Ahol a síelők sem zavarnak

Úgy tűnik, végérvényesen elkezdődött a tél és bár még csak itt-ott esik a hó, lassan megint elő lehet venni a szánkót és kivinni a gyereket a közeli kisdombra. S bár a szomszédos Ausztria némileg jobban áll profi szánkópályák tekintetében, itthon is vannak értékelhető lejtők, ahol nem zavarnak a síelők sem.

Nincs is jobb karácsonyi program annál, mikor az ember felpakolja a családot, szánkó és műanyag bob be a csomagtartóba, forralt bor a termoszba, anya vezet és irány valamelyik közeli havas hegyoldal. A szánkózás ma a legnépszerűbb téli sport és szabadidőtöltés Magyarországon, amit a sportszeráruházak eladásai is évről-évre bizonyítanak, s amellett, hogy a gyerekeknek tetszik, a szülők is kiélvezhetik a száguldozást, ráadásul egészen úgy tűnik, mintha sportolna az ember.

Normafa

Budapesten a leginkább kézenfekvő, ugyanakkor megfelelően elcsépelt helyszín természetesen a Normafa, ahol egy hétvégi napon már a parkolóhelyekért való verekedés közben sokan feladják a küzdelmet. A síházba ilyenkor gyakorlatilag lehetetlen bejutni, a rétesesnél minimum félórát kell sorban állni, ráadásul a pályákon is tömeg van. Egyszóval, ha a Normafát célozzuk meg, menjünk inkább hétköznap, kevesebben vannak és nem is annyira veszélyes.

Tabán

Ha pici gyerekkel készülünk a lejtőkre, próbáljuk ki a városligeti dombok egyikét, igaz itt is sokan vannak, de parkolni jóval könnyebb és a síelők sem fenyegetik ivadékunk testi épségét. Gyerekeseknek és profibbaknak jó választás lehet a Gellért-hegy, vagy a Tabán is.

A főváros környékén egyértelműen Dobogókő a legprofibb szánkózó hely. Alig 40 percnyi autóútra van a fővárostól, ráadásul kijelölt pályán, biztonságosan lehet szánkózni, van működő büfé és még szálláshelyek közül is lehet válogatni, ha éppen több napra érkeznénk.

Dobogókő

A Pilisben és a Börzsönyben több helyen is van kijelölt és elkülönített szánkópálya, ezek szintén egyórányi autózással már elérhetők Budapestről. Visegrádon a Nagyvillám sípályához tartozik elkülönített szánkópálya: a 3-as jelzésú kék pálya mellett találjuk a 150 méter hosszú szánkópályát, amelynek a fölső végénél található az erdei művelődési ház.

A Duna túloldalán Zebegényben is van külön szánkópálya, de ahhoz, hogy itt beinduljon a téli sportélet, nagyobb mennyiségű hóra van szükség. Erre az utóbbi években nem nagyon volt példa. Mindenesetre idén felújították az itteni sífelvonót, így minden készen áll egy jó síszezonra.

Budapesttől kicsit többet kell autózni, de a miskolciaknak például ideális, ha a bánkúti síterepet célozzák meg egy jó hétvégi szánkózásra. Az ország legnagyobb és talán legfejlettebb síterepén nyolc lesiklópályán, négy húzó, négy tolókaros sífelvonó, hóágyúk és hótaposó gépek biztosítják a kiváló síelési lehetőségeket. A szánkózók itt is az elkülönített szánkópályát használhatják. Vannak hóágyúk és hótaposó gépek, a liftek felső állomásánál lévő büfében pedig kiváló a gulyásleves.

Bánkút

A Mátrában három faluban - Mátraszentimrén, Mátrafüreden, Mátraházán - is vannak elkülönített pályák készültek kifejezetten a szánkózni vágyók számára. Ezek közül van olyan is, amelynek legmagasabb pontja 770 méteren van.

Nyugaton a Bakonyban találjuk a legjobb helyeket, leszámítva természetesen az irigyelt Sopron, vagy Kőszeg környéki pályákat. Veszprémtől 50, Pápától mintegy 10 kilométerre található Döbrönte, ahol a falu fölött magasodó "várhegy" oldalán az 1980-as években sípályát alakítottak ki. Az elsősorban kezdőknek ajánlható rövid pályához egyszerű felvonó is tartozik. A szánkópályát a várhegy másik oldalán találjuk

Az egyik legnagyobb hazai síterep az eplényi. Itt nemrég adták át az új négyüléses sífelvonót, az első ilyen liftet az országban. Természetesen szánkózni is lehet itt, igaz a különálló és kiépített szánkópálya nem a sípályát is üzemeltető cég kezelésében áll, ezért nem is hóágyúzzák. A szánkópályák használatához igénybe vehetjük a sífelvonókat, de a fölső állomástól kicsit sétálnunk kell.

Visegrád

Ha megvan a kiszemelt pálya, még az első csúszás előtt nem árt tudni, hogy a szánkózásból adódó sérüléseket, azaz mások veszélyeztetését a Btk. XXX. paragrafusa bünteti. Közhely, de szánkóval csak a kijelölt pályákon szabad siklani, vagy olyan helyen, ahol jól elkülönítik egymástól a síelőket és a szánkósokat. Aki járt a már említett Normafán, tudja, hogy a síelők finoman szólva sem kedvelik a száguldozó szánkósokat. Nemcsak itt, máshol is veszélyes és tilos szánkózni sípályákon, mert veszélyeztetjük saját és környezetünk biztonságát, épségét is. Az sem baj, ha tisztában vagyunk a szánkózás környezetkárosító hatásaival is, a jelöletlen pályákon, vagy turistautakon való szánkózással ugyanis tönkretehetjük az aljnövényzetet és gyorsíthatjuk a talaj erózióját.

Az ismert sportáruházakban műanyag szánkót már 3500 forintért be lehet szerezni, de a kicsit erősebbnek tűnő darabok már 16 ezer forintnál kezdődnek, de lehet kapni John Deere márkájú, fémből készült atomszánkót 25 ezerért is. A klasszikus fából készült ródlit már nehezebb beszerezni, de egy újpesti cég kifejezetten ilyenek gyártásával foglalkozik. A használt darabok 5-10 ezer forint közötti áron kaphatók, egy új gyerekszánkó 10 ezer, a kétszemélyes szánkó 12 ezer, a háromszemélyes pedig 14 ezer forintba kerül.