A legjobb nyaralóhelyek Horvátországban

Vágólapra másolva!
Évről évre több mint százezer magyar dönt úgy, hogy egy-kéthetes nyári szabadságát a horvát tengerpart valamelyik üdülőhelyén vagy a szigetek egyikén tölti. Sokan évek óta ugyanoda térnek vissza, mások szeretnek mindig új városokat, szigeteket felfedezni. Nekik ajánlunk néhány ismert és kevésbé ismert helyet.
Vágólapra másolva!

A nyaralás helyszínének kiválasztása manapság már nem is olyan egyszerű. A hazai utazási irodák és utazási portálok több ezer ajánlata közül kell kiválasztani az árban, szolgáltatásban legmegfelelőbbet. Ezeken a portálokon szerencsére megkönnyítik az utazók dolgát: kereshetünk szállástípus, földrajzi elhelyezkedés és ár alapján is. Mi is szeretnénk némileg megkönnyíteni a választást néhány általunk kedvelt és kipróbált üdülőhely, város bemutatásával.

Dubrovnik, Dalmácia ékszerdoboza

Dubrovnik a világörökség részeként számon tartott város, Dél-Dalmácia kulturális központja és egyben a horvát nyelv és irodalom bölcsője. Emlegetik, mint a kő és fény városát is. Számos író, festő és gondolkodó otthona, továbbá George Bernard Shaw imádott városa, aki szerint "Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba".

Az egykori Raguza, ma Dubrovnik tulajdonképpen a kereskedelemből gazdagodott meg és kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de mindig megtartotta függetlenségét. Ez elsősorban a haladó gondolkodású tehetős városvezetésnek és az ügyes diplomáciának volt köszönhető. Igaz, volt a Bizánci Birodalom a Magyar Királyság, a Habsburg Birodalom és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része is, de nem mellékesen a XV-XVI. században - amikor virágkorát élte - gazdagsága a Velencei királysággal és az Oszmán Birodalommal is vetekedett.

Forrás: AFP/Hemnis

Dubrovnikban rengeteg a kápolna és a templom. A turista alig győzi követni az adatokat és közben betelni a míves vagy éppen letisztult vonalakkal. Az egyik legérdekesebb a Sveti Spas fogadalmi kápolna, amely lombard reneszánsz stílusban épült egyhajós kápolna. Egy helyi méltóság, Andrijic 1520-ban a földrengés után építtette újjá. Az épületet nem díszítették gazdagon, de egész jelenetsor figyelhető meg a falakon. A templom építéséről szóló latin nyelvű táblát pózoló angyalkák tartják, de a timpanon fölött is látható egy szeráf, vagyis még egy, ezúttal hatszárnyú agyal.

Dubrovnik sziklás, betonozott, kavicsos, homokos strandjai szinte kivétel nélkül a nemzetközi előírásoknak megfelelő kék zászlós standok. Igény szerint és bőven választhatunk apartmanok, szállodák és kempingek között. A Lokrum sziget a város közvetlen közelében fekszik, kiépített, parkosított ezért igen kedvelt kirándulóhely a városbeliek és a turisták körében egyaránt.

Primosten

A festői szépségével nyaranta ezreket vonzó hangulatos Primosten városka Sibenik és Split között található. Hála a Splitig húzódó autópályának, ma már Magyarországról is gyorsan megközelíthető. Valaha egy partközeli szigeten alapították, melyet a későbbiekben híddal kapcsoltak a szárazföldhöz. Hosszan elterülő, apró kavicsos strandjaival, meredeken a vízbe ereszkedő, vadregényes szikláival és romantikus órákat garantáló tengerparti sétányaival évek óta a magyar turisták egyik kedvelt célpontja.

Krk - Kvarner-öböl

Most, hogy újabb szakasszal bővült az M7-es autópálya, kicsit megint közelebb kerültünk a legrövidebb autózással elérhető, és a magyarok által is előszeretettel látogatott horvátországi nyaralóhelyhez, Krk szigetéhez.

Kevesen tudják, hogy Krk a legnagyobb horvátországi sziget: mintegy 410 négyzetkilométeren helyezkedik el, a területén található 68 településen 16 ezer lakos él. A szigethez 20 kisebb nagyobb szigetecske és zátony tartozik. Érdekesség, hogy a szigeten két tó és három kisebb folyó is található. A szigeten 8-10 nagyobb település található, de közülük talán a két legizgalmasabb a sziget gazdasági, adminisztratív és vallási központjának számító Krk városa, illetve a sziget dél-keleti csücskében fekvő Baska.

Forrás: Wikipedia

Krk városa 25 kilométerre található a hídtól. Ezen a területen már a római korban katonai helyőrség állomásozott, később pedig a Frangepán-család birtokához tartozott. A városban számtalan középkori építészeti emlék található. Közülük is az egyik legszebb az eredetileg az 5. században épült Mária Mennybemenetele Katedrális a város védőszentjeinek, Szent Margitnak és Szent Quirinusznak a kápolnáival. A város falain belül kiváló állapotban maradt fenn egy római kori városrész, illetve a Frangepán-család egy 12. századból származó kastélya.

A szűk utcákon, sikátorokon igazán este érdemes sétálni, ekkor kinyitnak a hangulatos éttermek, kávézók és megtelik emberekkel a város. A legtöbb étterem és bár ugyan a tengerparton, a kikötő mellett kapott helyett, de a legjobb helyeket a kis eldugott utcákban találhatja meg az utazó. A cikkíró szerény véleménye szerint az egész horvát partvidéken a legjobb tintahal épp Krk városában, a harangtorony melletti, kis téren lévő hangulatos, "kiülős" étteremben kapható.

