Európa öt legöregebb városa

Vágólapra másolva!

Ahol már évezredekkel ezelőtt is éltek, ahol jelentős kultúrák virágoztak, és ahol még ma is érdemes körülnézni. A turisták újabb úti céljai között Athén, Lárnaka, Argosz, Plovdiv és Hania. Vissza időszámításunk előtt 5000-be.

[origo]

Vágólapra másolva!

Athén Argosz Larnaka ókor kulturális utazás Plovdiv Hania

Sok olyan európai város létezik, amelynek történelme évezredekre nyúlik vissza az időben. De vajon melyikük állíthatja magáról joggal, hogy a legöregebb? Erre kívánt választ adni a Tourism-Review ötös listája, ahol a kor mellett ezúttal az állandóság is tényezőként szerepelt. A neves turisztikai szaklap tehát a legrégebbi alapítású, folyamatosan lakott európai városokat gyűjtötte össze.

Európa világviszonylatban is jó

Perszepolisz, Jerikó, Bejrút, Teotihuacán, Damaszkusz és Nagy-Zimbabwe vezeti a világranglistát, ám nekünk itt, az európai kontinensen belül sincs szégyenkezni valónk. Az urbanizáció hajnalán olyan települések és városállamok alakultak ki, mint a ma ismert egyik legrégebbi (ma már nem lakott) Pavlopetri. Ez az egykori görög város a Lakóniai-öbölnél, alig 3-4 méterrel a felszín alatt, a Földközi-tengerben nyugszik. Itt jelenleg még folynak a feltárási munkálatok, így sem üvegfenekű hajóval, sem búvárruhában nem lehet megközelíteni a helyet. A ma is létező, lakott és turisták számára látogatható városok viszont tartogatnak meglepetéseket.

Athén, Görögország: i. e. 4000-5000 óta lakott

A klasszikus görög és a nyugati civilizáció szülőhelye. A mai élénk, pezsgő metropolisz tulajdonképpen ráépült ókori elődjére. A hatóságok természetesen különös gondot és figyelmet fordítanak a történelmi emlékekre, amelyek a görög kultúra klasszikus korából, főként az i. e. 5. századból származnak. Emberek már lakhattak a területen az i. e. 11-17. században, de az írásos történelem i. e. 1400-ig nyúl vissza. A város legnevezetesebb látnivalója az idén meghosszabbított nyitva tartással működő Akropolisz. Fontos látványosság az agora, a királyi palota és a város szívének tekinthető Szintagma tér, ahol manapság leginkább tüntetések zajlanak. Aki inkább a város hangulatát szeretné megtapasztalni és csak tudat alatt élvezné az ősi metropolisz évezredes múltját, azoknak a város zajos éjszakai életéből ragadnánk ki egy-egy jellegzetességet. Itt vannak például a fiatalabb generáció kedvencei, a barakiák. Ezek a pubszerű helyek főleg a mai, divatos, táncolható zenékkel szórakoztatnak. Ahol viszont a buzuki hangja élőben szól, és színpadon láthatjuk a zenészeket, azok a buzukiák.

Argosz, Görögország: i. e. 7000 óta lakott

Az ősi városoknak és településeknek köszönhetően a Peloponnészoszi-félsziget műemlékekben a világ egyik leggazdagabb területe. Argosz az elmúlt 7000 évben folyamatosan lakott volt, és ez kétségtelenül Görögország és a világ egyik legöregebb településévé teszi. Argosz, Spárta egykori nagy vetélytársa, ma is jó termőfölddel büszkélkedhet, ennek köszönhetően lakói jelenleg is főleg földműveléssel foglalkoznak. A város ókori emlékei a Tripoliszba vezető út mentén, a Larissza-hegy lábánál tekinthetők meg. Itt találjuk Görögország legnagyobb színházának maradványait, amely fénykorában 20 ezer néző számára biztosított helyet. A város legjellegzetesebb látnivalója Héra temploma, a Heraion.

Plovdiv, Bulgária: i. e. 3000-4000 óta lakott

Bulgária második legnagyobb városában a letelepedés első bizonyítékai egészen időszámításunk előtt 6000-ig nyúlnak vissza. Plovdiv ma az ország középső részén a Marica folyó két partján helyezkedik el. Az egykori Oszmán birodalom uralkodásának nyomain túl szinte minden korból találunk érdekes emlékeket. Igaz, Plovdiv és egész Trákia ma is a mezőgazdaságáról híres, ám a történelmi látványosságok (szám szerint csaknem 200) miatt a városban jelentős a turizmus is.

A legtöbben a központban található mecsetet keresik fel, de híres az 1970-es években feltárt római kori amfiteátrum és színház is. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei, ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája. Az óvárosi utcákon barangolva ugyancsak rengeteg a látnivaló. Itt szépen felújított és karbantartott, gazdagon díszített, faspalettás ablakokkal tagolt, a bolgár reneszánsz stílusjegyeket viselő házakban gyönyörködhetünk.

Hania, Kréta, Görögország: i. e. 1400 óta lakják

A sziget nyugati részének egyik leghangulatosabb települése, hosszú tengerpartja bárokat, esti lokálokat, üzleteket, éttermeket és tavernákat kínál. A város 150 kilométerre fekszik Herakliontól és i. e. 1400 óta élnek itt emberek. Jelenleg alig 60 ezren élvezik a török és velencei stílusjegyektől hemzsegő várost. Az állandó lakosokon kívül sok ezer turista érkezik ide minden évben, akik napközben a sikátorokban sétálva szívják magukba Hania hangulatát, a délutáni forróságot pedig a tengerben és napernyők alatt próbálják átvészelni. A látványosságok közül érdemes megnézni a Splantzia városrészben található Szent Rocco barokk templomot, az ortodox katedrálist, a kikötőt és világítótornyot, valamint a központi piacot.

Lárnaka, Ciprus: i. e. 1400 óta lakják

Lárnaka Ciprus legöregebb városa, az itteni élet jelei 6000 évre nyúlnak vissza. Az egykori Citiumban ma alig 80 ezren élnek, viszont 25 kilométeres tengerpartja miatt népszerű nyaralóhely. Az utcák tiszták, a közterek rendezettek, az orvosi ellátás színvonalas, a strandok kék zászló minősítéssel rendelkeznek, nemzetközi reptere is közel található, vagyis minden adott egy jó nyaraláshoz. Ciprus nagy előnye, hogy klímájának köszönhetően strandjai egész évben látogathatók. A legjellegzetesebb látnivalók "Kition romjai", amelyek még az időszámításunk előtti a 13. századból valók. Az ásatások során hatalmas kőtömbökből álló ciklopszfalazat és öt templomból álló épületegyüttes maradványai kerültek elő.

A városon belül az erőd és Szent Lázár-templom lehet érdekes látványosság, míg a városon kívül a Kamares (régi vízvezeték), illetve a több ezer flamingó költőhelyéül szolgáló Sóstó nyújthat kellemes élményt.