulátusán, ahol az utazás ideje alatta a legtöbb időt töltik.

Az utóbbi szempont sajnos nem vonatkozik Magyarországra, ugyanis a már említett, túlzottan optimista várakozások helyett átlagosan csupán két vendégéjszakát töltenek nálunk a Kínából érkező turisták. A vízumok beszerzése szempontjából tehát megint csak a budapesti közvetlen légikapcsolat jelenthet többletbevételt.

Hiányzik a tipikusan magyar termék

Vértes Róbert szerint, bár a régiónkban Csehország mellett Magyarország a legismertebb az átlag kínaiak számára (Horvátországot, vagy Szlovéniát ugyanakkor alig-alig ismerik), a turistaérkezések növelése érdekében hatékonyabb országimázs kampányokra lenne szükség. A 2008-as év szintén egyfajta fordulópontnak tekinthető, hiszen tavaly jelentek meg nagyobb számban a Magyarországot is érintő körutazások a kínai utazási irodák kínálatában. Ettől függetlenül továbbra is probléma, hogy még mindig nem vagyunk elég ismertek, így önálló célpontként nem is jöhet szóba Magyarország egy európai utazás alkalmával.

Forrás: AFP

Marketing szempontból hátrányt jelent sok már európai országgal szemben az is, hogy Magyarországnak nincs egyetlen olyan "terméke", vagy árucikke sem - mint Hollandiában a fapapucs, vagy Csehországban a kristály -, amelyet minden kínai turista meg szeretne vásárolni. Hiába van Tokaji borunk, libamájunk, vagy Herendi porcelánunk, ezek a számunkra világhírűnek tűnő árucikkek és márkanevek Kínában alig ismertek.

Pedig a kínai turisták nagyon is sokat költenek egy-egy utazás alkalmával és inkább lemondanak a 4-5 csillagos szállodák nyújtotta luxusról és választják a szerényebb - de tiszta - háromcsillagos szállodákat, mintsem, hogy kevesebbet költsenek egyik szenvedélyükre, a vásárlásra. Ilyen tekintetben némileg mások az utazási szokásaik, mint az európai turistáknak, szeretnek ugyan sokat látni (a legtöbb körutazás 10 nap alatt 5-6 országot is bejárÍ), de nem jó, ha túl sok a múzeum, kastély, vagy képtár.

A Nielsen piackutató intézet egy korábbi felmérése szerint a három kínai nagyvárosból - Pekingből, Shanghajból és Kuangcsouból (Guangzhou) - Európába utazó turisták fejenként átlagosan 5200 dollárt költenek repülőjegyre, szállásra, idegenforgalmi látványosságok megtekintésére. Ezeknek a turistáknak az egyharmada többnyire négy csillagos szállodában időzik, sőt minden tizedik öt csillagos szálláshelyet választ magának.

Cél a három vendégéjszaka

A Magyar Turizmus Zrt. vendégeként Magyarországra érkezett kínai utazási irodai szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy a csomagként értékesített csoportos körutazásokban legyenek bevásárlóközpontok, vagy kézműves üzletek is. A kínai vendégek egyébként Budapest mellett a Balatont, Hévízt, Tokajt és Miskolctapolcát keresték fel, de az utazási irodák programjaiba legtöbbször csak a főváros és Szentendre, jobb esetben egy rövid kirándulás erejéig a Balaton fér bele. 

Egy átlagos - többnyire a Berlin, Prága, Bécs, Budapest útvonalat bejáró - kelet-európai körutazásba csupán egy, legfeljebb két éjszaka erejéig fér bele Magyarország a kínaiak számára, ami meglehetősen kevés. A Magyar Turizmus Zrt. célja, hogy a lehető legrövidebb időn belül, a meglévő légikapcsolat hatékonyabb kihasználásával és Magyarországot - kultúrával, wellness-szel, vásárlási lehetőségekekkel és nem mellékesen golffal - komplex célpontként bemutató kampányokkal az átlagos két éjszakás tartózkodást hároméjszakásra növelje. Ez látszólag apróságnak tűnik, de így a kínai beutazó turisták által generált bevételek több milliárd forinttal nőnének, a jelenlegi 65-70 ezres évi vendégéjszaka szám 100 ezerre nőne, ami nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy a sokkal jobb országimázzsal rendelkező Ausztriában egy év alatt 200 ezer kínai vendégéjszakát regisztrálnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK