A kékfrankos fővárosa és a hűség kapuja

2012.08.15. 11:48

Ha egy kicsit távolodnánk a vízpartokról, de az előttünk álló hosszú hétvégére egy igazán aktív és változatos programot szeretnénk tervezni, Sopron ideális célpontnak tűnik. Gyönyörű belvárossal, finom borokkal várnak ránk, és a közeli határ túloldalán lévő látnivalók sem mellékesek. Töltsön egy hétvégét a hűség, a szabadság és a kékfrankos városában, mi pedig mutatjuk, miről ne maradjon le semmiképp.

Forrás: AFP

1. rész: Ha Gyulára tart, ezeket se hagyja ki!

Sopronba érve az ember tényleg szinte már Ausztriában érzi magát, legalább is ami a tiszta, rendezett utcákat és a külföldi vendégeket illeti. Még a belváros, itt-ott elhagyatott és rendezetlen állapotban lévő házai is mintha fokozatosan eltünedeznének.
A város területe már az őskor óta lakott vidék, a római korban pedig egy Scarbantia nevű település feküdt itt, amelynek fóruma a mai Fő tér helyén volt. A római város később a népvándorlás korában elpusztult, de maradványait, falait később felhasználták a barbárok ellen védekező letelepültek.

Az i.sz. 9-11 században a régi római városfalat kibővítették, vár is épült, ekkor kapta a település első magyar nevét, amelyet ispánja után Suprunnak neveztek el. Sopron középkori életének egyik legfontosabb eseménye 1277-ben következett be, amikor IV. László király, jutalmul a város hűségéért szabad királyi várossá tette a települést.

A Tűztoronyból a tüzet, az ellenséget és a borszállítmányt kémlelték
A várost többször pusztította tűzvész, ezek közül a legnagyobb az 1676-os volt, amelyben Sopron teljesen leégett. Ekkor a régi középkori épületek helyén barokk házakat emeltek, a Tűztornyot újjáépítették és megszületett a mai belváros. A Tűztorony eredetileg várostoronynak készült, s a 13. századtól kezdve ez volt a városfalak északi kaputornya is egyben. A toronyőrök a felső rész reneszánsz kori körüljárójáról figyelték a városban, vagy környékén fellobbanó tüzeket és éjjel lámpással, nappal pedig zászlókkal jelezték a lángok irányát. Később zenész toronyőrt is alkalmaztak, aki kis trombitákkal jelezte az idő múlását, vagy ellenség, előkelőség, esetleg borszállítmány érkezését a városba.

Forrás: AFP

A Tűztorony a város hűségének jelképe is egyben. Az 1921-es népszavazás alkalmával ugyanis a trianoni békeszerződés után, a város és a környező nyolc település lakossága úgy döntött, hogy Magyarországhoz szeretne tartozni. Ettől kezdve nevezik Sopront a leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima). És ennek emlékére készítettek 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján a torony alsó részére egy barokkos kapukeretet, amely felett Kisfaludi Strobl Zsigmond a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport található. Ma közel 200 csigalépcső után juthatunk el az egykori toronyőrök őrhelyéhez, ahol az egész város gyönyörű panorámája belátható.

A Fabricius-ház alatt római fürdő volt
Szintén emblematikus épülete a városnak a Fő tér sarkán álló Storno-ház, amelyet el sem lehet téveszteni díszes sarokerkélyéről. A ház a Haberleiter család tulajdona volt és 1482-83 telén Mátyás király is vendégeskedett itt, Bécs ostroma közben. A házat később a Festetics család vásárolta meg, majd 1872-ben Storno Ferenc tulajdonába került, innen a név. Az épületben működött egykor a legendás Fekete Elefánt patika, ma pedig a Soproni Múzeum állandó kiállításait nézhetjük meg itt.

Forrás: MTI/Manek Attila
A Storno-ház egyik szobája

A Fő tér másik gyönyörű polgári háza, a Fabricius-ház, amelynek alapjai alatt egy római fürdő maradványait találták meg. A ház névadója, Fabricius Endre városbíró és polgármester, aki 1806-ban vásárolta meg az épületet. A városbíró jó barátja volt Petőfi Sándor, aki egyszer álruhában szökött ki a laktanyából, hogy a ház gótikus nagytermében meghallgathassa Liszt Ferenc koncertjét.

A Fő tér melletti utcában áll, de a térről tudunk bemenni a Kecske templomba, amelynek helyén eredetileg ferences rendi kolostor állt. A templom őse 1280-ban épült, de II. József rendelete nyomán a rendet feloszlatták és a templom a bencésekhez került. Országgyűléseket tartottak itt, királyok és királynék koronázó helye volt a templom. A templomhoz kolostor csatlakozik, amelynek legszebb része az egykori imahely, majd temetkezési kápolna, végül pedig Loretto kápolna, amely a hazai gótikus egyházépítészet egyik legszebb alkotása.

