Hasselhoff sem csinálná jobban

Úszás közben, a hosszas vízben tartózkodás, a hideg, a megerőltetés vagy az oxigénhiány következtében testünkben hirtelen izomgörcs léphet fel. Ilyenkor csak egy dolgot ne tegyünk, ne essünk pánikba! Álljunk meg, lélegezzünk, gondolkodjunk és cselekedjünk: ez a vízimentők négyes alapszabálya. A jó tanácsuk pedig az, hogy sose ugorjunk ruhástul a vízbe életet menteni, és ne engedjük, hogy belénk kapaszkodjon a fuldokló. Aztán van még néhány, amit összegyűjtöttünk, és ami alapján talán a piros gatyás David Hasselhoff sem mentene jobban.

Magyarország sajnos előkelő helyet foglal el Európában a vízi balesetek számát illetően, amihez hozzájárul a lakosság elégtelen egészségügyi ismerete is. A napok óta tartó nyári hőségben különösen megnő a veszélye a vízi baleseteknek. Néhány alapszabály betartásával ugyanakkor jelentősen csökkenthetjük a baleset kockázatát. A mentohajo.hu szakoldal segítségével összegyűjtöttük mire érdemes figyelni.

Fürdés kijelölt fürdőhelyen!
Első és legfontosabb szabály, hogy mindig csak a kijelölt helyen fürödjünk, a bányatavakat, gyors sodrású folyókat, hidak és egyéb tereptárgyak környékét lehetőleg kerüljük, ha pedig mégis folyóban szeretnénk megmártózni, ne merészkedjünk a strandoktól távol eső, eldugott helyekre.

Ha begörcsöltünk, álljunk meg, lélegezzünk és nyújtsunk!
A legnagyobb kockázatot a felhevült testhőmérséklet jelenti, amely növeli az izomgörcs kockázatát. Az izomgörcs általában oxigénhiány miatt lép fel, amit akár a hosszas vízben tartózkodás, akár a hideg, akár megerőltető mozgás is előidézhet. Vannak speciális görcsoldó gyakorlatok, amelyeket minden úszó vagy strandoló elsajátíthat, és ezek minden egyes izomrészletre megtanulhatók.
Ilyenkor a megfeszült, begörcsölt izmot nyújtani kell, amit úgy érhetünk el, hogy ismét megfeszítjük, majd ellazítjuk az adott izmot. Ezt hívják önmentésnek, amihez ugyanakkor elengedhetetlen a nyugalmunk megőrzése. Ha tehát úszás közben begörcsöl az izom, előbb álljunk meg, lélegezzünk nyugodtan, mert ha pánikba esünk, megnő a pulzusszám és hamarabb kifáradunk. Gondoljuk végig a problémát és cselekedjünk határozottan és nyugodtan az izmok megfeszítésével és ellazításával.

Az egyedül úszás veszélyes!
A legjobb persze, ha tisztában vagyunk a teljesítőképességünk határaival és nem vállalkozunk fizikai állapotunkhoz képest túl nagy feladatra, például nagy távolság leúszására. Fontos, hogy egyedül lehetőleg soha nem tartózkodjunk a vízben, vagy ha egyedül vagyunk, a parton mindenképpen szóljunk valakinek, hogy úszni mentünk.

A társmentést sose ruhában végezzük!
Ha már saját magunk biztonságára tudunk vigyázni, akkor a bajba jutott fürdőzők megsegítésére is vállalkozhatunk, persze ezt mindig jobb szakemberre bízni. Ilyenkor fontos szabály, hogy a mentést lehetőleg partról, vagy csónakból végezzük, és csak végszükség esetén ugorjunk a vízbe a bajba jutott úszóért. Gyakran előfordul, hogy a kimentendő úszó pánikba esik és ezzel nemcsak a saját, de a megmentésére igyekvő ember életét is veszélyezteti. Ezért ne próbálkozzunk ruhástul ugrani a vízbe a bajba jutott strandolóért, mert a vizes ruha egyrészt nehezíti a mozgást, másrészt fogódzkodót jelent az esetleg pánikba jutott úszónak, amivel tovább nehezíti a helyzetünket. Ilyenkor az ún. szabaduló fogásokat kell alkalmazni, amelyek vízimentő tanfolyamokon sajátíthatók el, megfelelő gyakorlatot és kondíciót igényelnek.

Ha nincs kötél, egy gumimatrac is segíthet
Miután megközelítettük az úszót, dobjunk egy kötelet, vagy mentőövet a bajba jutott felé és ezzel próbáljuk meg a csónakhoz, vagy a part közelébe húzni. Ha ilyen eszköz nem áll rendelkezésünkre, hasznos lehet egy mentőmellény, vagy bármilyen felfújható gyerekjáték is. Ha csónakból végezzük a mentést, mindig ügyeljünk rá, hogy az esetleg pánikban lévő úszó nehogy felborítsa a járművet.

Mentés közben legyünk a háta mögött!
Előfordul, hogy a mentés érdekében mégis vízbe kell ugranunk. Ekkor mindig tartsuk szem előtt, hogy a bajba jutott reflexszerűen megpróbál átkarolni minket, ezáltal lehúz a víz alá sikertelenné téve a mentést. Ezt elkerülendő, a mentést lehetőleg mentőmellényben végezzük, próbáljuk meg lenyugtatni a bajba került strandolót és lehetőleg a háta mögül közelítsünk hozzá. A karja alatt átkulcsolva, a fejét, vagy a ruháját fogva kezdjünk el a part felé úszni vele, de ne engedjük, hogy bármelyik végtagunkba kapaszkodjon, mert ezzel komoly veszélybe sodorhatja nemcsak magát, de minket is.

A vízi balesetek megelőzése érdekében mindig tartsuk be az alábbi szabályokat!
- Csak kijelölt fürdőhelyen fürödjünk!
- Ne tartózkodjunk egyedül a vízben!
- TILOS fürödni kikötőkben, hidak és egyéb (vízi) műtárgyak körül, sötétben, esős időben!
- A bóján túl fürödni TILOS!
- Ismeretlen vízbe soha ne ugorjunk!
- Ne ugorjunk vízbe felhevült testtel!