Rión és Velencén túl is van karnevál

A három-négynapos farsangi programsorozatok csúcspontja rendszerint a karnevál, amelyet Rió és Velence mellett természetesen más városokban is ünnepelnek. A következő hetekben például Bázel, Köln és Nizza utcái is megtelnek, Magyarországon pedig kezdetét veszi farsang legnevezetesebb eseménye, a mohácsi busójárás.

Bázel: hajnali harangszó, lampionok és hagymás pite

A híres bázeli farsang mindössze három napig tart, de az azt megelőző 362 napon a város minden lakója teljes gőzzel, óriási lelkesedéssel, és igen kreatívív ötletekkel készül a fergeteges mulatságra. A farsangi időszakot a helybéli lakosok egymás között "az év három legszebb napjának" hívják, és ezt állítólag komolyan is gondolják.

A Rajna-parti városban a hamvazószerdát követő hétfő hajnalban veszi kezdetét a farsang. Egészen pontosan akkor, amikor Basel legrégebbi templomában, a St. Martinban a harang elüti a 4 órát. Ekkor a belváros minden fénye kialszik, és az egyetlen fényforrást a kígyózó lampionok, és a felvonulók maszkjaira erősített apró fejlámpák biztosítják.

Forrás: AFP

Hétfő és szerda délután rendezik a maskarás felvonulást, a Cortege-t. A nevezett csapatok előre meghatározott útvonalon járják be a város utcáit és dobokkal, csörgőkkel, illetve trombitaszóval gondoskodnak a hangulatról. A felvonuláson közel 10 ezer helybéli mutatja be jelmezét, s a legtöbb jelmez vicces, ötletes és kifejezetten mulatságos. A farsang idején a menü is fontos része az ünnepnek Az asztalról a hagyományok szerint nem hiányozhat a lisztleves, a hagymás pite és a köménymagos sütemény.

Nizza: tavaszias időjárás, környezetvédelem és virágcsata

A francia Riviéra és az egész ország legnagyobb téli eseménye a nizzai karnevál, amely a bázelivel ellentétben csak két hétig tart. A mulatságnak nagy hagyományai vannak, lévén a Carnaval de Nice-t már a 19. században is ünnepelték. Itt nincsenek fedetlen keblek és csillogó tollboák, viszont a jelmezek évről-évre valamiféle üzenetet is közvetítenek.

Forrás: AFP

A szervezők ugyanis minden évben egy megadott téma alapján várják a felvonulók és nevezők jelmezeit. Míg tavaly "az átváltoztatás mindennemű művészete", (vagyis átformálás, plasztikai változtatás, génmódosítás) volt a téma, idén "Kék Bolygó" címmel a környezetvédelem kerül a középpontba.

A jelmezek nemcsak küllemükben utalnak majd a környezetvédelemre, hanem a szükséges alapanyagaikban is. Ennek megfelelően a maskarák újrahasznosított papírból, illetve környezetbarát ragasztó felhasználásával készülnek. A karnevál esti díszkivilágításhoz energiatakarékos izzókat helyeznek üzembe, és az összes tájékoztatófüzetet, képeslapot, térképet és brosúrát is újrahasznosított hulladékból készítik.

Forrás: AFP

A nizzai karnevál tavaly ünnepelte 150 évfordulóját, ettől függetlenül az idei programsorozatra is legalább egymillió látogatót várnak a világ minden tájáról. A karneváli felvonulás a Masséna térről indul, majd a tömeg megkerüli a Jardin Albert. A híres virágparádé (batailles de fleurs) helyszíne pedig a tengerparti Promenadedes Anglais sétány lesz.

Köln: 180 éves múlt, őrült hétfő, és cifra paróka

Kölle Alaaf, vagyis éljen Köln! Ezt tanítgatják a turistáknak a helyiek, akik aztán együtt kurjongatnak az utazókkal a hömpölygő tömegben. Akad még néhány kifejezés, amit érdemes elsajátítani, mert - ahogy a kölniek mondják - a kamelle (csokibonbon) és strüssjer (csokor) nélkül nincs farsang.

A Németország nyugati részében rendezett karneválok közül a kölni a legnagyobb és legpezsgőbb mulatság. A karnevál hivatalosan 11. hó 11-én 11 órakor indul, de meglehetősen visszafogottan kezdődik.

Forrás: AFP

A valódi farsangi mulatozás a következő év hamvazó szerdáját megelőző hét napra esik, és hétfőn, az úgynevezett Rosenmontagon (február 12-én) éri el a tetőpontját. Ekkor köszöntik a farsang három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, földművesét és hajadonját, akik hagyományosan (és mindhárom esetben) férfiak.

A Rosenmontag további részében mazsorettek, zsonglőrök, rezesbandák, hatalmas csinnadrattával vonulnak, közben az óriás jelmezekbe bújt helyiek cukrot, csokit és virágot szórnak a bámészkodókra.

Forrás: AFP

Akit érdekelne Köln közel 200 éves farsangi hagyománya, az a helyi Farsang Múzeumban (Kölner Karnevalsmuseum) mindent megtudhat. A kiállítás aMaarweg 134-136 szám alatt található, a belépő pedig mindössze 4 euró.

A rosenmontagi felvonulásra a város is díszbe öltözik. Szinte valamennyi járókelő maskarát ölt és régi farsangi dalokat énekel. A kölni parádé érdekessége, hogy a hagyományos régi jelmezek mellett egészen modern viseletek is jelen vannak, így Batmanek és Darth Vaderek is feltűnnek a tömegben. Kölnben a jelmez szinte kötelező, ha nem áll módunkban készíteni, vásároljunk legalább egy csörgősipkát vagy egy cifra parókát, különben a helyiek nagyon furcsán fognak ránk nézni.

Mohács: maszkfaragók és műhelylátogatások

Mohácson a helyiek úgy tartják, hogy akit egy busó megölel, szerencsés és egészséges lesz egész évben. Az ijesztő maskarák ugyanis nemcsak a hideget, de az ártó szellemeket és a szerencsétlenséget is távol tartják. Busónak lenni azonban nem könnyű, mert ahhoz nem elég csupán egy rémisztő maszk. Egy rendes busó szőrével kifordított rövid bundát, szalmával kitömött gatyát, színes, gyapjúból kötött - úgynevezett bütykös harisnyát - és bocskort visel.

Forrás: MTI

A bundát egy öv vagy marhakötél fogja össze derekukon, erre akasztják a marhakolompot. Kezükben kereplőt vagy buzogányt tartanak és hangosan kurjongatnak. A leglényegesebb azonban,- ami a busót busóvá teszi- az a fent említett álarc. Műhelylátogatásra Englert Antal és Rosta Endre népi iparművészeknél lehet jelentkezni a busójárás ideje alatt, február 11. és 16 között.

KAPCSOLÓDÓ CIKK