A keleti országrész egyik elfeledett vidéke, amelynek szépségéről talán csak az évről évre visszatérő vízitúrázók tudnak igazán. A Tisza mellékfolyói közül talán épp az itt megtalálható, vadregényes és bűbájos Túr a kedvencünk.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
További fotókért kattintson a képre!

A Tiszahát a folyó felső szakasza, amely Szabolcs megyében rögtön négy külön szakaszra oszlik. A környező települések is a szerint határozzák meg földrajzi elhelyezkedésüket, hogy melyik tiszaháti térséghez laknak közelebb.

A négy tiszaháti szakasz meghatározásának érdekessége, hogy minden esetben megjelölik, a folyó jobb vagy bal partja tartozik az adott részhez. Ennek oka, hogy ezen a vidéken a Tisza határfolyónak számít, vagyis a fürdőzők és a kenutúrások figyelmét nem kerülheti el az a tény, hogy a folyónak hol csak a bal, hol pedig csak a jobb oldala számít magyar területnek. A határvízi közlekedés szabályainak értelmében, életben van például a fényképezési és látcsövezési tilalom, ami a helyiek és a túravezetők szerint egyáltalán nem olyan szigorú előírás. Ami viszont fontos, hogy az adott partoldaltól 30 méternél messzebb nem szabad eltávolodni, a folyót semmiképpen nem szabad átúszni, és az ukrán oldalon még vész esetén sem javasolt kikötni.

Tiszaháti szakaszok

A Szatmári Tiszahát a Tisza bal partja Tiszabecstől Záhonyig, a Beregi Tiszahát a Tisza jobb partja a Beregi-síkság déli és keleti részéig, a Szabolcsi Tiszahát a Tisza bal partja Tiszaeszlár és Polgár között, az Ungi Tiszahát pedig a Tiszától északra, a Latorca, Laborc és Ung medrei közt elterülő terület.

A vidék legjelentősebb települése Tiszabecs, ami egy apró határmenti falu. Itt, a 744-es folyamkilométernél lép be a Tisza Magyarország területére. A folyó errefelé igen csöndes, a táj pedig megejtően szép. A legtöbben innen indulnak a kenutúrákra, és körülbelül Záhonyig eveznek.

A Tisza és mellékfolyói

A Tisza nyolc mellékfolyói közül (Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körösök, Maros, Túr és három főcsatorna) egyértelműen a Túr áll a szívünkhöz legközelebb. Szelíd bája, gazdag élővilága, és partján sorakozó települések nemcsak a legnagyobb költőket ihlette meg, de évente sok ezer turistát csábít az ország keleti felébe.

Ahol a kis Túr siet beléje...

A Túr folyó szabályozása óta egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen át folyik a víz. A Túr Kölcse előtt két ágra szakad, és az Új-Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, és a Régi-Túr Tivadarnál, míg az Öreg-Túr Sonkádtól 65 kilométert kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A galériáért kattintson a képre!

A szabályozása előtti időkben a Túr sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál futott a Tiszába. Egy ág azonban elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a folyóba. A legenda szerint itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. Pontosabban a település közelében egy régi erdő utolsó tagjaként álló idős kocsányos tölgy tövében. A magányos öreg tölgy ma is áll, de az évszázadok alatt az időjárás alaposan megtépázta. A 1970-es években még villám is sújtotta. Sokáig úgy tűnt, hogy a fa végleg kiszáradt, de a tövénél fejlődő új hajtásokból a helyiek arra következtetnek, hogy a fa talán mégis életben van. Petőfi fája irodalmi emlékhelyként is számon tartott védett érték, a környéken tett kirándulások egyik kedvelt célpontja, csakúgy, mint a vízimalom Túristvándiban, a kopjafás temető Szatmárcsekén, Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén, a szárazmalom Tarpán, és Huszton az őshonos magyar állatokkal foglalkozó Huszti Farm.

Nézzen körül a Tiszaháton interaktív panorámafotónk segítségével!