Tátrai gerinctúra amatőröknek

Vágólapra másolva!
A magyarországi túraútvonalak nehézségeit behatárolja az 1000 méter alatti tengerszint feletti magasság. Ezért aki magas hegységbe, komoly megpróbáltatásra vágyik, a környező országokban találhat megfelelő terepet. Mi az Alacsony-Tátrát választottuk, nulla edzettséggel nekivágtunk a híres gerinctúrának, hogy megnézzük, meddig és mire jutunk egy nap alatt. Tetszett, visszatérünk, folytatjuk.
Vágólapra másolva!

Hét nap alatt könnyedén, a szintidőket figyelembe véve öt nap alatt is teljesíthető Közép-Európa egyik legnépszerűbb és legfestőibb túraútvonala. Az Alacsony-Tátra közelsége biztatott arra bennünket, hogy megnézzük, s belekóstoljunk a közel 90 km-es útvonal egyik szakaszába, amely Donovalytól Telgártig a hegység gerincén húzódik végig, komoly szintkülönbségekkel és pazar kilátással.

A gerinctúrát bármelyik irányból meg lehet kezdeni, a probléma mindkét esetben ugyanaz: 1000 méteres tengerszint feletti magasságról kell feljutni a 1750-2000 méter között húzódó útvonalra. Márpedig ez alaposan próbára teszi még a gyakorlottabb túrázókat is.

Mi két napot szántunk az útra, Donovalyt jelöltük ki kiindulási pontnak, s úgy számoltuk, ha bírjuk a megpróbáltatásokat, akkor eljuthatunk az első, 25 km-re lévő pihenőhelyig.

Kora reggel hat órakor vágtunk neki az útnak, Donovaly fő parkolójából (980 m) vezetett keleti irányba a piros jelzésű út. Eltévedni lehetetlen, az erdős terület után ugyan a jelzéseket többnyire sziklára festették, de a két, két és fél méter magas póznák mutatják az utat. Hogy minek mindez? Az igazi megszállottak télen is megcsinálják a túrát, olyankor nem árt, ha a méteres hó ellenére azért meg lehet találni az utat.

Forrás: [origo]

Nézzen még Tátra-képeket!

Poliankánál (1043 m) tértünk le a betonútról az erdőbe, enyhe lankákon át vezetett az út a Kecskehátra (Kozí Chrbát, 1330), ahol a vízhatlan bakancsok pillanatok alatt beáztak a harmatos, köd szitálta réten.

Kilátás semmi, a nap ugyan erőlködött a párás, felhős időben, de reménytelen volt körbe pillantanunk. A tábla szerint innen még félóra a magasfeszültségű vezetékkel szabdalt nyereg, a Hiadelské Sedlo, majd onnan bő félóra a Velká Chochula csúcsa.

Forrás: [origo]

Nézzen még Tátra-képeket!

A félórát sikerült is tartani, bár a meredek úton elsőként éreztük, hosszútávon nem biztos, hogy térdünk élvezné a sziklás talajt. 200 méter szintkülönbség megtétele után megpihentünk a Hiadelské Sedlónál (1099 m), hogy nekivágjunk az 1753 méteres csúcsnak.

A gyorsabbak 140 perc alatt felértek, közel félórát verve a lábgörcsökkel és kezdődő izomlázzal küszködő hátsó alakzatra. A látvány egyre festőibb, völgyekben megbúvó települések, derékig érő törpefenyők, légyölő galóca és őzlábgomba, s szikla ipari mennyiségben.

A legváratlanabb helyen, szinte a semmiből bukkant elő egy helybéli asszony, aki egy homokozó vödörnyi áfonyát szedett, majd ahogy jött, úgy el is tűnt a semmiben.

Forrás: [origo]

Nézzen még Tátra-képeket!

A szakasz utolsó kilométere már valóban a gerincen folytatódott, a kövekből kézzel emelt E.T.-re emlékeztető alakzatok mögött már látszódott az újabb csúcs, amögött pedig a Velká Chochula csúcsa.

Az 1753 métert 12.30-ra értük el, kis pihenő és szendvicsevés után folytattuk utunkat immáron völgynek haladva, olykor a gerinc déli oldalán verőfényes napsütésben. Innen még 5 óra az első pihenőhely, Sedlo pod Durkovej (1640 m), beiktatva egy 300 méteres szintkülönbség - persze felfelé.

Forrás: [origo]

Nézzen még Tátra-képeket!

Egy nap, ami amatőr szinten nagyon megerőltető, de legalább megérlelte bennünk a gondolatot: kis edzéssel és jobb időbeosztással visszatérünk majd, hogy befejezzük, végigcsináljuk a túrát.

(Másnap búcsúzóul elautóztunk Chopokig, ahol rájöttünk, miért csak szembejövő turistákkal találkoztunk. A még nálunk is kezdőbbek ugyanis inkább kifizették a 10 eurót a hatüléses felvonóra, hogy megspórolják a felfelé vezető utat. 2024 méterről egyszerűbb elindulni, ez tény.)

Árak, költségek

Az euró bevezetése ellenére nem tűntek vészesnek sem a szállásárak, sem az éttermek árai. Donovalyban egy egy kétszobás, 2+2 ágyas, konyhával, fürdőszobával felszerelt apartmant egy éjszakára 49 euróért foglaltunk, igaz reggeli nélkül. Második szálláshelyünkön, Liptószentmiklóson egy magánsszálláson aludtunk, itt személyenként 15 eurót kellett fizetni egy éjszakáért. A házigazda ráadásul 4 euróért reggelit, 5 euróért bőséges vacsorát is készít kérésre.

A túra útvonalához közel eső falvakban az éttermi árak barátinak nevezhetők: egy főétel 5-7 euróba, a juhtúrós sztrapacska 4 euróba, egy pizza pedig 2 euróba került. Egy korsó sör átlagosan 1,20 euróba kerül, de találtunk olyan helyet (Magurka faluban), ahol 70 eurócentet kellett fizetni egy korsó sörért. A benzin ugyanakkor drágább mint idehaza, a 95-ös litere 1,177 euróba került.

Forrás: [origo]

Az Alacsony-Tátra gerinctúrájának ötnapos terve:

1. nap: Donovaly - Kecka - Kozí chrbát - Hiadelské Sedlo - Velká Chochula - Pod Skalkou Sedlo - Latiborská hola - Zámostská hola - Durková - Pod Sedlom Djurkovej menedékhely (10,5 óra)

2. nap: Menedékház pod Sedlom Durkovej - Chabenec - Kotliská - Polana - Derese - Chopok - Krúpova hola - Dumbier - Krúpova hola alatt - Menedékház gen. M. R. Stefánika (8,5 óra)

3. nap: Gen. M. R. Stefánika menedékház - Králicka - Kumstové Sedlo - Rovienky - Certovica - Za Lenivou Sedlo - Bacússke Sedlo - Ramza menedékhely (5 óra)

4. nap: Ramza menedékhely - Havrania - Zadná hola - Kolesárová - Priehyba - Velká Vápenica - Priehybka - Pod Andrejcovou menedékhely (7,5 óra)

5. nap: Menedékhely pod Andrejcovou - Zdiarske Sedlo - Orlová - Králova hola - Pramen Zubrovice - Telgárt (5,5 óra)