Retteg az új adóktól az idegenforgalom

A vendéglátóhelyek és a szállodák lehetnek a vesztesei a 2010-től esedékes adótörvényeknek, ugyanis hiába csökkennek a béreket terhelő adók és járulékok, az üdülési csekk, a melegétkezési juttatás megadóztatása miatt drasztikus forgalomcsökkenésre számíthatnak a hazai szolgáltatók, a szálláshelyeket terhelő forgalmi adó emelése pedig veszélyes árversenybe kényszerítheti a szolgáltatókat - a Magyar Szállodaszövetség titkára szerint. 

A 2010-től esedékes adótörvények ijesztő perspektívát kínálnak a szállodák és vendéglátóhelyek számára annak ellenére, hogy a tervezett intézkedések általános hatásáról a Pénzügyminisztérium szakértői azt írják, hosszabb távon csökkentik a munkához kapcsolódó közterheket, és a beruházások ösztönzésén keresztül gyorsítják a gazdaság növekedését.

Az előterjesztés szerint a vállalkozások helyzete javul, s a béreket terhelő adók és járulékok mérséklésén keresztül csökkennek az élőmunka terhei. Egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy egy szálloda vagy egy étterem egészének gazdálkodására milyen hatással lehet a munkabérhez kapcsolódó járulékok csökkentése vagy a társasági adó minimális mérséklése, az viszont első ránézésre megállapítható, hogy drasztikus forgalomcsökkenésre számíthatnak a vállalkozások, és a jelenleginél is nehezebb lesz elfogadható, legális jövedelmet biztosítani dolgozóik egy részének - írta a Turizmus Panoráma Bulletin című szaklap.

A Pénzügyminisztérium ugyanis 32 százalékos adóval terhelné az üdülési csekket és a melegétkezési juttatást (egyes híradásokkal ellentétben ezeket nem terhelné további járulék). Teljesen megszűnne az adómentessége a hidegétkezési utalványnak és a felszolgálói díjnak (gyakorlatilag teljes adó- és járulékterhelés alá kerülne mindkettő). Nem számolhatnának el adómentes jövedelmet a falusi vendégfogadók sem. Mindezeknél sokkal jobban aggasztja a vendéglátásban dolgozó vállalkozókat, hogy szó sincs a szálláshely-szolgáltatás vagy a vendéglátás kedvezményes áfakulcsba sorolásáról (annak ellenére sem, hogy az Európai Unió ilyen értelmű állásfoglalást fogadott el), tehát a magyar szállodák és éttermek jövőre is jelentős versenyhátrányból indulnak a nemzetközi összehasonlításban.

A tervezet általános vitájának június 29-i végszavazásáig csupán egy hónapja van a parlamenti szakbizottságnak és a szakmai szervezeteknek, hogy meggyőzzék a kormányt: súlyos károkat okozna a ma még adómentes természetbeni juttatások tervezett megadóztatása.

Az Országgyűlés szakbizottságának április 27-i ülésén téma volt a szállodai szolgáltatások áfájának emelése, mivel egy ellenzéki módosító indítvány azt javasolta, hogy az áfa mértéke, kizárólag a szállásdíj esetében, a 20 százalékról ne emelkedjen 25-re, hanem inkább csökkenjen 18-ra. A Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a kormány ezt nem támogatja, és úgy véli, hogy a változás hatása 2009 második félévében 7-8 milliárd forint lenne, a 2010. évre számítva pedig 19-20 milliárd forint - írja a Turizmus Panoráma. A KSH adataira támaszkodó szállodás számítások szerint azonban akkor is csak 7 milliárd forintról lehetne szó 2010-ben, ha maradna a 2008. évi forgalom, hiszen a regisztrált, bruttó szállásdíj bevétel tavaly nem haladta meg a 125 milliárd forintot. Azt pedig nem nehéz megjósolni, hogy idén és jövőre jelentős kereslet-visszaeséssel kell számolni.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán az [origo]-nak megerősítették, hogy a minisztérium számításai szerint az adóváltozások "kicsit pozitív" hatással lesznek a turisztikai szektorra, azon belül is a szállodákra és vendéglátóhelyekre. Vitatja ezt a prognózist Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára, aki szerint az élőmunka terheinek csökkentése nem jelent akkora előnyt, mint amekkora hátránnyal az áfa emelése jár a szállodák számára, ráadásul ezzel párhuzamosan a hazai szállodai piacon a kínálat olyan mértékben nőtt az elmúlt években (elsősorban a 4-5 csillagos és a wellnesshotelek száma nőtt), amivel a kereslet nem tudott lépést tartani. Ez a felállás pedig veszélyes árversenybe kényszerítheti a szállodákat.

A szálláshelyek áfatételei hat év alatt duplájára nőttek: 2004. január 1-jén az addigi 12-ről 15 százalékra, 2006. szeptember 1-jén 20 százalékra, most pedig a tervek szerint 25 százalékra nő a szállásdíjak utáni áfa. A megemelt áfa természetszerűleg beépül majd a szállodai árakba, a magasabb áfatartalommal párhuzamosan ugyanakkor a szállodák nem növelhetik áraikat hasonló mértékben, épp az előbb említett okok miatt, így Kovács István szerint sok szálloda csődbe mehet.

Problémát jelent sok hotelnél az is, hogy a különböző fejlesztéseket és modernizációt devizában felvett hitelekből finanszírozták, így hiába a kormányzat által előszeretettel hangoztatott helyzeti előny a forint gyengesége miatt, a hiteltörlesztések és a visszaeső forgalom miatt a PM prognózisával ellentétben csökkenni fognak a szállodák bevételei.

Végzetes az üdülési csekk megadóztatása

Szintén súlyos következménye lesz a szállodák számára az üdülési csekk és a melegétkezési juttatások megadóztatásának Kovács István szerint. Az üdülési csekkek forgalma az elmúlt években évi 15-20 százalékkal nőtt, 2008-ban a cégek összesen mintegy 40 milliárd forintért vásároltak az adómentesen adható csekkekből dolgozóiknak, s ezen összeg kétharmadát üdülési szolgáltatások igénybevételére használták fel. Az üdülési csekkeknek meghatározó szerepük volt a belföldi kereslet növekedésében, amely elsősorban a vidéki szállodákban, gyógyüdülőkben és wellnesshotelekben jelentkezett. Ennek köszönhetően, a mérséklődő külföldi beutazó forgalom ellenére (csupán 1,5 százalékos itt a növekedés), összességében nőt a hazai szállodák forgalma. Kovács István szerint a csekkek megadóztatásának egyenes következménye lesz a belföldi kereslet csökkenése, hiszen vélhetően egyre kevesebb cég vásárol majd az immár adóköteles juttatásból.

Jól mutatja az üdülési csekkekben rejlő hatalmas lehetőségeket, hogy épp a válságra adandó válaszként Romániában sürgősségi rendelettel vezették be a rendszert. A román kormány döntése értelmében az intézkedés kétmilliárd lejes (140 milliárd forint) költséget jelent a büdzsének, azaz a GDP 0,35 százalékát. Szlovákiában is hasonló lépéssel próbálják fellendíteni a belföldi turizmust: mostanában terjesztették a parlament elé az üdülési csekk bevezetéséről szóló törvényt, kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére.