A Fertő tó

A Fertő tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik. A magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is.

A képre kattintva nézze meg a galériát!

A Fertő tó nem csak természeti viszonyai miatt híres, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik, mely kitűnő életteret biztosít számos növény és állatfaj részére. Több növényfaj csak ezen a területen honos. A tó területén összesen körülbelül háromszáz madárfaj fordul elő, ezek közül száztíz költ is itt. A tó harminc halfajnak ad otthont, ezzel horgászati szempontból is jelentőséggel bír.

A páratlan természeti adottságoknak köszönhetően közös osztrák-magyar kezdeményezésre az UNESCO 2001-ben a Világörökség részének nyilvánította a Fertő tavat.

A Soprontól kilenc kilométerre fekvő Fertőrákost tekinthetjük a tó magyarországi központjának. Innen könnyen bejárhatjuk a tó környékét és könnyen elérhetjük az osztrák részt is. A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett találjuk a Mithras-barlangot. A Mithras-szentélyek a II-IV században élték világkorukat, főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. A szentélyek földalatti, barlangszerű kialakítása egyedi. Hasonló szentélyekből nagyon kevés maradt fent, ezért a fertőrákosi szentély az ország egyik legjelentősebb római kori emléke.

További fotókért kattintson a képre!

Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a barlang közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. A kerek húsz évvel ezelőtti esemény tiszteletére egy emlékparkot hoztak létre. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az egykori államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk.

Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját. A bányában kitermelt Lajta mészkő igen kedvelt építési anyag volt egészen az első világháborúig, pontosabban a beton és a vasbeton elterjedéséig. A bányászott mészkővel számos környékbeli kastélynál, templomnál találkozhatunk, de még Bécs épületeinél is felhasználták a köveket. A kőfejtő közel öthektáros területe számos ritka növény- és állatfajtának ad otthont. Részletesen megismerhetjük a tájat a kőfejtő területén kialakított Kövi Benge Tanösvény segítségével. A tanösvény végén található kilátóból Pazar kilátás nyílik a környékre és a Fertő-tóra.

Nézzen körül a Fertő tó partján interaktív panorámafotónk segítségével!