Mit igyunk a borfesztiválokon?

2012.08.16. 10:26

Augusztusban egymást érik a balatoni boros rendezvények, ahol többek között olyan borfajtákat is megkóstolhatunk, mint a cserszegi fűszeres, a kéknyelű vagy a juhfark. Akiknek viszont nem mond semmit, hogy mitől testesebb állagú, parfümösebb vagy fűszeresebb ízvilágú egy bor, bemutatunk néhány kevésbé ismert borfajtát, és azt is, hogy mire figyeljünk azok kóstolásánál.

A balatoni borvidéken rengeteg szőlőfajta terem, a legtöbb pincészet sokféle, egymástól teljesen eltérő ízvilágú bort is palackoz. Ezért nem árt egy kicsit elméletben is megismerkedni a jellegzetes fajtákkal, hogy aztán ne álljunk teljesen tanácstalanul kóstolópohárral a kezünkben. A borok bemutatásában Toronyi Zsuzsa, a CEWI alapító tagja, a Zwack Izabella Borkereskedés szakmai tanácsadója nyújtott segítséget.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A cserszegi fűszeres alig fél évszázados

Ez a fajta a Keszthely melletti Cserszegtomajon "született" még 1960-ban, Irsai Olivér és piros tramini szőlőfajták keresztezéséből. Dr. Bakonyi Károly, a szőlőfajta nemesítője egy olyan fajtát akart létrehozni, amely jól tűri a hideget, gyorsan érik és természetesen élvezhető bort ad. A cserszegi fűszeres eleinte nem aratott túl nagy sikereket, csak az 1984-85-ös és a 1986-87-es évek rendkívül kemény telei és komoly fagykárai után kezdte felkelteni a borászok érdeklődését. Ma kb. 3 ezer hektáron terem az országban. Mivel jól bírja a mínuszokat, a balaton-felvidéki és a zalai borvidék mellett a csongrádi, az etyek-budai, a mátrai és a kunsági borvidéken is elterjedt.

"A cserszegi különlegessége aromavilágában rejlik. Illata intenzíven parfümös, virágos, bodzás, gyümölcsös, de mellette megjelennek a keleti fűszerek és a méz is" - mondja Toronyi Zsuzsanna. Illatos boroknál szokatlan teltség jellemzi, mely finom, de markáns savainak köszönhetően lendületetes ízélményt ad. Kóstolhatjuk száraz, félszáraz és édes változatban is. Fűszeres, nehezebb, főként keleti ízvilágot képviselő intenzív ételek remek kísérője. A borfesztiválokon kívül a "Cserszegi Fűszeres" Nemzetközi Borút Egyesület minősített borút állomásain is meg lehet kóstolni, illetve vásárolni ezeket a borokat.

Ajánlott pincészetek: Aklan Családi Pince - Lesencetomaj, Benedek Pince - Mátra, Feind Pince - Balatonfőkajár

Badacsonyi hungarikum: kéknyelű

Ez a szőlő az egész világon csak a Badacsony hegyen és a Balaton-felvidéken terem. A nevét a levél nyelének színéről kapta, eredete ismeretlen. A hungarikum a nyolcvanas évek fagykárainak következtében csaknem eltűnt, ma azonban reneszánszát éli. Termesztése a tapasztalt borászoknak is kihívás, ez a fajta ugyanis csak nővirágú tőkékkel rendelkezik, így beporzás érdekében mindig egy másik szőlővel  - általában budai zölddel - együtt ültetik. A kéknyelű virágzása nagy eseménynek számít, június elején kisebb fesztivállal ünneplik a badacsonyiak legrégibb és legnemesebb szőlőjüket. A kéknyelű nem terem sokat, az október elején szüretelt szemek kevés, de kitűnő minőségű levet adnak - ezért elitnek számít a balatoni szőlőfajták között, sokáig "úri szőlőnek" nevezték.

Forrás: MTI/Varga György

"A kéknyelű hagyományosan magas savtartalmú, hosszan érő borfajta. Borai nem ritkán csak öt-hat éves korukra válnak igazán élvezhetővé" - mondja a borszakértő. A tradicionlis kéknyelű bora halvány citrom színű, illata visszafogott, főleg fehér húsú gyümölcsökre, csonthéjasokra (barack), citrusokra, néha virágokra és zöldfűszerekre emlékeztet. A hordós vagy palackos érlelést egyaránt meghálálja. "Szászi Endre és Váli Péter az elmúlt években a kéknyelű egy teljesen új arcát mutatta meg. Az elegánsan ásványos vonulat mellett intenzív gyümölcsösség, kedvesség jellemzi a boraikat, melyek már fiatalon is kellő komplexitást, intenzitást és élvezetet jelentenek" - mondja Toronyi Zsuzsa.

A kéknyelű elegáns savainak köszönhetően kitűnő kísérője ételeknek, legyenek azok balatoni halak, vagy a magyar konyha kedvelt paprikás ételei.

