Vulkán ellen nem véd a repülőjegy-biztosítás

Az izlandi vulkánkitörés miatt pórul járt légiutasok többsége azt tapasztalhatta, hogy a légitársaságok lehetőséget biztosítottak a jegyek visszatérítésére, vagy az átfoglalásra. Egy uniós direktíva kötelezi a légitársaságokat a kártérítésre. Léteznek ma már repülőjegyekre szóló biztosítások, de többségük az izlandi katasztrófához hasonló esetekben nem fizet, kizárólag egészségügyi indokkal, vagy például lopás esetén érvényesíthetők. 

Az izlandi vulkánkitörés következtében pórul járt légiutasok ezrei próbálják érvényesíteni kárigényüket a légitársaságokkal szemben. Erre az egyik lehetőség egy viszonylag ismeretlen biztosítási fajta, a repülőjegy-biztosítás lenne, de ez a szolgáltatás az izlandihoz hasonló természeti katasztrófákra nem terjed ki. Annak ellenére sem, hogy a hazai biztosítótársaságok a katasztrófát nem tartják vis maiornak, azaz olyan előre nem átható kényszerítő körülménynek, elháríthatatlan akadálynak, amely meggátolja valamely kötelezettség, ez esetben az utazás teljesítését. Ha pedig nem vis maior, akkor azt gondolhatnánk, hogy akár fizethetne is a biztosító, de valójában nem ez a helyzet. A biztosítók szerint ugyanis a vis maior kitétel nem vonatkozhat olyan eseményre, ami eleve nem szerepel a társaság szerződésében felsorolt, utazást akadályozó körülmények között.

Ezt erősítette meg Marosvölgyi Péter, az AEGONdirekt szakmai igazgatója is, aki szerint a biztosítás csak azokra a szolgáltatásokra terjed ki, amelyek szerepelnek a biztosítási szerződésben, s csak ezekre fizet a társaság megfelelő indok és igazolások ellenében. Némileg más a helyzet, ha teljes utazási csomagot vásárolt valaki. Ebben az esetben visszajár nemcsak a repülőjegy ára, hanem a szállás már befizetett költsége is, valamint minden egyéb olyan költség, amely része a részvételi díjnak.

Betegség és lopás ellen

A Magyarországon egyelőre kevéssé ismert repülőjegy-biztosítás többnyire betegség, lopás, vagy például a légitársaság csődje esetére nyújt biztonságot az utasoknak. A biztosítás nem olcsó, általában a repülőjegy értékének 5 százaléka és 10-30 százalékig önrészes, azaz indokolt esetben sem jár vissza a repülőjegy teljes összege. Fontos tudni, hogy a biztosítás csak a repülőjegy alapárára köthető, a repülőtéri illetékre viszont nem.

A biztosítás érvényesítéséhez minden esetben igazolni kell, hogy miért nem tudjuk igénybe venni a légitársaság szolgáltatását. Amennyiben az utazásképtelenség oka megbetegedés, vagy baleset, akkor körzeti orvosi, rendelőintézeti szakorvosi, vagy kórházi szakorvosi hiteles igazolás, orvosi naplószám, kezeléssel kapcsolatos adatok, kezelőkarton, illetve külföldön történt megbetegedés esetén az ellátó orvos hiteles igazolása szükséges, amelynek tartalmaznia kell a megbetegedés időtartamát és a diagnózist.

Ha például külföldön elveszik, vagy megsemmisül az útlevelünk, vagy repülőjegyünk, a helyi magyar külképviselet, vagy az illetékes hatóság, légitársaság által felvett jegyzőkönyvvel kell igazolnunk az utazásképtelenséget.

Visszafizetés, vagy átfoglalás

A biztosítás korlátai nem jelentik azt, hogy az izlandi vulkánkitöréshez hasonló helyzetekben nem számíthatunk kártérítésre. A rendkívüli helyzetre való tekintettel hivatalos állásfoglalást adott ki az Európai Bizottság az utazók jogairól. Jelenleg két idevágó szabályozás van érvényben, a 261/2004 rendelet, mely a megtagadott beszállás, járattörlés, valamint huzamosabb ideig elhúzódó járatkésés esetén szabályozza a légi utas jogait, továbbá a 90/314 direktíva, mely a társasutazás azon eseteire vonatkozik, mikor a szerződés jelentős mértékben módosult a társasutazás megkezdése előtt vagy után.

A 261/2004 rendeletben, azaz kötelező érvényű uniós jogszabályban meghatározott esetekben a légitársaságok kötelessége az utas megfelelő informálása írásos formában a kompenzáció és segítségnyújtás szabályairól, a segítségnyújtás, azaz étel, frissítő, és amennyiben szükséges szállás biztosítása, végül pedig az utas döntése alapján a jegyár visszatérítése az általa meghatározott formában, vagy alternatív járatra való áthelyezése. A jogszabály valamennyi olyan utasra vonatkozik, akinek járata uniós országból indul, vagy uniós légitársaság gépén nem uniós repülőtérről száll fel uniós célállomásra. Ugyanakkor célállomástól függetlenül nem vonatkoznak a fenti szabályok a nem uniós országból érkező nem uniós légitársaságok járataira.

Az anyagi károkat nem kell megtéríteni

A jogszabály szerint egyébként a rendkívüli helyzetre való tekintettel a légitársaságok nem kötelezhetők az elmaradt utazás miatt esetlegesen fellépő anyagi károk megtérítésére. Érdemes azonban észben tartani, hogy a légitársaság nem számolhat fel extra költséget abban az esetben sem, ha az alternatív járaton csak magasabb osztályon képes eljuttatni a célállomásra, amennyiben azonban ezt csak alacsonyabb osztályon tudja megtenni, úgy az árkülönbözetnek és az utazás hosszának megfelelően kompenzálnia kell az utast.

Az izlandi vulkánkitörés után egyébként több légitársaság, köztük a Ryanair és a Wizz Air is közölte, hogy kárpótolja utasait. Kázmér Natasa, a Wizz Air kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a légitársaság visszafizeti a fel nem használt repülőjegy árát, vagy lehetővé teszi az utasainak az úgynevezett átfoglalást, azaz egy más járat igénybevételét, de ebben az esetben a két jegy közötti árkülönbséget az utasnak kell megfizetnie. A Wizz Air azon utasai, akik már elutaztak Magyarországról, de egy külföldi repülőtéren ragadt 30 napon belül visszafoglalhat extra költségek nélkül.