Szlovénia autóval az igazi

A legtöbb turista télen keresi fel Szlovéniát, pedig a száraz évszakokban legalább annyi élményt és látnivalót kínál az ország, mint a síszezonban. Az ország parányi méreteinél fogva ideális az autós nyaraláshoz, ugyanis így láthatjuk leginkább a természeti szépségeket. Ha olyan utazást tervezünk, ahol néhány nap leforgása alatt a pihenés, a kulturális élmények és az aktív nyaralás lehetőségeit egyszerre szeretnénk kipróbálni, keresve sem találunk jobb helyszínt a Szlovéniánál.

Benzin, autópálya

Szlovéniában jelenleg vegyes rendszer van érvényben az autópályákon. A teherautóknak továbbra is a fizetőkapunál kell befizetniük az útdíjat, míg a személyautóknak matricát kell vásárolniuk és felragasztani a szélvédőre.

A hét napra érvényes matrica 15 euróba kerül, míg a havi matricáért 30 eurót kell fizetni. A Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban forintért is lehet szlovéniai sztrádamatricát vásárolni. Az autóknak a hetijegy 4500, a motorosoknak 2250 forintba kerül, az éves jegyért pedig 28 500 és 14 250 forintot kell fizetni. Szlovéniában a 95-ös benzin átlagosan 1,26 euróba, a dízel pedig 1,21 euróba kerül.

Forrás: AFP

Bár Szlovénia elsősorban téli desztináció az ország legendásan szép fekvésű sípályái miatt, ilyenkor nyáron is érdemes felkeresni. A táj ilyenkor talán még szebb és közel is van. Aki tengerpartra vágyik, nehezebb dolog lesz, mert az országnak csak rövid partszakasz jutott Koper környékén. Az aktív pihenést kedvelők ugyanakkor szinte minden faluban találnak maguknak kikapcsolódási lehetőséget. Egy szlovéniai utazást viszont nem lehet mással, mint a fővárossal, Ljubljanával kezdeni.

Ljubljana - hogyan juthatunk ide?

A szlovén fővárosba a Malév közlekedtet menetrendszerinti járatokat, de a viszonylag kicsi távolság miatt érdemesebb talán autóval nekivágni az útnak. Leggyorsabban úgy juthatunk el Ljubljanába, ha az M7-esen indulunk el, s a letenyei határátkelőnél hagyjuk el az országot Horvátország felé. Így ugyanis az 5 és félórás út nagy részét autópályán tehetjük meg. Az út Zágráb érintésével visz a szlovén határ felé, ahonnan már csak alig másfél óra autózásra van a végcél. A Via Michelin útvonaltervezője szerint a 490 kilométeres út költsége egy személyautóra az üzemanyagköltséggel és útdíjakkal együtt 54 euró körül van.

Forrás: AFP

Mit érdemes megnézni?

A városban járva kihagyhatatlan látnivalót jelent a városképet uraló vár megtekintése. A történeti emlékek szerint a várdomb már az i.e. 12. században is lakott terület volt, az első erődítményt pedig az illír és a kelta időkben emelték itt. A domb a római korban is megerősített, katonák által védett hely volt.

A vár ma is látható épületeinek többsége a 16-17. században épült, s a vár egészen 1814-ig kaszárnyaként, majd börtönként szolgált. Az 1848-ban épült Figyelő Torony a városban kitörő tüzek elleni védelemre szolgált. A 20. század nagy részében a vár kulturális célokra használták, de a jugoszláv időkben lakóövezet is volt. 1964 után teljes felújítás kezdődött a várban, ami napjainkban is tart. 2000 óta az épületegyüttest a Festival Ljubljana nevű rendezvényszervező cég működteti és kulturális eseményeknek, színházi előadásoknak, koncerteknek, kiállításoknak ad otthont. A vármúzeumba és a toronyba 20 százalékos kedvezménnyel válthatnak jegyet a Ljubljana-kártya tulajdonosai.

Ljubljana talán leghangulatosabb része a Preseren tér, így ez sem maradhat ki a városban tett sétából. A nemzeti költőről, France Preserenről elnevezett tér nemcsak összekötőkapocs a város központi része és az Óváros között, hanem a helyiek kedvelt találkozóhelye is. A téren áll a költő szobra is, a közelben pedig Ljubljana legtöbbet fényképezett hídja a Hármas-híd áll. A híd két oldaláról lépcsők vezetnek a folyópartra, a helyiek kedvelt korzójára.

Ljubljanát a hidak városa is, hiszen számtalan díszes átkelő található meg itt. A Ljubljanica folyón a római időkben épült az első híd, a középkor évszázadaiban pedig két fahíd is feszült a folyó felett. A 18. század végén a város terjeszkedése miatt a falakat lebontották és ekkor került sor árvízvédelmi építkezésekre. Ekkor több új fahíd is épült a városban, amelyeket aztán kő-, vas- később pedig betonszerkezetű hidak váltottak fel. A szabályozás után a folyó két partján rakpartokat alakítottak ki, amelyek ma a városiak kedvelt sétaútvonalai.

Lendva

A várak szerelmeseinek ajánljuk Lendva várát. A kis település a magyar határtól (a rédicsi határátkelőtől) öt kilométerre fekszik. Határos Magyarországgal és Horvátországgal is. A mai szlovéniai városnak a történelem során többször fontos szerep jutott a Magyar Királyság életében. Napjainkban a szlovéniai magyarság központja, ennek bizonyítékaként a város hivatalos nyelve is a magyar, illetve magyar nyelvű rádióadást is működtetnek.

Forrás: AFP

Lendva egyik fő nevezetessége a vár. Már a 18. században is állt Alsólendván egy erődítmény, ami fontos végvári szerepet játszott, de ez a tatárjárás és egy későbbi cseh támadás során teljesen elpusztult. A 18. század végén újjáépítették. Az uralkodó Bánffy családnak köszönhetően a vár és a város Zala vármegye egyik központjává vált. A török időket megszenvedte a vár. Stratégiai szerepe miatt a török seregeknek is fontos volt, ezért többször ostrom alá vették. A legnagyobb pusztítást az 1603-ban bekövetkezett csata okozta. A Bánffy család 1644-ben kihalt, így a vár új gazdája az Eszterházy család lett.

A vár mai formájának kialakítása is az ő nevükhöz fűződik. Eszterházy herceg Lipót császár tiszteletére a vár központi épületét L alakú barokk várrá alakította. A ma is látható látványos tetőszerkezet is ekkor került a várra.

A közelmúltban többször iskolaként működött, de volt a jugoszláv hadsereg laktanyája is. Jelenleg galéria és múzeum működik az épületben.

A Bledi-tó

Forrás: AFP

Szlovénia egyik jelképe, de mindenképpen legismertebb panorámája a Bledi-tó, közepén a kis kápolnával. Bled városa alig 500 kilométerre fekszik Budapesttől, a festői szépségű település Szlovénia egyik legkedveltebb úti célja, turistalátványossága lett az elmúlt évek során. A Bledi-tó télen és nyáron is egyaránt gyönyörű, közepén egy kis sziget található, rajta a város legfőbb nevezetessége a Csodatevő Madonna barokk stílusú kegytemploma található.

Kocsival kényelmesen 5 óra alatt oda lehet érni, szállást érdemes előre foglalni, például a Hotel Krimben, ahol 3 éjszaka félpanziós ellátással már 39 ezer forinttól elérhető.