Forrás: MTI/Manek Attila
A Tűztoronyból látható a Fő téren álló Kecske templom és a Szentháromság szobor

Az első faépítésű kilátó és a Tómalom-fürdő
Ha egy kicsit szeretnénk kiszabadulni a városból a természetbe, a Lövérek erdei turistaútvonalain érdemes elsétálni a Károly-magaslati kilátóhoz, ahonnan nemcsak maga város, de a Fertő-tó, sőt a bécsi erdő és a Schneeberg havas csúcsai is láthatók. A kilátó eredetije 1876-ban épült Romwalter Károly, helyi városszépítő saját költségén. A jelenlegi, 23 méter magas építmény első emeletén a Soproni Tájvédelmi Körzethez tartozó táj jellegzetességeit bemutató kiállítást tekinthet meg a látogató.  

Ha pedig egy kis felüdülésre vágynánk, igazi különlegességnek számít a Tómalom-fürdő. A tó névadójául szolgáló malomról elsőként 1550-ben tesznek említést az írásos emlékek, de az első nyilvános fürdő 1842-ben létesült itt, Mühl Konrád molnárnak köszönhetően. Az igazán nagyszabású fürdőélet csak 1918 után indulhatott meg a helyi városszépítő egyesület működése nyomán, a 20-as évek elején pedig strandfürdő, szálloda és vendéglő is épült. A háborúban a létesítmények elpusztultak, a megmaradt épületeket szovjet katonák vették birtokba. A háború után a fürdőt újjáépítették, de a malom teljesen elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota is ebben az időben alakult ki. A tó vize egyébként kellemes, 25 Celsius fokos, a felnőtt napijegy 600, a gyerekjegy 380 forintba kerül. 

Mi van a városon kívül? 
Sopron környéke is bővelkedik látnivalókban, akár a határ innenső, akár a túloldalán. A vidék elsőszámú természeti látnivalója, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Fertő-tó. Sajnos a tó csupán egynegyede található magyar területen, de a határ átjárhatósága miatt bárki körüljárhatja autóval, gyalogszerrel, vagy a tó körüli bicikliúton. Mert bringával és autóval is jó kiindulási pont lehet a tó körüli kiránduláshoz Fertőrákos.

Itt található Magyarország legszebb lajtamészkő feltárása, a Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya. Fertőrákos északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját. A bányában kitermelt lajta mészkő igen kedvelt építési anyag volt egészen az első világháborúig, pontosabban a beton és a vasbeton elterjedéséig.

Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a Sopronkőhida közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. 1989-ben ezen a helyen nyitották meg először a keleti és nyugati blokkot elválasztó vasfüggönyt, hogy néhány óra leforgása alatt több kelet-német állampolgár juthasson át nyugatra a szabadságba. 2009-ben a húsz éves évforduló tiszteletére egy emlékparkot hoztak itt létre.

És a határ túloldalán
Fertőrákost elhagyva Mörbischnél léphetünk osztrák területre. Az első jelentősebb állomás Rust városa, itt mindenképpen érdemes hosszabban is elidőzni, már csak azért is, mert a tó körüli városok közül ez a legszebb, ráadásul a nyáron itt nyitották a régió első bringás panzióját. Érdemes a belváros 16-18. században épült lakóházait, valamint a Halásztemplomot felkeresni és érdekes látványt nyújtanak a tavon kialakított, fából készült csónaktároló bódék és nyaralók is.

Forrás: wikipedia commons
Rust városa

A határtól kicsit messzebb kell autóznunk ahhoz, hogy megcsodálhassuk a legszebb állapotban megmaradt egykori magyar végvárat, a fenséges Fraknót. A vár, csakúgy mint a környező kismartoni, vagy fertődi kastély az Esterházyak tulajdonában volt. A Rozália-hegység nyúlványára épült fraknói vár méltóságteljesen uralja a környéket, fehér tornyai már messziről látszanak és a várfalon húzódó kilátófolyosóról tiszta időben a Lővérekig is ellátni. Itt látható a koraújkor magyar történelmének legjelentősebb, legnagyobb befolyással bíró és mindenképpen a legvagyonosabb nemesi családjának, az Esterházyaknak egyedülálló fegyver és műgyűjteménye.

Borok és finom falatok nélkül nem térhetünk haza
Mert tényleg nem lehet teljes egy soproni kirándulás a környék jó borainak kóstolása nélkül. Nem is véletlenül nevezik Sopront a kékfrankos fővárosának, amely szőlőfajta az 1890-es években került előtérbe. Hazánkban először "soproni kékfrankos" néven Jager Mihály borkereskedő árusította palackos borait a múlt század harmincas éveiben. 

Mindenesetre, ha bortúrára indulnak, azt javasoljuk, hogy a fertőrákosi Luka pincészetet semmiképp se hagyják ki. A falu határában, a Mörbtisch-i határátkelő irányában található a pincészet, ahová előzetes egyeztetés után pincelátogatásra és borkóstolásra is lehet jelentkezni. A város éttermei közül a Vadászkürt éttermet, az Erhardt boréttermet, vagy a Papa Joe"s Steakhouse fogásait ajánljuk.