Hazai szánkópálya-körkép

símelléklet, visegrád, szánkózás
Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, végérvényesen elkezdődött a tél és bár még csak itt-ott esik a hó, lassan megint elő lehet venni a szánkót és kivinni a gyereket a közeli kisdombra. S bár a szomszédos Ausztria némileg jobban áll profi szánkópályák tekintetében, itthon is vannak értékelhető lejtők, ahol nem zavarnak a síelők sem.
Vágólapra másolva!

A szánkózás ma a legnépszerűbb téli sport és szabadidőtöltés Magyarországon, amit a sportszeráruházak eladásai is évről-évre bizonyítanak, s amellett, hogy a gyerekeknek tetszik, a szülők is kiélvezhetik a száguldozást, ráadásul egészen úgy tűnik, mintha sportolna az ember.

Budapesten a leginkább kézenfekvő, ugyanakkor megfelelően elcsépelt helyszín természetesen a Normafa, ahol egy hétvégi napon már a parkolóhelyekért való verekedés közben sokan feladják a küzdelmet. A síházba ilyenkor gyakorlatilag lehetetlen bejutni, a rétesesnél minimum félórát kell sorban állni, ráadásul a pályákon is tömeg van. Egyszóval, ha a Normafát célozzuk meg, menjünk inkább hétköznap, kevesebben vannak és nem is annyira veszélyes.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Ha pici gyerekkel készülünk a lejtőkre, próbáljuk ki a városligeti dombok egyikét, igaz itt is sokan vannak, de parkolni jóval könnyebb és a síelők sem fenyegetik ivadékunk testi épségét. Gyerekeseknek és profibbaknak jó választás lehet a Gellért-hegy, vagy a Tabán is.

A főváros környékén egyértelműen Dobogókő a legprofibb szánkózó hely. Alig 40 percnyi autóútra van a fővárostól, ráadásul kijelölt pályán, biztonságosan lehet szánkózni, van működő büfé és még szálláshelyek közül is lehet válogatni, ha éppen több napra érkeznénk.

A Pilisben és a Börzsönyben több helyen is van kijelölt és elkülönített szánkópálya, ezek szintén egyórányi autózással már elérhetők Budapestről. Visegrádon a Nagyvillám sípályához tartozik elkülönített szánkópálya: a 3-as jelzésú kék pálya mellett találjuk a 150 méter hosszú szánkópályát, amelynek a fölső végénél található az erdei művelődési ház.

A Duna túloldalán Zebegényben is van külön szánkópálya, de ahhoz, hogy itt beinduljon a téli sportélet, nagyobb mennyiségű hóra van szükség. Erre az utóbbi években nem nagyon volt példa. Mindenesetre idén felújították az itteni sífelvonót, így minden készen áll egy jó síszezonra.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Budapesttől kicsit többet kell autózni, de a miskolciaknak például ideális, ha a bánkúti síterepet célozzák meg egy jó hétvégi szánkózásra. Az ország legnagyobb és talán legfejlettebb síterepén nyolc lesiklópályán, négy húzó, négy tolókaros sífelvonó, hóágyúk és hótaposó gépek biztosítják a kiváló síelési lehetőségeket. A szánkózók itt is az elkülönített szánkópályát használhatják. Vannak hóágyúk és hótaposó gépek, a liftek felső állomásánál lévő büfében pedig kiváló a gulyásleves.

A Mátrában három faluban - Mátraszentimrén, Mátrafüreden, Mátraházán - is vannak elkülönített pályák készültek kifejezetten a szánkózni vágyók számára. Ezek közül van olyan is, amelynek legmagasabb pontja 770 méteren van. A mátraszentistváni síparkban pedig működik egy hócsúszdapark, ahol a kialakított pályán gumifánkban ülve száguldozhatunk lefelé.

Nyugaton a Bakonyban találjuk a legjobb helyeket, leszámítva természetesen az irigyelt Sopron, vagy Kőszeg környéki pályákat. Veszprémtől 50, Pápától mintegy 10 kilométerre található Döbrönte, ahol a falu fölött magasodó "várhegy" oldalán az 1980-as években sípályát alakítottak ki. Az elsősorban kezdőknek ajánlható rövid pályához egyszerű felvonó is tartozik. A szánkópályát a várhegy másik oldalán találjuk

Az egyik legnagyobb hazai síterep az eplényi. Természetesen szánkózni is lehet itt, igaz a különálló és kiépített szánkópálya nem a sípályát is üzemeltető cég kezelésében áll, ezért nem is hóágyúzzák. A szánkópályák használatához igénybe vehetjük a sífelvonókat, de a fölső állomástól kicsit sétálnunk kell.

Ha megvan a kiszemelt pálya, még az első csúszás előtt nem árt tudni, hogy a szánkózásból adódó sérüléseket, azaz mások veszélyeztetését a Btk. XXX. paragrafusa bünteti. Közhely, de szánkóval csak a kijelölt pályákon szabad siklani, vagy olyan helyen, ahol jól elkülönítik egymástól a síelőket és a szánkósokat. Aki járt a már említett Normafán, tudja, hogy a síelők finoman szólva sem kedvelik a száguldozó szánkósokat. Nemcsak itt, máshol is veszélyes és tilos szánkózni sípályákon, mert veszélyeztetjük saját és környezetünk biztonságát, épségét is. Az sem baj, ha tisztában vagyunk a szánkózás környezetkárosító hatásaival is, a jelöletlen pályákon, vagy turistautakon való szánkózással ugyanis tönkretehetjük az aljnövényzetet és gyorsíthatjuk a talaj erózióját.

Az ismert sportáruházakban műanyag szánkót már 3500 forintért be lehet szerezni, de a kicsit erősebbnek tűnő darabok már 16 ezer forintnál kezdődnek, de lehet kapni John Deere márkájú, fémből készült atomszánkót 25 ezerért is. A klasszikus fából készült ródlit már nehezebb beszerezni, de egy újpesti cég kifejezetten ilyenek gyártásával foglalkozik. A használt darabok 5-10 ezer forint közötti áron kaphatók, egy új gyerekszánkó 10 ezer, a kétszemélyes szánkó 12 ezer, a háromszemélyes pedig 14 ezer forintba kerül.