A Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát többnyire csak Dunakanyar néven említjük. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik. Az elnevezés egyszerű oka, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire, tehát délfelé kanyarodik. A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik. A Dunakanyar, mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Galéria a fotó mögött

A Dunakanyar települései közül talán a legszebb és leggazdagabb látnivalókat nyújtó városa Visegrád. Budapestről legkönnyebben a 11-es úton érhetjük el, de a legszebb látványban akkor lesz részünk, ha a folyó felől közelítünk a város felé. Budapestről menetrendszerinti és sétahajók is rendszeresen indulnak Visegrád felé, de a Duna bal partjáról, Nagymarosról komppal is átkelhetünk Visegrádra. A város látképét a középkori várrendszere és a királyi palota uralja.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után kezdte építtetni IV. Béla. Az alsóvár a XIII. században több feladatot is ellátott egyszerre. Szolgált uralkodói szálláshelyként, de katonai feladatokat is ellátott. Ennek megfelelően erődítmény jellegű volt, erős masszív falakkal. A Salamon torony a korszak építészetéhez viszonyítva rendkívülinek számított. Az erődítmény jelleg hatását tovább fokozza, hogy az alsóvárat és a fellegvárat egy tornyokkal erősített fal kötötte össze. A fal elsődleges feladata a Budát Esztergommal összekötő országút ellenőrzése volt, de mivel egészen a Duna partjára épített őrtoronyig tartott ezért a dunai hajóforgalmat is kontrollálni lehetett. A Károly Róbert, majd később Mátyás király idejében is meghatározó szerepet játszó alsóvár már a török korszak kezdetén jelentős sérüléseket szerzett. A törökök kivonulása után hanyatlani kezdett, az épület romossá vált. Csak a XIX. század végén kezdték meg a felújítását, később királyi vadászkastélyt akartak építeni belőle. A vár hányattatása a közelmúltban sem ért véget. 1950-ben a Salamon-torony teljesen leégett, a hatvanas évek közepén állították teljesen helyre. Ma a Mátyás Király Múzeum több állandó kiállítását tekinthetjük meg az épületben.

A Fellegvár fénykora is akkor kezdődött, amikor Károly Róbert Visegrádra települt, vagyis a város lett az ország fővárosa. Az ekkor két toronyból és lakópalotából álló várat kibővítették. Mátyás Király uralkodása alatt a palotaszárnyakat teljesen átépítették a kor szellemének megfelelően reneszánsz stílusban. A vár jelentőségét bizonyítja, hogy több alkalommal is itt őrizték a Magyar Koronát és a koronázási ékszereket, egészen 1529-ig koronaőrző helyként tartották számon. A török időket a Fellegvárnak sem sikerült átvészelni. Többször gazdát cserélt, és ezek a cserék (ostromok) nem javítottak az állapotán, olyannyira, hogy később a törökök katonai célra való alkalmatlansága miatt önként magára hagyták. A helyreállítási munkák az alsó várhoz hasonlóan az 1870-es években kezdődtek és tulajdonképpen a mai napig tartanak.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
További képek a fotóra kattintva

A két vártól kicsit távolabb található Királyi Palota történelme megegyezik a várakéval. Károly Róbert Budáról való áttelepülésekor kezdett építkezni a városban. Ekkor kezdődött a palota építése is. A Mátyás korabeli reneszánsz hatást itt láthatjuk a leginkább. A szobrokat, szökőkutakat olasz szobrászok készítették. Mindközül a legismertebb a Herkules kút. A kutat Mátyás király címerei díszítik, és a gyermekkorú Herkules valószínűleg Mátyás törvénytelen fiát, Corvin Jánost jeleníti meg. A palota átépítése olyan jól sikerült, hogy Európa szerte ismertté vált. Az aranykor után - hasonlóan a város többi épületéhez - a palota is hanyatlani kezdett, mely hanyatlás odáig tartott, hogy a folyamatos építkezések, ráépítések hatására a XVIII. századra teljesen föld alá került. Csak XX. századi régészeti ásatásoknak köszönhető, hogy a ma Visegrádra látogató turista megtekintheti a Királyi Palotát.

Nézzen körül a Dunakanyarban interaktív panorámafotónk segítségével!