Május közepén lesz az oxigén nélküli Everest-támadás

Március 25-én indult Budapestről Várkonyi László és Klein Dávid, hogy a magyar hegymászók közül elsőként oxigénpalack nélkül hódítsák meg a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet. Azóta az eredeti terveknek megfelelően megkezdték a mozgást a hegyen és már a 7800 méter magasan lévő 2. tábor kiépítésénél tartanak. A csúcstámadásra várhatóan május 15-én kerül sor.

1953-as első meghódítása óta több ezren jártak már a Mount Everest 8850 méter magas csúcsán, de csak 150 olyan sikeres kísérletet tartanak nyilván, amikor "tisztán", oxigénpalack használata nélkül hódították meg a hegyet. Az első sikeres kísérlet Reinhold Messner és Peter Habeler nevéhez fűződik, akik 1978-ban jutottak fel a csúcsra oxigén belélegzése nélkül, a mászás viszontagságait Cél: a Mount Everest című könyvében olvashatjuk magyarul. Messner később teljesen egyedül, szintén oxigén használata nélkül is meghódította az Everestet, amire azóta sem vállalkozott senki.

Erre vállalkozik két magyar hegymászó, Klein Dávid és Várkonyi László, akik május második hetében szeretnék elérni az Everest csúcsát. A hegymászók az [origo]-nak adott interjúban elmondták, hogy bár nem tartják lebecsülendő teljesítménynek, ha valaki oxigénpalack használatával jut fel a hegyre, az igazi sportteljesítmény mégis csak ez. Korábban egyébként három magyar hegymászó is járt már az Everest csúcsán, Erőss Zsolt, Ugyan Anita és Jelinkó Attila, de mindegyikük oxigént vett magához az út során. Ugyan Anita egyébként Klein Dávidékkal gyakorlatilag egy időben, de más útvonalon, egy nagyobb nemzetközi expedícióval próbál meg feljutni a csúcsra, reményei szerint oxigén használata nélkül.

Várkonyi László

A két magyar hegymászó az északi, tibeti oldalról próbálnak meg feljutni a hegyre. Hogy miért pont ezt az oldalt választották, erről Klein Dávid korában azt mondta, hogy mivel itt más magasságokon vannak az egyes táborok, az oxigén nélküli mászáshoz jobban használhatóak. A mászás közben ugyanis valósággal ingáznak a hegyen, fölmennek az egyes táborokba, majd legfeljebb egy éjszakát eltöltve visszaereszkednek pihenni alacsonyabb magasságba. Így szoktatják a szervezetüket az oxigénben ritka környezethez.

Az expedíció kommunikációs vezetője, Hajnal Ágnes az [origo]-nak elmondta, hogy a csapat már április 25-én kiépítette az 1-es tábort 7 ezer méteres magasságban és minden valószínűség szerint 26-án a 2-es tábor építését is megkezdték. Erről biztosat azért nem lehet tudni, mert a két hegymászó 24 órája nem jelentkezett. Az expedíció honlapján lévő naplót egyébként Várkonyi László és Klein Dávid vezeti, a mászás közben pedig sms-ben jelentkeznek be a budapesti központba.

Klein Dávid

A mászás eredetileg tervezett menetrendje nagyjából egy hetet csúszott, egyrészt a kínai vízumok beszerzése, másrészt Várkonyi László gyomorproblémái miatt. Ezért a csúcstámadás tervezett időpontja is később, nagyjából május 15-ike körül várható. A következő fontos eseményre, a 8300 méteres magasságon lévő 3-as tábor kiépítésére nagyjából egy hét múlva kerül sor. Ilyen magasságban már minden mozdulat megerőltető és akár egyetlen guggolás is a pulzusszám radikális emelkedésével jár, a köhögési ingerekről és a fulladásról már nem is beszélve.

A harmadik tábor kiépítése után a két hegymászó egy hétre levonul a hegyről és nem is az alaptáborban pihenik ki a fáradalmakat, hanem a közeli Tingri településen regenerálódnak. A csúcstámadás menetrendje szerint Tingriből az egyes táborok érintésével úgy jutnak el a 3-as táborig, hogy mindenhol egy éjszakát töltenek. Ez alól csak a 6400 méteren lévő előretolt alaptábor lehet kivételt, mert lehet, hogy az időbeosztás miatt az itteni éjszakát ki kell hagyni.

Az 1-es tábor 7000 méteren

A 3-as tábort egyébként nem használják éjszakázásra. Ebben a magasságban már nem célszerű hosszabb időt tölteni egy huzamban, ezért ebben a táborban csak egy rövid pihenőt tartanak és nem is igazán tudnak majd aludni. Némi étel és folyadék elfogyasztása után még este indulnak a csúcstámadásra. A két hegymászó még Budapesten megállapodott abban, hogy a csúcstámadás napján 12 órakor visszafordulnak, akkor is, ha csak 30 méterre vannak a csúcstól. Erre azért van szükség, mert még világosban olyan magasságra kell érniük, ahol biztonságosan eltölthetik az éjszakát. A hegymászók tervei szerint a csúcs elérése után rögtön az előretolt alaptáborig ereszkednek vissza, de az időhiány miatt elképzelhető, hogy csak a 7 ezer méteren lévő 1-es táborig jutnak.