A Baradla-barlang és Hévíz is az ország legszebb látnivalói között

2010.11.21. 15:50

Végéhez közelít Csillagtúra játékunk első szakasza, amelyben tizennégy magyarországi természeti szépség közül lehet kiválasztani azt a hetet, amelyet olvasóink a legszebbnek, legkülönlegesebbnek tartanak. A november 30-ig tartó szavazáson jelenleg a Szalajka-völgy vezet, de a sorrend még változhat az első hét helyen. A játék második körében már az olvasóink által jelölt helyszínekre is lehet szavazni. Ez utóbbiak közül mutatunk be három új helyszínt.  

November elején indítottuk Csillagtúra nevű játékunkat, amelyben Magyarország legszebb természeti látnivalóit. A szavazás ugyan még nem ért véget, de egyelőre meggyőző fölénnyel vezet az ország legszebb vízesését is magában foglaló Szalajka-völgy. A szavaztok 26,6 százalékát kapta a Szilvásvárad melletti völgy. A völgy bejáratától induló kisvonat végállomásától csak néhány perces séta a vízesés, mint ahogy a faluból lehet a legjobban megközelíteni játékunk másik jelöltjét, a Bükk-fennsíkot is, amely jelenleg szavazásunk hatodik helyén áll 7,2 százalékkal. Második helyen a Duna Pilis és Börzsöny közötti, talán legszebb része, a Dunakanyar áll, a harmadikon pedig erősen szorongatva a balatoni tanúhegyek.

A játék második körében a hét nyertes jelölt mellett az olvasóink által beküldött jelölések közül is kiválasztjuk a hét legnépszerűbbet és ezekre is lehet majd szavazni. Az olvasóink által beküldött több tucat helyszín közül bizonyosan ott lesz a december elején induló második kör jelöltjei között Európa egyik legnagyobb barlangrendszere, az Aggteleki Nemzeti Park területén található 25 kilométer hosszúságú Baradla-barlang.

Forrás: AFP

Az Aggteleki Nemzeti Park - melynek területén megközelítőleg 273 barlang található - földrajzilag a Gömör-Tornai karszt része, vagyis szerves egységet alkot az államhatár másik oldalán elhelyezkedő Szlovák karszt Nemzeti Parkkal. A két nemzeti park területén összesen mintegy 1300 barlang ismert, melyek 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség Listájára. A cseppkőbarlangrendszer olyan klímával rendelkezik, ami jót tesz a légzésszervi problémákkal küzdőknek. Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjai a minden nap több időpontban induló barlangtúrák révén, ill. az extrém sportokat kedvelők számára speciális barlangtúrák keretén belül ismerhetők meg.

Olvasóink szavazatai alapján a jelöltek közé került a Hévíz-tó is, a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A tó igazi különlegesség. Hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá. Így egész éven át alkalmas a fürdőzésre.

Forrás: Wikimedia Commons

A Hévízi-tó geológiai ritkaság. A gyógyforrás 7 méter vastag tőzegből tör a felszínre, kioldva belőle az értékes vegyületeket. A reumás és mozgásszervi betegek gyógyításában utánozhatatlan Hévízi-tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően más betegségek gyógyításához is hozzájárul. Serkenti a mellékvesékre ható hormonok termelését, így a szervezet saját anyagai csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. A víz kedvezően hat a szervezet ösztrogén-szintjére, így a krónikus nőgyógyászati problémák kezelésében is hatékony lehet. A fürdőzés során fellépő hidrosztatikus nyomás és a minden irányú mozgás ideális a vérkeringésnek, a kellemes hőfok pedig hosszú idejű fürdőzést tesz lehetővé. A tőzeg alapú hévízi iszap, a maga nemében páratlan a világon. Hatása hasonló a gyógyvízéhez, de annál jóval intenzívebb. Rádiumos hatása csillapítja a fájdalmat, nyugtatja az idegrendszert, serkenti a sejtregenerálódást és az anyagcserét.

Nem lehet teljes a természeti értékeinket bemutató összeállítás a tipikusan magyar tájegység, a puszta, a Hortobágy nélkül. A Hortobágy hivatalos definíciója szerint pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, s mint ilyen egyedülálló a kontinensen. Ez Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, amely képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.

Forrás: AFP

A kiaszott szikes puszta láttán nehéz elhinni, hogy e táj arculatát döntően a vizek formálták. A Hortobágy sekély mélyedéseinek nagy része a jégkorszak végétől a XIX. század közepéig a Tisza és a Berettyó szabad árterülete volt, melyek vize gyakran öntötte el a területet, hordalékával termékeny talajtakaró feltételeit biztosítva, míg néhány helyen a víz akár egész éven át megmaradt, vizenyős területeket, tocsogókat, mocsárrendszereket létrehozva. Honfoglaló őseink egy nagy kiterjedésű mocsarakkal, szikesekkel, rétekkel tarkított tájat találtak itt.

Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül ezidőtájt 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A Magyarországon átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágyon megpihenve repül tovább, az eddig megfigyelt legnagyobb éjszakázó darutömeg 55 ezer madarat számlált. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak.

A Csillagtúra jelöltjeire itt  és itt szavazhat.