A szezon legjobb programjának ígérkező geotúrákon nem tömik unalmas évszámokkal a fejünket. Helyette megismertetnek a geodiverzitás fogalmával, illetve minden olyan geológiai, botanikai és kulturális értékkel, amelyekben a Balaton felvidék nemzetközi szinten is bővelkedik. Ismeretterjesztő kalandok Szent László pénzével, a csodabogyós barlanggal és az iharkői dinoszauruszokkal.

Mi az a geopark és mi az a geotúra?

A geoparkok valójában nem újabb védett területeteket jelentenek, hanem olyan vidéket, amely számos ismert és kevéssé ismert geológiai, ökológiai és kulturális értékkel rendelkezik. Ezeket hosszabb, rövidebb ismeretterjesztő kirándulás keretében mutatják be úgy, hogy az adott nemzeti park igyekszik bevonni a helyi közösségeket is. A falubelieknél senki nem ismeri jobban a vidéket, és senki nem süti jobban a házikenyeret. A saját környeztükben érdekelté tett helyiek ráadásul kiváló idegenvezetők, jó házigazdák, és még jobb előadók.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Geopark programján arra számíthatunk, hogy a különleges látnivalókat első kézből és érdekes sztorikon keresztül ismerhetjük meg túrától függően 2-3 ezer forintért.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A Bakony-Balaton Geopark mintegy 1600 négyzetkilométeres területén számtalan egynapos túralehetőség kínálkozik. Csupán véletlenszerűen válogatva ezek közül érdemes kiemelni a Bakony területén a Cuha-völgyet, a cseszneki vár alatti Kőmosó-szurdokot, a Római-fürdő látványos sziklaszorosát (Bakonynána), az Úrkúti Őskarsztot, vagy a Kab-hegy különleges hangulatú bazaltkarsztját. A Balaton-felvidéken a tihanyi Lóczy Lajos tanösvény, a szigligeti Kamon-kő tanösvény, a Kékkútról induló Theodora tanösvény is nyújt információkat a helyi földtani érdekességekről. Érdemes észben tartani a Tapolcai-medence tanúhegyeit, vagy éppen a Monoszló határában található Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, amely minden irányból gyalogosan is megközelíthető jelzett turistaösvényeken.

Szent László pénze geotúra: eocén kori lenyomatok és legendák

A kidolgozott útvonalak közül már most a hétvégén elindul a Szent László pénze című kilenc kilométeres geotúra. Az eocén korában élt mészvázas egysejtűek maradványai kis pénzérme formában kövesedtek meg. Aki nem ismeri ezeket az ősi egysejtűeket csak egyforma méretű kavicsokat lát a földön. A mai nummulitesz csigák ősei is kedvelték a meleg és különösen tiszta őstengereket, mint amilyen hajdanán az itt hullámzó Pannon-tenger is volt.

A monda szerint Szent László király üldözői elől csak úgy tudott elmenekülni, hogy vágta közben pénzt szórt maga mögé. Az ellenség megállt összegyűjteni az aranyakat, amik azonban kővé változtak. Léteznek persze más legendák is nummuliteszekről, amit az idegenvezetők 4-5 órás séta, és 250 méteres szintemelkedés közben mesélnek el. A Túra helyszíne Döbrente, útvonala Döbrönte - Szarvaskő vára - Katalin-forrás - Názer-malom - Jákói út -Szénégető-árok - Ödön-forrás - Bitva-völgy - Schrancz-rét - Kis-erdő, majd ismét - Döbrönte. A túra után a gannai Bodzás Vendégháznál házi sütésű kenyérrel és kecskesajttal készülnek a helyiek.

Bakonydraco és az őshüllős geotúra: krétakori utazás

Ez az 5-6 órás 10 kilométeres túra a Bakony közepén található egykori falu Irhakút felé visz. A falu sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg. A teljes kitelepítés után a falu helyén csak egy bányagödör tátongott, ahonnan a teherautók megállás nélkül szállították a bauxitot. Ma emléktáblák jelzik, hogy itt egykoron egy kistelepülés állt, melynek iskolája és temploma is volt. Évente egyszer az iharkútiak is összegyűlnek és gyerekkorukra és az eltűnt falura emlékeznek. A település helyén létrejött hatalmas külszíni fejtésekben azonban a régészek 50-60 méter vastagságban tártak fel olyan szárazföldi rétegsorokat, amelyek a kréta korból származnak. Ezekből az üledékekből kerültek elő az első dinoszaurusz fosszíliák. Mára egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről, amelyek korábban olyan ismeretlen új egyedekkel kápráztatták el a világ archeológusait, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil), vagy a Bakonydraco (repülő hüllő).

Forrás: Wikipedia/Arthur Weasley

A geotúra útvonala Németbánya- Tiszafa utca - Pásztor-kúti-erdő - Iharkút, emlékpark- Iharkút, egykori bánya területe - bauxitszállító út - Hajszabarnai Pénzlik-barlang - Szállás-tető - Németbánya. A túra után a németbányai Tarka Boci Portán, a családi biogazdaságból származó termékekből készítenek uzsonnát a vendéglátók.

Csodabogyós geotúra: overall és fejlámpa is kell

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tízedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó barlang a bejárat mellett látható szúrós, csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A Keszthelyi-hegységben csupán kis foltokban előforduló felső-triászban alakult ki, de cseppkőképződményekben is igen gazdag. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így főleg hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Ezeknek egyes részét úgynevezett overallos túrákon lehet bejárni. A védőfelszerelés egyben jelzi a túra jellegét is. A tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól eltérően itt ugyanis gyakran négykézláb, vagy csak hason csúszva lehet közlekedni. Az overall mellé védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa is jár, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és a barlangi képződmények felfedezéséhez is elegendő fényt biztosít. A veszélyes szakaszokon biztonsági segédeszközöket, létrákat, kapaszkodóköteleket, lépőcsavarokat szereltek fel. A csodabogyós barlangot 10 éves kortól lehet bejárni bátorságtól és erőnléttől függően különböző szintű túrákon.