Pulóveres időre: apátságtúra a Balatonnál

2012.08.12. 11:15

A hidegfront kíméletlenül megérkezett, ezért aki most a Balatonnál nyaral, nem árt, ha melegebb ruhák és kiegészítő program után néz. Ellátogathat például a tó környékén található apátságok egyikébe Tihanytól Somogyvárig.

Tihany, ahonnan az első magyar írásos emlék származik
Az első és leginkább kézenfekvő választás Tihany, a Bencés Apátság. A balatoni látkép nélkülözhetetlen eleme, történelmi hely, András királyunk nyughelye és nem mellékesen fantasztikus panoráma nyílik innen a tóra. Arra azért fel kell készülni, hogy itt mindig tömeg van, parkolni nem könnyű a faluban, amit sajnos egyre inkább ellepnek a bóvliárusok.

Forrás: MTI/Nagy Zoltán


Ettől függetlenül érdemes felkapaszkodni az apátságig, amit I. András király alapított 1055-ben, Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére. Az apátság alapítólevelének latin szövegében találhatók az első, írott formában megmaradt magyar szavak. A leghosszabb mondattöredék így hangzik: Feheruuaru Rea Meneh Hodu Utu Rea (Fehérvár felé vezető hadi út).
1060-ban ide temették az alapító András királyt. Az Árpád-házi királyok közül az ő nyughelye maradt meg egyedül épségben az altemplomban, melynek egyszerű román szerkezete máig eredeti formájában megtekinthető. A török időben a szerzetesek elhagyták a monostort és az végvárként működött.

A tihanyi vár soha nem került török kézre. A XVIII. század derekán épült az altemplom fölé a lenyűgöző szépségű, messziről is jól látható barokk templom. A templombelső a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke: berendezésének munkálatait Stulhoff Sebestyén bútorasztalos irányította.

Gyönyörű a főoltár, a máriacelli oltár másolata, a Jézus szíve oltár, illetve az orgonaszekrény és a karzatrács. Boldog IV. Károly magyar király Tihanyban töltötte száműzetése előtti utolsó napjait, ennek állít emléket a IV. Károly emlékszoba.
A múzeumban tovább haladva megtekinthetjük a "Tihanyi Bencés Apátság és népei" című kiállítást, amely töredékekben mutatja be a szerzetesi és népi életet 1055-től napjainkig.

Az apátság nyitvatartási rendje:
Nov. 1 - Márc. 31: 10-től 16 óráig
Ápr. 1 - 30: 10-től 16.30 óráig
Máj. 1 - Szept. 30.: 9-től 18 óráig
Okt. 1 - 31.: 10-től 17 óráig
Vasárnaponként  11.15 -kor nyit az apátság

A felnőtt belépőjegy 1000 forintba, a gyerekjegy 500 forintba kerül és érvényes a templomba, az altemplomba, a IV. Károly emlékszobába, a Bencés Történeti Kiállításokra és a Galériába. Az apátságba kérhetünk tárlatvezetést, ez magyar nyelven 6 ezer forintba kerül és a látogatás előtt két nappal kell megrendelni.

Somogyvár - Kupavár emlékhely
A déli oldalon a tótól 26 kilométerre, Fonyód és Kaposvár között található Somogyvár község, és a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság. Az apátsági élet fellendítésére franciaországi szerzetesek érkeztek ide és az apátság a következő évszázadokban jelentős kulturális és gazdasági központtá vált.

Forrás: MTI/Varga György

A környéken termelt bor a Somogyváron átfutó hadiút segítségével Székesfehérvárra, Szegedre és Budára is eljutott. Somogyvár közigazgatásilag is kiemelt helyen állt.
Az apátság megmaradt részeinek feltárása 1972-ben kezdődött és a munkálatok közel két évtizedig tartottak. A romokat az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.

Bakonybél, amely egykor Koppányé volt
A Balatonhoz viszonylag közel, a Bakony szívében találjuk Bakonybél hangulatos települését, amely egyrészt remek túraútvonalak kiindulópontja, másrészt itt található a Szent Maurícius monostor. Az államalapítás idején a környék Koppány uradalmához tartozott, e tényt még ma is jelzi a közeli Bakonykoppány településnév. Mikor István király Esztergomból Koppány hadai ellen indult, Pannonhalmán fogadalmat tett, hogy győzelme esetén a lázadó birtokainak közel egytizedét Szent Márton pannonhalmi monostorának adja. Így került Bakonybél a bencések birtokába, István pedig a legyőzött vezér egyik utolsó fellegvárában felépíttette a bakonybéli kolostort.

A kolostor körül a középkor évszázadaiban falu alakult ki, s a környékbeli területek használatával a monostor tekintélyes jövedelmet szerzett magának. Több jobbágyfalu is szolgálta a monostort, voltak malmai Veszprémben, halászati joggal rendelkezett a Balatonban, az apátok szőlőműveléssel, fakitermeléssel és legeltetéssel is foglalkoztak.

Forrás: MTI/Nagy Lajos


A kolostor aztán a török időkben, 1548. után elpusztult, a falu lakói pedig elmenekültek. A 18. század második évtizedében német és szlovák jobbágyokat telepítettek ide. Az új barokk stílusú templom és kolostor is ebben az évszázadban, 1759 és 1782 között épült.
A faluba érkező hétvégi túrázók jól teszik, ha rögtön a Szent Maurícius monostor felkeresésével kezdenek, ugyanis az épület nem látogatható bármikor szabadon. Áprilistól szeptember végéig hétfő kivételével minden hétköznap 14 órakor indul vezetett templomkalauzolás, a hétvégi időpontokra pedig előzetes egyeztetés szükséges.

A templom melletti ajándékboltban az apátok által saját kezűleg készített termékek közül válogathat. A szerzetesek a monostor kertjében lévő ágyásokban gyógynövényeket termesztenek, amelyekből aztán különböző gyógyhatású készítményeket, lekvárokat - a csipkebogyólekvár kihagyhatatlan -, sőt likőröket is készítenek.

Zirc, ahol az apátságból a török elűzte a szerzeteseket
Innen nem messze található, az elsősorban arborétumáról ismert Zirc, ahol nemcsak a növénykert, hanem az Ciszterci apátság patinás épülete is érdemes a meglátogatásra. Az épület történelme 1182-ig nyúlik vissza, amikor is III. Béla monostort alapított Zircen, amely a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején az apátságból elmenekültek a szerzetesek és maga a település is elnéptelenedett.

Forrás: MTI/Földi Imre


A most látható apátság épületét 1732-ben kezdték építeni, a kornak megfelelő, klasszicista stílusban. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor, 1748-ra a templom, amelynek gazdag berendezése 1770-re készült el. Az apátság mai formáját csak 1927-re érte el, és az 50-es évekig működött. A szocializmus évei alatt az épületegyüttes különféle feladatokat látott el, s csak 1990-től lett újra a magyarországi ciszterciek központja.

Az apátsági templom legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch oltárkép, a Wagmaister freskók, a koncertorgona, és a díszes szószék. Az apátság 9-17 óráig látogatható, a felnőttek belépőjegye 400 forintba kerül, a gyerekjegyért 200 forintot kell fizetni.