Azerbajdzsán Eurovízión innen és túl

Váratlan turistaáradattal számolnak az azeri turisztikai szakemberek, miután az eurovíziós győzelem után drámaian megnőtt az azerbajdzsáni repjegyfoglalások száma. Vajon mit kínál a félsivatagos vidék és a főváros, Baku, és vajon mit lehet enni a csontos birkahúson kívül?

Igaz, a balti és a kaukázusi országok iránti vonzalom már évekkel ezelőtt tapasztalható volt, az első fecskéknek számító bátor kalandturisták után felkészült, komplett útvonaltervvel érkezők ezreivel számolnak az azeri fővárosban. A WhichBudget.com jelentése szerint az Eurovíziós Dalfesztivált követő vasárnapi napon 54 százalékkal nőtt az azeri repjegyfoglalások száma.

Már idén sztár lehet a hegyekben, kősivatagokban, iszapvulkánokban, gáz- és olajmezőkben gazdag Azerbajdzsán. A turistákat első körben feltehetően jobban érdekli majd az ország hat nemzeti parkja és a főváros. Baku (azeriül: Baki) a kaukázusi kultúrák keveredéséből táplálkozó, páratlanul gazdag építészetével a turisták újabb reményteli célállomása lesz.

Bakuban közben kezdetét vette a készülődés. Máris egy új stadion és néhány építendő hostel tervét igyekeznének keresztülvinni a szakemberek. Ezzel szépítenének a következő dalfesztiválra, de komplett történelmi és gasztrotúrákkal is segítenék a dél-kaukázusi térség legnépesebb országába érkezőket.

Baku

A középkorban fallal körülvett óvárosban - más néven Icseri Seherben - még ma is megtalálható a perzsa, az arab, a török, örmény és az orosz kultúra érdekes keveredése. A 22 hektáros óvároson belül a turisták elsőként a XII. századi Szűz-tornyot keresik fel, amely sikátorokon keresztül közelíthető meg, és amelynek tetejéről a kikötőt is beleértve az egész város látható.

Baku

Egy másik fontos látnivaló a XV. századi, immár a világörökség részeként ismert Sirváni Sahok palotakomplexuma. Az épületegyüttes részei a főpalota, a Divankhana nevű pavilon, a mauzóleum, a mecset és a fürdő. Szemet gyönyörködtető látvány még a Boldogság-palota, illetve a Tudományos Akadémia és a Nemzeti Filharmonikusok épülete.

Praktikus információ, hogy Bakuban nincsenek hagyományos értelemben vett buszmegállók. A járművek bárhol megállnak, ha leintik őket. A leszállás sem bonyolultabb, ha jelezzük a sofőrnek. Akik a két metróvonal közül valamelyiket használnák, ne felejtsék el megnézni a világ egyik legszebb metróállomásaként is ismert Nizami megállót.

A Szűz-torony Bakuban

Bakun túl

A városon kívül eső Sekikhan-palota érdekessége, hogy már a XVIII. században vízhálózata volt, és hogy kötőanyag nélkül épült, bár egyes források szerint egykor tojást használtak erre a célra. Ugyancsak a főváros határában fekvő Surakhaniban a zarathusztriánusok XII. századi temploma szintén érdekes látványosság. Istentiszteletük legjellemzőbb vonása, hogy a tűztemplomokban szent tüzet őriztek, és hogy tűzoltárokon mutatták be az áldozatokat. Surakhaniban a templom kupolájánál az égő fáklyákat ma már az alatta húzódó földgázmező táplálja.

A zarathusztriánosok temploma

Gabala körülbelül 200 kilométerre északra fekszik Bakutól. Ez a távolság még leküzdhető, és így legalább az azeri vidékből is ízelítőt kaphatnak az utazók. A magas hegyek és mély kanyonok között húzódó várost mintegy 1800 éve alapították. Ezzel Gabala ma az ország legősibb települése.

Gránátalma, vadnövények és rózsaszirom: meglepően változatos konyha

Az azeri konyha elnevezéseiben nagyon hasonlít a török konyhához, ízvilágát sokan mégis az iránihoz hasonlítják. A leghíresebb azeri étel a dovga, amely a spenót és a joghurt elegyéből készült leves. Az azeriek kedvelik a paprikát, a zöldségeket, illetve a vöröshagymát, amit gyakran savanyítva használnak a főzéshez. Remek csemege a bazárokban kapható pirojki, ami egy lángostésztából készült, hússal, illetve krumplival töltött, nagyobbacska nudli.

A fiatal bárányhús mellett meglepő módon az azeriek gyakran esznek halat, amit a többi húsételükhöz hasonlóan gyümölccsel és csonthéjasokkal, így mandulával, dióval és gesztenyével ízesítenek. A gesztenye egyébként sokáig a burgonyát helyettesítette, vagyis egy időben köretként ették.

Legalább ilyen meglepő a zöldfűszerek és az ehető vadnövények használata, de szívesen ízesítenek gránátalmával, sommal és meggyel is. Az azeri konyha fűszerhasználata ugyancsak parádés. Alapfűszerként a bors (só igen ritkán), majd a zsázsa, a koriander és a menta szerepel. Az összetettebb fogásokhoz iráni sáfrányt és rózsaszirmot használnak. Ami az étkezéseket illeti, az azeriek általában hosszasan esznek. Főleg az ebéd nyúlik el nagyon, akár órákon át is tarthat.

Közkedvelt italok a helyi szokás szerint készített savanyú sörbetek (rózsa, menta, citrom) és a fekete tea. Ez utóbbit apró, vázára hasonlító pohárkából, armudából isszák. Étteremben érdemes kipróbálni a kajszabát (kajszibarackos sült gyümölcs), a plovot (rizses egytálétel, ízlés szerint hallal vagy zöldséggel), a sabza-kaurmát (zöldséges birkahús) és a töltött tésztára emlékeztető djusbarát.