A hat legszebb vártúra a Balatonnál

Balatoni várak, szigligeti vár
Vágólapra másolva!
Bár az időjárás most kegyes a Balatonnál nyaralókhoz, ha netán mégis beütne a rossz idő, célszerű valami vízparttól távolabbi programot keresni. Ezért mi most olyan várakat ajánlunk kirándulásképpen, amelyet könnyebb-nehezebb, de garantáltan izgalmas túra során bármikor felfedezhetünk. Balatoni várkörkép Döbröntétől Fejérkőig, akár borús időben is. 
Vágólapra másolva!

Szigligeti vár- a török ellen védte a Balaton vonalát
A Balaton környékének talán legszebb fekvésű vára, ahonnan fantasztikus panorámával tárul elénk a tó és a környező tanúhegyek, de Szigliget még a déli partról is impozáns látványt nyújt. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. Legrégebbi része az öregtorony, amely a várhegy déli, legmagasabb pontján áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, ezt a részt 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították, de még ebben a században villámcsapás érte és leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben - több magyar várhoz hasonlóan - elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák.

Forrás: AFP/H. Szabó Sándor

A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony ill. a várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a 239 méter magas Várhegy tetején hosszan elnyúló épületben, amelynek teljes feltárása, helyreállítása azóta is folyamatosan tart. A vár meglátogatása pénzbe kerül, a felnőtteknek 600, a gyerekeknek 300 forint a belépőjegy.

Csobánci vár- a Rákóczi szabadságharc idején a felkelők központja volt
Innen nem messze, látótávolságon belül a Tapolcai-medencében, Gyulakeszi község határában emelkedő bazaltkúpon áll Csobánc vára, amely szintén egy szép túrának ígérkezik az északi parton.
A 376 méter magas hegyen álló kisméretű vár legrégebbi része - a többemeletes öregtorony - a 13. század elejéről származik. A lakótorony körül fokozatosan több évszázad alatt épült ki és vált teljessé a vár: utolsó elemeit 1490 körül emelte Leányfalusi Ágoston, somlói várnagy.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A Csobánc környékén már a honfoglalás idején is éltek emberek, a területet ugyanis Lád és Vérbulcsú vezérek szállták meg. Később a terület birtokosai szőlőt telepítettek a hegyre, s egy kőház is állt itt, ami feltehetően a későbbi vár őse lehetett.
A vár első említése 1272-ből származik, de tulajdonosa nem ismert. 1300-tól kezdve a Rátót nemzetségből származó Gyulaffyaké lett az erődítmény, akik közel 400 évig birtokolták azt.

A végvárak sorába 1543-ban került, de a törökök eredménytelenül ostromolták. A Gyulaffy családtól a 17. század végén Esterházy Pál vásárolta meg az erődítményt, aki felújíttatta a falakat. A Rákóczi vezette szabadságharc idején a vár a felkelők utánpótlási központja lett. A császár ostromoltatta az erősséget, de az sikeresen ellenállt. A kurucok végül 1709-ben vonultak ki a várból, amely ezután pusztulásnak indult. Ez az egyik legkedveltebb kirándulóhely a Balaton északi partján.

Cseszneki vár- egy villámcsapás miatt égett le
A bakonyi várak közül az egyik legimpozánsabb a vélhetően a tatárjárás utáni évtizedekben épült cseszneki vár. A várhoz Veszprém felől a 82-es számú úton az eplényi sípályák mellett elhaladva, Zircen keresztül juthatunk el. A faluból félórás séta keretében kapaszkodhatunk föl a várhegyre.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A vár és környéke a Csák nemzetség uradalmához tartozott, s első írásos említése 1234-ből maradt ránk. A vár később Cseszneki János, majd Garai Miklós tulajdonában is volt, s időről időre a királyi várak sorába is tartozott. Mátyás király a várat a Szapolyai családnak adományozta. A török hódoltság idején Veszprém eleste után 1552-ben Csesznek végvár lett, s az erődítményt a török sereg eredménytelenül ostromolta, de miután 1594-ben Győr is török kézre került, a cseszneki őrség harc nélkül feladta a várat.