Ajánlott pincészetek: Szászi Pincészet - Szent György-hegy, Váli Pince - Badacsonyörs, Szeremley Pincészet - Badacsony, Laposa Pincészet - Badacsony

A pálosok ajándéka: szürkebarát

A Badacsony hegyen, a Klastrom-kút közelében egy pálos kolostor állt a középkorban, a legenda szerint az itt lakó szerzetesek kezdték el a környéken a szürkebarát szőlőfajta termesztését. Két szürkebarát-iskola létezik: míg Franciaországban a fajtát pinot grisként ismerik, Olaszországnak köszönhetően a világon pinot griggio néven terjedt el. A pinot gris érlelt, komplex, mély aromavilágú, érett gyümölcsökkel, telt testtel, a pinot grigio pedig könnyed, virágos friss gyümölcsös, könnyen iható bor. Mindkét stílusnak megvan a maga rajongótábora. A hagyományos magyar szürkebarát inkább a pinot gris aromavilágához áll közelebb, hordóban érlelt, gyümölcsös, komplex, testes, visszafogott savtartalmú száraz, vagy félszáraz bor. Természetes csemegeborok is születnek a pincékben, bogyói ugyanis a különleges évjáratokban betöppednek és aszúsodhatnak is.

Ajánlott pincészetek: Szászi Endre - Szent György-hegy, 2HA szőlőbirtok - Szent György-hegy, Laposa Birtok - Badacsony, Figula pincészet - Balatonfüred

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Az olaszrizling stílusjegyei keletről nyugatra változnak

Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó fehérszőlő fajtája. Eredetét tekintve Franciaország északi részéről, Champagne környékéről származik. Az Osztrák-Magyar Monarchia területére a filoxéra járvány megjelenését követően került a 19. század végén - bár a Balaton-felvidéki borászok szerint már a 19. század közepén is megtalálható volt a környéken. Nagyon népszerű a borászok körében, mivel viszonylag könnyű vele dolgozni. Nagyon jól adaptálódik a különböző éghajlati és talajviszonyokhoz, jó fagytűrő. Általános aromajegyei a citrom, alma, őszibarack, fehér virágok, vagy, ahogy a Balaton északi partján mondják, a rezeda, és az elmaradhatatlan mandulás lecsengés, mint a fajta védjegye.      
        
A Balaton környékén található a hazai telepítések több mint 50%-a, és egyértelműen itt helyezkednek el az olaszrizling szempontjából a legkarakteresebbnek tekinthető területek, mint Füred-Csopak, Badacsony és Somló. A stílusjegyek változása Csopaktól Somlóig tökéletesen tükrözi a terroir adta különbségeket: keletről nyugat felé tartva folyamatosan emelkedik a borok savszintje, alkoholtartalma és ásványossága.

Ásványossága, cizellált savszerkezete alkalmassá teszi legtöbb ételünk kíséretére, halak, szárnyasok, de a komplexebb testesebb borok jól kiegészítik a sertésből készült fűszeresebb ételket is.

Ajánlott pincészetek: Szászi Endre - Szent György-hegy, Tamás Ervin - Csopak, 2HA szőlőbirtok - Szent György-hegy, Laposa Birtok - Badacsony, Figula pincészet - Balatonfüred, Somlói Apátsági Pince - Somló

A muskotályt sokan nőies bornak tartják
 
Az egyik legősibb fehér szőlőfajta, mintegy 200 változata van - igaz, ebből csak 4-5 olyan nemesítés létezik, amelyikből minőségi bort készíthető. A balatoni borászok a 19. század közepén nemesített Ottonel muskotály fajtát termesztik. Ez a fajta jól tűri a hideget, szeptember közepére megérik. Illatos, parfümös, világos zöldessárga színű, könnyű testű bor. Igazi frissítő, sokak szerint nőies bor. Leginkább száraz variánsával találkozhatunk, de készítenek belőle félédes és édes bort is. Aperitivként, könnyű salátákhoz jól behűtve ajánljuk a fogyasztását.

Forrás: MTI/Nándorfi Máté

Ajánlott pincészetek: Szeremley - Badacsony, Szászi Endre - Szent György-hegy, Borbély családi pince - Badacsony, Szecskő Tamás - Mátra

A nászéjszakán juhfarkot ittak az uralkodók

Nem balatoni bor, de a borfesztiválokon gyakran találkozunk somlói pincészetekkel is, ezért itt a helye a listában. A nevét szokatlan alakú, hengeres fürtjeiről kapta. Magyarország egyik legősibb szőlőfajtája, a Mecsekalján és az etyek-budai borvidéken is terem, legfontosabb termőterülete azonban a Balatontól nyugatra található Somló. A bazalthegy ásványokban gazdag talajának a bor egy sor "férfias" jellemzőt köszönhet, tüzes, karakteres, kissé fanyar, erős savakkal rendelkező bor.

Gyógyító hatást is tulajdonítottak neki, állítólag a vérszegény, a vesebajban szenvedő és az emésztési problémákkal küzdőknek kifejezetten ajánlott volt ezt a bort fogyasztani. A Juhfark a "nászéjszakák bora" néven is ismert, a legenda szerint érdemes volt a nászéjszaka előtt ezt a bort inni, ha a cél a fiúgyermek nemzése volt. (A Habsburgoknál szinte kötelező volt a somlói fogyasztása.)

A somlói érlelést kíván, több év is kell, mire erős savai megszelídülnek. A juhfarkból készült bor akár 6-8 éven át is megőrzi a frissességét, a savakban, szárazanyag tartalomban, alkoholban gazdag. A juhfarkkal érdemes hosszan barátkozni, semmiképpen nem elsőrandis bor. Kóstolgassuk, ízlelgessük, levegőztessük, ismerkedjünk. Teltebb, magasabb zsírtartalmú, magyaros, fűszeres ételekhez ajánljuk.

Ajánlott pincészetek Somlóról: Somlói Apátsági Pince, Spiegelberg Pince, Tornai Pince, Laposa pince