A hazai kastélyok egy része nemcsak a látvány, és izgalmas története miatt érdekes, de jó néhány közülük legendás filmek forgatási helyszíne is volt. A tizedes meg a többiek klasszikusa például abban a tóalmási kastélyban készült, amely a szocializmusban még gyermeküdülő volt, de Bujtor István is többször forgatott abban a kastélyban, ahol a renoválásnál kenyérbéllel kellett az ódon freskókat megtisztítani. Jöjjön három népszerű  magyar film, három gyönyörű kastélyban.

 

Parádsasvár - Meseautó
Amikor 2000-ben újra forgatták a harmincas évek sikerfilmjét, a Meseautót, a parádsasvári kastély már két éve hotelként működött. Bár az épület nem büszkélkedhet sokszáz éves múlttal, mégis elég változatosan alakult a sorsa máig.
Még 1881 és 1882 között épült Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban. Egy jó darabig a Károlyi család tulajdonában volt, ők főleg vadászkastélynak használták, kvázi csak nyaralni jártak ide. Az itt megforduló grófi sarjak közül a leghíresebb Károlyi Mihály volt, feleségével, Andrássy Katinkával, a "vörös grófnővel" együtt.
A sors furcsa fintora, hogy bár Katinka kifejezetten szerelmes volt a kastélyba, a Tanácsköztársaság után pont az ő és férje politikai szerepvállalása miatt kobozták el tőlük a birtokot. Bár később a család visszakapta jogos tulajdonát, alig két évig lakhattak benne, hogy aztán újból elvegyék tőlük, ezúttal már végleg: a szocializmus korában gyermeküdülőt rendeztek be a kastély falai közt.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

Ezután szinte megváltás volt az addigra kissé lepukkant épületnek, hogy 1996-ban megvette mostani tulajdonosa, és egy alapos renoválás után kastélyszállóvá alakította. A különleges hotelt árfekvése miatt elsősorban nem hátizsákos turistáknak ajánljuk, lévén egy júliusi hétvégén alaphangon is elkérnek vagy 40.000 forintot egy kétágyas szobáért - cserébe viszont csodás wellness fürdővel, exkluzív rendezvénytermekkel és elsőosztályú étteremmel várják a vendégeket, ahogy azt a filmben is láthattuk. 

Szirák - Három testőr Afrikában
A sziráki Teleki-Degenfeld kastély sok mindenben hasonlít parádsasvári társára. Itt is filmet forgattak, ráadásul nem is egyszer. Úgy tűnik Bujtor István kedvelte ezt a helyet, mert a Hamis a baba és a Három testőr Afrikában több jelenetét is itt vette fel. És a hasonlóságoknak nincs vége: manapság Szirákon is kastélyszálló üzemel, nem meglepő módon ez is rendkívül exkluzív, itt sem olcsó megszállni, jelenlegi állapotáról pedig tényleg csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
Aki megfordult már a helyen, az tanúsíthatja, hogy valószínűleg iszonyatos pénzeket ölhettek a lerongyolódott épület helyreállításába, például a lemeszelt különleges értékű falifreskót több mázsa kenyérbél(!) felhasználásával tisztították meg, az emeletre carrarai márványszobor és óriási antik kínai váza került.

Forrás: MTI

Szükség is volt a nagy felújításra, mert az 1748-ra felépült gyönyörű, és gazdagon berendezett kastélyt, ami előbb a Telekieké volt, majd a második világháború idején a Degenfeld család birtokába került, a Szovjet hadsereg brutálisan tönkretette: 1944-ben katonai kórházat rendeztek be az épület falai közt, az értékes bútorokat kidobálták és felgyújtották, a 4000 kötetes könyvtár ritka darabjait eltüzelték, a díszteremben pedig lóistállót rendeztek be.
Az épület pusztulása a háború után is folytatódott,  csak hogy egy példát kiemeljünk: a galéria előterében áll egy színes kandalló, aminek a tűzterét régen két, címeres, majolikából készült szoboralak tartotta, állítólag a felvidéki szobrászművészet különleges alkotásai közé tartoztak - na, ezeket a rend kedvéért az 50-es években szétverték. A sokáig tartó romlás után 1977-ben végre megfordult a kastély sorsa, és egy nyolc éves restaurálási időszak után megnyitotta kapuit az itt működő szálloda. Napjainkban az ország egyik legszebb barokk kastélya újra a régi fényében tündököl, mindenkinek jó szívvel ajánljuk a megtekintését.

Tóalmás - A tizedes meg a többiek
Végül ha Tóalmásnál tartunk: itt lenne végre az ideje, hogy valaki megmondja Bruce Willisnek, nem csak a budapesti utcákon lehet hatalmas dugókat okozni, meg helikopterezgetni, mert az Andrássy-kastély is ideális helyszín a háborús filmekhez! Ha már Sinkovits Imrének, Darvas Ivánnak és Major Tamásnak megfelelt a Tizedes meg a többiekben, talán Bruce-nak is jó lenne.

A kastély múltja - úgy tűnik, már csak ilyenek ezek a kastélyok - egy fordulatos kalandregényre emlékeztet. 1894 és 95 között építtette Warmann Renáta, felfogadva a század legnevesebb mérnökét, Ybl Miklóst. A mester egy pazar, ötven szobás barokk kastélyt álmodott kora egyik legszebb parkjába. A fényűzés mértékére jellemző, hogy az előcsarnok lépcsőjét a párizsi operaházéról koppintották, és az épülethez egy akkor korszerűnek számító vasszerkezetes pálmaház is tartozott. A XX. század első felében az Andrássy családé lett a birtok, egészen a II. Világháborúig vadászlaknak használták a tóalmási rezidenciát, aztán a többi arisztokratával együtt őket is kitették otthonukból.

Forrás: MTI



Ez után az akkoriban elkerülhetetlen pusztulás és rombolás következett: a csodás bútorok innen is eltűntek, az épületet pedig alaposan lepusztították. A  bánatos épület sorsa akkor kezdett jobbra fordulni, amikor a SZOT (a Szakszervezetek Országos Tanácsa) megvette, és gyereküdülővé alakította. Ezután váratlan fordulat: sem kastélyszálló, sem múzeum nem lett belőle, de egy amerikai keresztény szervezet, a WOL (Word of Life, azaz Élet Szava) vásárolta meg az ingatlant, és most már ők székelnek itt. Nyaranta táborok, konferenciák vannak az egykori arisztokrata lakban, de az interneten fellelhető infók szerint szombaton és vasárnap látogatható a műemlék.

Ennyit a filmek és kastélyok különös viszonyáról és vadregényes múltjáról - szerencsére mára nem a pusztulás és könyvégetés, hanem az ötcsillagos vendéglátás, vagy kulturális látványosságok jellemzők ezekre a díszes épületekre. Hogy hol, milyen lehetőségek vannak, azt kastélyos sorozatunk következő részében olvashatják.