Az európai nagyok stratégiaváltása kényszerű reakció arra, hogy az elmúlt években a diszkont légitársaságok - az ultrafapados Ryanair kivételével - felfelé nyitottak, és határozottan ráhajtottak a hagyományos szállítók turistaosztályán utazókra. Az alacsony jegyekhez könnyen összevásárolhatóvá tették azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a hagyományos modellben működők kínáltak: fedélzeti ellátás, előzetes helykiválasztás, könnyen átíratható jegytípusok - hogy csak hármat említsünk.
Amikor a Lufthansa bejelentette, hogy rövid távú járatai nagy részét a megújuló Germanwings brand alá vonja, már tudni lehetett, hogy a többiek is kénytelenek lesznek lépni. A német óriáscég csak azokat a járatokat hagyta a Lufthansa név alatt, amelyek hosszú távú járataira hordanak átszálló utasokat. Ami ezen kívül esik, mind Germanwings lett, ahol három jegyosztályt kínálnak: a legolcsóbb az árérzékeny utasoknak szól, és a repülésen kívül semmilyen szolgáltatást sem tartalmaz.
Az Air France január elején közölte, hogy új, Mini névre keresztelt árkategóriát vezet be, egyelőre a Párizs-Orlyról induló belföldi járatokon és néhány más útvonalon. A 49 eurós árban itt sincs helyválasztás és feladott poggyász, kap viszont az utas újságot és némi italt, ropogtatnivalót.
Néhány héttel később az Air France azt is bejelentette, hogy regionális légitársaságait összevonja, és Hop név alatt üzemelteti tovább. Ez együtt járt a jegyrendszer átstrukturálásával, és lényegében a Germanwingséhez hasonló háromlépcsős rendszert vezettek be: a legolcsóbb kategóriában már nincs benne a feladott csomag fuvarozása és a fedélzeti ellátás.
Bevételnövelés vagy megtakarítás?
Ez csak a kezdet volt, a KLM lett az első nagy cég, amely nemes egyszerűséggel azt jelentette be, hogy áprilistól a csomagszállítás extra szolgáltatásnak számít, és fizetőssé válik a rövid távú járatokon. Előre foglalva 15, a reptéren 30 euró a díj. A kézipoggyász ingyenes marad, de szigorúan mérni akarják - a fapadosokhoz hasonló módon -, és aki túlméretes vagy -súlyos motyóval kísérletezik, kénytelen lesz feladni a csomagot. De ez legalább nem jár büntetőtarifával, mint néhány fapadosnál, csak a szokásos 30 eurót kell fizetni a kapunál is.
A KLM a megváltozott utazási szokásokkal indokolta a változást, hiszen az utasok több mint 60 százaléka nem ad fel csomagot. A cég szóvivője arra is utalt, hogy egyúttal lejjebb viszik a jegyárakat - ennek mértéke azonban még nem ismert, és iparági szakértők szerint a cél pusztán a bevételnövelés. Ami viszont biztos, hogy egyelőre mentesülnek a díj alól a cég Flying Blue törzsutasprogramjának résztvevői.
Ezek után annyira nem meglepő, hogy a British Airways sem marad ki a buliból, csakhogy ők megpróbálták furfangosra venni a figurát. Friss bejelentésükben nem azt mondják, hogy fizetőssé válik a csomagfeladás, hanem olyan új árkategóriát alakítanak ki, amelyhez nem tartozik feladott poggyász, ezért 9-12 fonttal olcsóbb lesz az alapárnál. Indításként csak öt, London Gatwickből induló és oda érkező útvonalról van szó, de a tervek szerint hamarosan kiterjesztik az összes rövid távú járatra. Ügyes a módszer, mert nem lehet kívülről eldönteni, hogy simán olcsóbbak lettek a csomag nélküli jegyek, vagy a bejelentés előtt megemelték kissé az árat, és csak úgy tűnik, hogy olcsóbban utazhatnak, akiknek elég a kézipoggyász.
Az Európán belüli légi forgalomban a nagy, hagyományos szállítók nem tudnak profitot termelni, a fapadosok és néhány jól működő regionális légitársaság elvette a piacuk nagy részét. Lényegében minden szinten kénytelenek racionalizálni a működést. Ebbe a trendbe illeszkedik a kiegészítő bevételek növelése a csomagfuvarozás fizetőssé tételével. Amerikához hasonlóan várhatóan a fedélzeti ellátás további szűkítése, illetve fizetőssé tétele lesz a következő lépés Európában is.