A cseszneki vár azon kevés magyarországi erődítmény közé tartozik, amelyeket nem a császári csapatok romboltak le: a várral 1820-ban egy villámcsapás okozta tűzvész végzett, majd pedig fokozatosan romlásnak indult.
A várból viszonylag nagy összefüggő és látványos részt sikerült megőriznie a régészeknek. A külső várkapu és várfal ugyan már csak nyomokban fedezhető fel, a kétemeletes palota két vége ugyanakkor megmaradt.

Döbröntei vár- csak a déli oldalán vannak lőrések
Döbrönte vára is a látványosabbak közé tartozik a Bakonyban. Az erődítmény egykor az ugodi vár uradalmához tartozott és sok más bakonyi területhez hasonlóan Döbrönte környéke is kezdetben a Csák nemzetség birtoka volt. A meredek sziklacsúcson álló szabálytalan alaprajzú vár leglátványosabb része a belső várban megmaradt kétemeletes épület egyik fal, amely valószínűleg a várpalota, vagy valamilyen lakóépület volt.


Forrás: MTI/H. Szabó Sándor


A vár érdekessége, hogy kizárólag a déli oldalról volt könnyen megközelíthető, ezért a támadások elhárítására ezt a részt többszörös sánccal és ágyúrondellával erősítették meg, írja a Várak.hu szakportál. Ezen a részen néhány lőrés még ma is látható, a külső vár többi része ugyanakkor elpusztult.
Döbrönte a dunántúli várak 1555-ös összeírásakor még épségben állt, de a török támadások idején nem tartozott a végvári rendszerhez. Pontos történetéről nem maradtak fenn írásos emlékek, sorsa ismeretlen, vélhetően egy kisebb török támadás során pusztulhatott el.

Várak a déli parton

Csillagvár- kazamatáiban 80 centis huszárok állnak
A Balaton déli partján a kevés közül talán a legérdekesebb vár Balatonszentgyörgy határában található. A parányi, de annál érdekesebb alaprajzú Csillagvár igazi kuriózum. Maga az épület inkább építészeti kialakítása, mintsem történelmi múltja és hadászati jelentősége miatt érdekes.
A csillag alaprajzú épületet 1820-21-ben Festetics László építtette vadászház céljára. A kastélyszerű épület köré 1825-ben árkokat és töltéseket emeltetett.

Forrás: Wikipedia Commons


A fedett vár központi helyiségében találhatók a kapitányi, az őr és pihenő szobák, és a konyha is, de itt van a több mint 30 méter mély kút is. A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum is. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli magyar könnyűlovasság díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor működik. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
Az épület mintegy 40 méterre magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falai, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, sarokbástyás sáncai, valamint görögkereszt alakú pincéje miatt egyedülálló a világon. Az ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak.

Fejérkő- a törökök ellen építettek
A kevésbé ismert balatoni várak közé tartozik a Balatonföldvártól délre található Fejérkő vára. A vár érdekessége, hogy legnagyobb része téglából épült, az építtetők csak elvétve használtak követ, főként az alapoknál és a kapuknál. Az eredetileg kétemeletes várból mára csak egy emelet látható, amelynek talán leglátványosabb része a délnyugati oldalon megmaradt 10-12 méter magas saroktoronyszerű épület.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor


A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de a helység neve először a 12. században Querequi néven jelenik meg egy III. Béla által kiállított oklevélben. A birtok később a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan birtokvitája miatt kerül elő.
A várat vélhetően a 14. század első évtizedeiben építették a török seregek előretörését látva a visszavonuló magyar hadak 1540-ben felrobbantották a várat, nehogy a törökök használni tudják, de a hódítók helyreállították a károkat és a hódoltság teljes ideje alatt megtartották a várat. A török elűzése után a tihanyi vár tartozéka lett Fejérkő. Évszázadok múlva a vár falainak nagy részét a helyiek széthordták, s 1830-ban a közelben épült Kereki templom, illetve az azóta már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.