Északi vártúra az ünnepi hétvégén

Vágólapra másolva!
Az év első hosszú hétvégéje lesz az előttünk álló. A rossz idő ellenére egy különleges észak-magyarországi vártúrával ünnepelhetünk, amit akár egy rövid kirándulás, akár az egész hétvégét kitöltő, többnapos túra során teljesíthetünk.
Vágólapra másolva!

Első állomásunk a vártúra legnyugatibb pontja, Nógrád vára. A vár egy, a falu határában fekvő, a tájból határozottan kiemelkedő hatvan méteres magaslaton áll. Keletkezéséről kevés adat maradt fent, de az biztos, hogy az ország egyik legrégebbi kőből épült vára. Történelme egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza, viszont szokatlanul korán ér véget.

A török időkben, egészen pontosan 1685-ben egy villámcsapás felrobbantotta az itt tárolt lőszert, és ettől kezdve csak romként tesznek említést a várról. Komolyabb helyreállítási munkákat csak 1997-ben végeztek. Ekkor egészítették ki az olaszbástyát, építették fel, a rondellát védő tetőt és országzászlót is állítottak. A vár egész évben látogatható.

Salgótarjántól északra, egy vulkanikus eredetű kúp tetején áll Somoskő vára. A vár fekvése sokáig megnehezítette látogatását, hiszen a szlovák-magyar határ kettészeli a várhegyet, de Szlovákia EU csatlakozása óta mindkét ország felől szabadon látogatható.

Forrás: MTI

A somoskói vár

Megéri felkapaszkodni az ódon falak közé, hiszen csodálatos kilátás nyílik a várhegyről. A kilátás mellett egy igen ritka geológiai képződmény teszi érdekessé a várat. A Várhegy oldalában látható bazalt leömlés és vulkáni eredetű tufából keletkezett kőtenger nem szokványos látnivalót kínál az idelátogatók számára.

Forrás: MTI

Ónod vára

Vártúránk középső szakaszán, Miskolctól délkeleti irányban, a Sajó partján találjuk Ónod várát. A környékhez kapcsolható leghíresebb történelmi esemény az itt megrendezett 1707-es országgyűlés volt. A török időkben erős, végvári funkciókat ellátó vár hadi jelentősége is nagyjából ezen időszakban szűnt meg. Az épület hanyatlásnak indult, melyet igencsak elősegített a Sajó többszöri áradása. A jelenlegi állapotot, az egyik sarokbástya helyreállítását, a falak feltárását az 1980-as évek közepétől többé-kevésbé folyamatos feltárási munkálatoknak köszönhetjük.

Az ország egyik legszebb vára a Füzéri vár. Nemcsak a vulkáni sziklaszirten épült várból nyílik gyönyörű kilátás a környékre, de a vár felé közeledve maga a vár is vonzza a tekintetet. Megközelítése igen könnyű, hiszen egész közel gépkocsival is eljuthatunk, majd kocsinkat a parkolóban hagyva rövid séta után már fel is értünk a várba.

Forrás: MTI

Füzér

A vár történetének fénypontja és sokak által nem ismert fejezete, hogy 1526-ban, a várban őrizték rövid ideig a Szent Koronát. Bár a korona nem egyenes úton került ide, maga a tény mutatja, hogy a vár egykoron igen komoly jelentőséggel bírt.

Az erődítmény újkori rekonstrukciója évek óta tart. Folyamatosan szépül, egyre jobban kibontakozik a régi épület nagysága. A helyiek is szívükön viselik a vár sorsát, amit bizonyít, hogy megalakították a Füzéri Várvédő Egyesületet. Az egyesület szervezésében nyaranta várjátékokkal kedveskednek a vár és a környék iránt érdeklődőknek.

Utolsó állomásunk a pacini várkastély, melyet a Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként tartanak számon. A várkastély 1581-ben épült és elsősorban már kényelmi funkciókat látott el, szemben a korábban épült várak védelmi funkciójával. A környező építményekhez hasonlóan sok jelentős főúri család birtokolta. A kuruc-labanc összecsapásokat igencsak megszenvedte, de szerencsére nem hagyták veszni, újjáépítették. Később a XIX században romantikus stílusban átépítették.

Pacini várkastély

Jelenleg az ország egyik legjelentősebb, késő reneszánsz stílusú műemlékeként tartják nyílván. Itt működik a Bodrogközi Kastélymúzeum. A múzeum állandó kiállításain a Bodrogköz népművészetét, népi kultúráját ismerhetjük meg.