Hallottuk, hogy valami hosszabb nevet mond be a kapitány útközben, de nem tudtuk, hogy új neve van a repülőtérnek - mondta az [origo]-nak a Malév párizsi járatának egyik utasa.
Határozottabb véleménye volt a Londonból érkezett Gábornak. "Miért pont Liszt? Van elég fontos ember a magyar történelemben és művészetben, aki itt is született. Ugyanolyan ez, mint Széchenyi képe az ötezresen. Egyik sem tudott rendesen magyarul" - mondta.
Március 18-án szavazta meg a parlament, hogy a Ferihegyi repülőtér neve ezentúl Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lesz. Fónagy János és Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két államtitkára a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezte a repülőtér nevének megváltoztatását. Indoklásuk szerint ezzel a lépéssel is emléket kívánnak állítani minden idők egyik leghíresebb zongoraművészének, a XIX. század legjelentősebb romantikus zeneszerzőjének.
A repülőtér 2-es termináljára a kora esti órákban érkező járatok utasainak többsége nem hallott arról, hogy a világhírű zeneszerzőről nevezték el a budapesti légikikötőt. Azon külföldiek közül, akik hallottak a névváltoztatásról, csak kevesen voltak tisztában azzal, hogy Liszt Ferenc magyar származású. A tippelők többsége osztráknak vagy németnek gondolta. A Helsinkiből érkező Leo is osztrák nemzetiségűnek tippelte a zeneszerzőt. "Franz Liszt Ausztriában született, ha jól tudom, nem is tudtam, hogy valójában magyar."
A British Airways londoni járatával érkező Sarah szerint nem nagyon van jelentősége annak, hogy új nevet kapott a repülőtér. A fiatal hölgy szerint a többség továbbra is csak Budapest Airportnak hívja majd. Eddig se nagyon tudtuk kimondani, hogy Ferihegy, ezután se fogjuk tudni - mondta.
Hasonló véleményen van a szintén Londonból érkező középkorú hölgynek is, aki szerint a repülőtér marad Ferihegy mindenkinek. "Ezeknek nincs jobb dolguk? Itt vagyunk a válságban, ezek meg átnevezgetnek dolgokat. Elvis, mi? Meg Liszt!" - mondta a taxiállomás felé sietve.
A magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2009-ben nemzetközi Liszt-évnek nyilvánították az idei évet. A zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából életének fontosabb állomásain, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és idehaza is nagyszabású rendezvénysorozatokkal várják a vendégeket.
Liszt nemzeti hovatartozása és származása ma is vitatott, ám a legtöbb kutatás tényként kezeli, hogy Liszt apja magyar, anyja osztrák volt, és születési helye pedig Doborján, (Raiding) amely akkor Magyarországhoz tartozott.
Nekem tetszik az új név - mondta a Párizsból érkező Mária. Liszt nevét mindenhol ismerik és aki eddig nem tudta, hogy magyar zeneszerzőről van szó, majd most megtudja. Jobb, mintha egy focistáról nevezték volna el.