Solta - Közép-Dalmácia

Az Adriai-tenger sok száz szigete közül néhány érthetetlen módon nem szerepel a magyar turisták kedvelt célpontjai között, noha a felkapott és olykor zsúfolt nyaralóhelyek mellett ezek a szigetek is minden igényt kielégítenek, sőt a nyugodt pihenést is jobban szolgálják. Ilyen, eddig kissé ismeretlen helynek számít Solta szigete Közép-Dalmáciában, Splittől egyórányi hajóútra.

A szigeten található nyolc település többsége a sziget északi oldalán, illetve a szigetet hosszában átszelő út mentén található. A hatalmas sziklák miatt a déli partvidéken nincsenek falvak, a turistaforgalom döntő része pedig az apró halászfalvak köré csoportosul. A sziget központjának az említett út mentén, az egyetlen fontos kereszteződésnél fekvő Grohote falucska tekinthető, a legkedveltebb három település pedig Necujam, a tipikus halászfalu, Stomorska, és a partyjairól híres, ezért a fiatalok körében kedvelt Maslinica, a sziget északnyugati részén.

A sziget megközelítése Splitből kompon lehetséges, az út nagyjából egy óra hosszáig tart. A kompok napjában többször közlekednek a sziget és a szárazföld között, de ajánlatos észben tartani az indulási időpontokat, ugyanis, ha lemaradunk az utolsó hajóról csak a következő napon folytathatjuk utunkat, ami gondot okozhat, főleg, ha előre lefoglaltuk szállásunkat.

Az egyórás kompút után Rogac nevű falucskában szállunk partra, ahol a kikötőn kívül igazából semmi sincs, ezért három falu, Necujam, Maslinica és Stomorska közül érdemes kiválasztanunk nyaralásunk helyszínét. Fontos tudni, hogy az említett falvakon kívül is lehet találni kitűnő magánszállásokat a szigeten, de a nagyobb irodák elsősorban az említett településekre kínálnak apartmanokat. A cikkíró már évek óta a gyönyörű halászfalucskát, a sziget dél-keleti felén lévő Stomorskát részesíti előnyben, varázslatos hangulata, apró kikötője és nem utolsósorban a legfinomabb tengeri fogásokat kínáló éttermei miatt. Bár az adriai partvidék gyakorlatilag mindegyik településén friss tengeri fogásokat próbálhatunk ki, hadd legyünk elfogultak és jelentsük ki: a Soltán tapasztaltak minden korábbi kulináris élményt túlszárnyalnak.

Sztrádadíjak és üzemanyagárak

A magyar turisták túlnyomó többsége természetesen autóval érkezik Horvátországba. Ma már akár Dubrovnikig is eljuthatunk autópályán és aki még emlékszik a 6-7 évvel ezelőtti állapotokra (óriási dugók a kétsávos utakon), az tudja értékelni a sztráda nyújtotta kényelmet.

Forrás: MTI/Varga György

Horvátországban kapus rendszer működik az autópályákon, nincs matrica, mindig csak az adott szakaszokat kell kifizetnünk. A határtól Zágrábig egységesen 36 kunába kerül az autópályadíj a személyautóknak. Innen pedig, ha Rijekába tartunk, akkor a Zágráb-Rijeka szakasz 92 kunába kerül, de itt az utolsó szakasz nem autópályán halad. Zadarba 145 kunát kell fizetnünk a magyar határtól, Sibenikbe 176 kunát, Splitbe 187 kunátn kérnek, ha pedig a meglévő autópályát végig ki szeretnénk használni, Vrgoracig kell mennünk és így 227 kunába kerül a magyar határtól idáig tartó 577 kilométeres szakasz.

A legutóbbi áremeléskor szinte alig változtak a horvátországi benzinkutak árai. A 95-ös benzin literenkénti átlagára 9,89 kuna a legfrissebb adatok szerint. A 98-as benzinért 10,25, a dízelért 9,24 kunát kérnek.

Kempingezés

Aki kempingezni indul Horvátországba, nem árt tudnia, hogy a vadkempingezés szigorúan tilos. Egy 2009-es törvény módosítása szerint, a pénzbüntetésen felül a lakókocsi, lakóautó vagy sátor 60 napra szóló lepecsételésével bünteti azokat, akik magánterületen engedély nélkül kempingeznek.

A törvénymódosítás értelmében a gazdasági tevékenységet felügyelő állami ellenőröknek jogában áll szóbeli határozattal azonnal zár alá venni a magánterületen kempingezők teljes felszerelését. Az illegális kempingezésen ért turisták 24 órán belül kérhetik, hogy ideiglenesen távolítsák el a pecsétet, amíg a személyes holmijaikat vagy a romlandó élelmiszereket magukhoz veszik. A zár alá vételről szóló írásbeli határozatot nyolc napon belül kapják kézhez az érintettek, a döntés elleni fellebbezésre ezt követően van lehetőségük.

A horvát nemzeti turisztikai szervezet közlése szerint a jogszabályváltozással próbálnak gátat szabni a vadkempingezés terjedésének. Az engedély nélküli kempingezéssel ugyanis nemcsak az idegenforgalmi bevételek csökkennek, de környezetszennyezésnek is számít, ha olyan területen táborozik valaki, amely erre nincs kijelölve.

A drasztikus büntetés miatt a szabálysértésen ért személyek két hónapig nem tudnak hozzáférni saját tulajdonukhoz, vagyis akár egész nyáron, ha a főszezonban történik a tettenérés. A pecsét eltávolítása viszont már bűncselekménynek minősül.