Szállodák felesleges csillagokkal

2010.04.07. 16:04

A világon nem létezik egységes szállodai kategorizálási rendszer, mást jelent egy jó négycsillagos Európában, mást Dél-Amerikában és mást Ázsiában. Mit jelentenek ezek a csillagok és van-e szükség egyáltalán hat, vagy hétcsillagos szállodákra? Valóban ennyivel többet nyújtanak ezek a hotelek, mint egy egyszerű ötcsillagos, vagy csak szemfényvesztésről van szó?

 

Európa nagy múltú szállodái a megnyitásuk pillanatában még nem rendelkeztek semmiféle csillaggal, vagy egyéb kategória besorolással. A vendégek egyszerűen tisztában voltak vele, hogy a Ritz, vagy éppen a Gellért egyet jelent a luxussal, gazdagsággal, kiváltságokkal. Amikor a londoni Savoy 1889-ben megnyitotta kapuit olyan extrákkal hirdette magát, mint az elektromos felvonó, az emeleteket összekötő "beszélő csövek", vagy a 67 teljesen felszerelt folyóvizes fürdőszoba.

Manapság már a feszített tükrű, tengerbe vesző medence, az úgynevezett "infinity pool", a szálloda tetején lévő helikopter leszálló, a limuzin-szolgáltatás, vagy a szobához járó butler jelent hasonló kategóriát. Amikor viszont a szállásfoglalásra kerül a sor, a különböző foglalóoldalakon már könnyen elveszik az ember, mert gyakran előfordul, hogy ugyanazon szálloda az egyik helyen négy-, a másikon háromcsillagosnak minősül. Ennek csak az egyik oka, hogy nem megfelelő az információ, a másik, hogy egységes csillagozás nem is létezik.

A csillagozási szokások eltérőek a világ különböző tájain, sőt országonkénti különbségek sem ritkák. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az sem egységes, mely kategória számít a legmagasabbnak. A régebbi négycsillagosok fokozatosan ötcsillagossá váltak, ami hosszú ideig egyet jelentett a luxussal, de ma már - elsősorban Európában és egyes arab országokban - nem ritka a hat-, sőt hétcsillagos szálloda is. Utóbbira példa, a híres, vitorla alakú Burdzs Dubaj nevű szálloda, amely sokáig a világ egyetlen hétcsillagos szállodájaként hirdette magát. Állítólag a Közel-Keleten valahol jelenleg is épül egy 10 csillagos szálloda, de hogy egy ilyen létesítmény mitől lesz 10 csillagos, azt pontosan senki sem tudja, de a szállodaiparban egyre többen vélik úgy, hogy ezek a csillagok inkább a hoteleknek jók, mintsem a vendégeknek - írja összeállításában a BBC.

Forrás: [origo]

Ez semmi más, csak presztízs - mondta az újságnak Dr. Ghassan Aidi, az International Hotels and Restaurants Association elnöke. Ezek az új szállodák valamiképpen megpróbálják elkülöníteni magukat a meglévő 4 és 5 csillagos hotelektől. Hat, vagy hétcsillagosaknak nevezik magukat, de ilyen kategória tulajdonképpen nem létezik. Az ötcsillagos kategória bőven elég.

A problémát árnyalja, hogy az egyes régióban más és mást jelent a csillagok száma. Európában például leginkább a szállodák felszereltségének függvényében változik a besorolás, azaz attól függ, hogy a hotelben van-e például lift, medence, vagy fitness terem. A világ más részén akkor is hozzácsapnak a szálloda neve mögé egy plusz csillagot, ha éppen felújították az épületet.

Maga a csillagozás egyébként az egyik elképzelés szerint Nagy-Britanniából származik és 1912-ben jelöltek így először szállodát. A brit Automobil Szövetség (AA) akkori titkára, bizonyos Stenson Cooke találta ki a rendszert. Cooke korábban egy bor- és szeszesital kereskedésben dolgozott eladóként, s azt gondolta, hogy a márkás italoknál megismert csillagozás hasonlóan jelentheti a szállodák minőségét is. Megszületett a háromcsillagos szálloda kategóriája.

Forrás: [origo]

Nagy-Britanniánál maradva az egységes csillagozást 2007-ben vezették be, amelyet az AA, a Visit Britain és skóciai, illetve walesi társszervezetei alakítottak ki. Franciaországban is kísérletet tettek arra, hogy egységesítsék a kategorizálást, ennek érdekében idén egy új rendszert vezettek be, ami az előző 1986-os sztenderdek megújított változata. Egy hotel akkor is megőrizheti kategóriáját, ha előzőleg nem hajtottak végre felújítást a szobákban. Az egyes kategóriák öt évig maradnak érvényben, utána felülvizsgálják.

Ezzel szemben Törökországban például két különböző rendszer működik egyszerre: létezik a központi kormányzat által felállított kategorizálás és létezik a helyi hatóságok által meghatározott besorolás is.

Több rendszer működik egyszerre az Egyesült Államokban is, de a két leginkább elfogadott kategorizálás az American Automobile Association-é, amely gyémántokkal és a Forbes Travelé, amely csillagokkal jelöli a szállodákat.

Magyarországon egy miniszteri rendelet értelmében 2011-től a szállodák és szállások minősítését, a szabályok betartását nem az önkormányzatok, hanem az erre a célra kijelölt szakmai szervezet felügyelné. A rendelet-tervezet szerint a szálláshelyek 2010 végéig a jelenleg is érvényben lévő minősítési rendszert használhatják, vagyis addig dolgozza ki a testület az új kritériumokat.

Forrás: [origo]

Az eddigi gyakorlat szerint egy újonnan épülő szállodánál egy meglévő kritériumrendszer alapján maga a szálloda végezte el a kategória szerinti besorolást. Az önminősítést aztán az engedélyezési hivatalnál kellett bejelenteniük a szállodáknak, amit bizonyos időközönként ellenőriztek, de ezek az ellenőrzések nem szigorú szakmai szempontok szerint történtek.

Az Európai Unió szállodai és vendéglátó szövetségeinek ernyőszervezete, a HOTREC közreműködésével tavaly decemberben Prágában a cseh, a holland, a német, a magyar, az osztrák, a svájci és a svéd szállodaszövetségek összefogásával megalakult a Hotelstars Union, amelynek célja, hogy a résztvevők stratégiai partnerségével a szállodák minősítésére, minőségének bemutatására egységes követelményrendszert hozzon létre.

Ausztriában, Csehországban, Németországban és Svédországban 2010. január 1-jétől már bevezették ezt a rendszert, Magyarországon a jogi keretek megteremtésével előreláthatólag az idei második-harmadik negyedévben, míg Svájcban és Hollandiában 2011-től kerülhet rá sor. A mintegy 130 milliós piacot képviselő hét országban több mint 17 ezer szállodát kategorizálhatnak azonos elvek szerint a következő években.

KAPCSOLÓDÓ CIKK