Orosz turistákat akar a fél világ

Az orosz turistákról sokakban még mindig az a kép él, hogy faragatlanok és mindig részegek. Ám azt a legfinnyásabb vendéglátók is elismerik, hogy sokat költenek és szeretnek is utazni. Nem véletlen, hogy a gazdasági válságban idegenforgalmi szakemberek ezrei tolonganak a figyelmük elnyeréséért.

A szerdán Moszkvában megnyílt 18. őszi nemzetközi turisztikai szakvásárra száz országból másfél ezernél is több utazási iroda, szálloda és légitársaság érkezett. A fokozott érdeklődés érthető, hiszen az orosz turisták által elköltött eurók és dollárok a mostani ínséges időkben minden gazdaságnak jól jönnek. Márpedig az ő utazási kedvükkel - válság ide, válság oda - nincs gond.

Az ITB Berlin és az IPK International felmérése szerint a négy legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ország - Brazília, Oroszország, India és Kína (angol neveik kezdőbetűiből BRIC) - polgárai közül az oroszok viszik el a pálmát a kiutazások terén, mind abszolút értelemben, mind a növekedés ütemét illetően. Bár Oroszország népessége és gazdasága elmarad Kínáétól vagy Indiáétól, az oroszok 30 százalékkal több utazásra vállalkoznak, mint a kínaiak, 3,4-szer annyira, mint az indiaiak és 4,6-szor annyira, mint a brazilok. A növekedésben is élen jártak: az öt évvel ezelőtti számhoz képest felével nőtt a kiutazások száma Oroszországból, míg a második helyzett Kínából csak 41 százalékkal.

S hogy hova is megy az a 26,9 millió orosz turista, aki a European Travel Commission adatai szerint tavaly átlépte az országhatárt? Közel 80 százalékuk Európába, ezen belül több mint 50 százalék szűkebb régiónkat, Közép- és Kelet-Európát választotta. A régió részaránya az orosz kiutazásokból ezzel együtt csökken, ami azt mutatja, az orosz turisták egyre távolabbi célpontokra merészkednek. Aki nyaralt például a török Riviérán, annak valószínűleg nem lesz meglepő, hogy a legkedveltebb úti céljuk az idén nyáron is Törökország volt. Az előzetes adatok szerint az Oroszországban eladott utazási csomagok 28 százalékát ezekre a desztinációkra értékesítették, a legtöbben Isztambulba és a tengerparti Antalayába utaztak. Törökországba egyébként a németek után az orosz vendégek érkeznek a legnagyobb számban, egy év alatt 5 százalékkal több utast regisztráltak onnan.

Forrás: AFP/Mustafa Ozer
Orosz turisták Antalyában, a Kremlin Palace Hotel medencéjénél

Nem szerették így mindig az orosz turistákat. Néhány éve nem volt ritka, hogy egyes országokban "No Russians" táblával igyekeztek távol tartani a problémásnak tartott vendégeket. Ma viszont nem ritka, hogy orosz étlapokkal csábítják az onnan utazókat, sőt a pincérek és a hotelmenedzserek is megtanulnak pár szót és kifejezést oroszul a könnyebb kommunikáció kedvéért.

Finnországban, ahová tavaly negyedmillió orosz utazott, már a rendőröknek, határőröknek és vámosoknak is előírták, hogy tanuljanak oroszul. A nagyobb "vendégszeretet" abban is megmutatkozik, hogy az orosz utazókat sújtó, továbbra is igen szigorú vízumfeltételeket egyre több ország igyekszik enyhíteni. A brit hatóságok például 2, 5 és 10 évre is adnak már beutazó vízumot, a visszautasítási arány pedig csupán 8 százalék.

Ez persze nem véletlen. Egy brit kutatás kimutatta, hogy egy átlagos orosz 1136 font sterlinget költ, szemben az 536 fontos nemzetközi átlaggal. Ám nemcsak emiatt változott az oroszok megítélése külföldön. A korábbi sztereotípiákkal szemben kiderült például, hogy az oroszok más népeknél gyakrabban látogatnak el művészeti kiállításokra, múzeumokba és kulturális rendezvényekre is - írja a pravda.ru. Az előítéletek tehát lassan oldódhatnak, és egyre gyakrabban hallhatunk orosz beszédet a világ népszerű turistahelyein.

Magyarország is vonzza az oroszokat

Magyarországon idén január és július között 342 ezer vendégéjszakát töltöttek az Oroszországból ide látogatók, ami 32 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ezzel Németország és Ausztria után már a harmadik legnagyobb küldő országgá vált nálunk, ami jól mutatja a piac fontosságát. A most folyó moszkvai vásáron is jelen vannak magyar kiállítók. Somogyi Zoltán, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének főtitkárhelyettese az MTI-nek a helyszínen elmondta, az orosz turistákat kimondottan érdekli Magyarország, a gyógyvíz pedig az egyik, ha nem a legjobban eladható termékünk. A bor- és a teakóstoló egyaránt sok érdeklődőt vonzott az elsősorban gyógy-és egészségturizmusra szakosodott, 15 magyarországi céget felvonultató standnál. Új kínálat is megjelent: Hévíz, Sárvár és Bükfürdő mellett Kehidakustány is ott szeretne lenni a gyógyfürdőkbe vágyó orosz turisták úti céljai között.