Megújul a Duna-bástya a Monostori Erődben

Vágólapra másolva!
Felújítják és állandó kiállítótérre alakítják a Monostori Erőd legfontosabb részét, a 140 éves Dunai-bástyát.
Vágólapra másolva!

Az állandó kiállításon a dunai hajózás történetét és a Duna-menti mesterségek hagyományait mutatják be. Felépítik egy bőgőshajó fedélzetének élethű mását, ezen a látogatók mozgathatják a kormánylapátot, cipelhetik a liszteszsákot, akár a horgonyt is leengedhetik - ismertette a részleteket Varga István, a létesítmény üzemeltetője, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. ügyvezetője csütörtökön az MTI-vel.

A kiállításon bemutatják a Komáromban horgonyzott híres hajókat, Mátyás király hajóját, Széchenyi István Al-Dunát felfedező fahajóját, a Monarchia dunai monitor hajóhadának egyik híres tagját, Lajtha monitort és más érdekességeket. A Duna menti mesterségek kiállítása az aranymosók, a halászok, a hajóépítő ácsok, szekeres gazdák munkáját idézi fel. A hajómalmok működését makett segítségével ismerhetik meg a látogatók.

Forrás: [origo]

Különlegesség, hogy felújítás után a Dunai-bástya előtti partszakaszon lévő folyami kikötőt is használni lehet. Az erőd a Mahart PassNave Kft.-vel való együttműködéstől azt várja, hogy a vízi turizmus bevonásával növelhető lesz a látogatók száma, amely 2009-ben meghaladta a százezer főt.

A beruházás várhatóan 2010 utolsó negyedévében kezdődik meg, az átadást a 2012-es idegenforgalmi szezon kezdetére tervezik. A költségekhez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 72 millió, míg Komárom önkormányzata 11 millió forinttal járul hozzá.

A Monostori Erőd a Komáromi Erődrendszer tagjaként 1850 és 1871 között épült. Az örökkévalóságnak épített létesítmény elkészültével szinte egy időben, a repülőgépek és a korszerű haditechnika megjelenésével elvesztette hadászati jelentőségét.

A Dunai-bástya, más néven Parancsnoki torony az erőd legnagyobb, legfontosabb része, önállóan is védhető egység. Az épület egy földdel fedett, árkokkal csaknem teljesen körülvett, középudvaros, zárt patkó alakú, 3 illetve 4 szintes ágyútorony. Az első világháború békeszerződése az Erődrendszert kettévágta: a Monostori Erőd, a Csillag Erőd és az Igmándi Erőd Magyarország területén maradt, míg az Öregvár, az Újvár és a Nádor-vonal Szlovákia területén, Komárnóban található.

A Monostori Erőd hadi eseményekben nem vett részt. A szovjet csapatok bevonulásával az épületegyüttesben lőszereket tároltak, egészen az 1991-es kivonulásig. Ezután az erőd állami tulajdonba került, műemlékké nyilvánították; 2000-ben a kormányzati és önkormányzati szervek által létrehozott szervezet, a Monostori Erőd Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került.