Svájcban pihen Pilátus lelke

2013.06.06. 13:35

A Pilatus nevű hegy a luzernieknek olyan, mint a budapestieknek a Normafa. Csak a méretek és az arányok teljesen mások. És nemcsak azért, mert Luzern hússzor kisebb Budapestnél, hanem azért is mert a Pilatus látogatóközpontja négyszer magasabb a 477 méteres Normafánál. Ami pedig különösen extrém: a világ legmeredekebb siklója vezet a csúcsra, amelynek dőlésszöge esetenként eléri a 48 százalékot is. Büszkék is erre a helyiek, akárcsak a sárkányukra, amely állítólag a Poncius Pilátusról elnevezett hegyen lakik már vagy ezer éve.

Megyünk fölfelé a világ legmeredekebb siklójával, megyünk, megyünk - és egyre kevesebbet látunk. A kétezer méteres csúcson aztán már nem látunk semmit, csak a ködöt. Mivel egy felhőben vagyunk. Ez az élmény csak ahhoz fogható, mint amikor életemben először végre ott álltam Rióban a Cukorsüveg-hegy tetején, tombolt a nyár, és tekintetem csak a tőlem négy méterre lévő fáig ért. A két élmény közti további meglepő rokonság az, hogy mindenütt voltak állatok a felhőben: Rióban kunyeráló majmok, a Pilátuson kunyeráló hegyi varjak - az ilyenkor kötelező fantáziafejlesztő gyakorlat mellett, hogy képzeljük el a mesés kilátást.

Fotó: Vincze Barbara [origo]
Kilátás 2000 méteres magasságból, a Pilatusról, amikor felhőben áll az ember (Kattintson a többi képért!)

A Pilatus tetejéről ugyanis állítólag pazar kilátás nyílik Luzernra, a Vierwaldstatti-tóra és az Alpok környező hegyeire. Ám a a kötött pályák szerelmeseinek nem emiatt lehet életre szóló élmény az Alpnachstadból induló négy és fél kilométeres út: ez a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja, egyes szakaszain 48 százalékos emelkedőn vezet a 2073 méteres Pilatus-Kulmra.

Kedves holland származású idegenvezető kalauzol minket, aki szerint a hegyet a környékbeliek játszótérnek használják. Mond is olyat, hogy a Pilatus voltaképp Luzern házi hegye, amiből egy kis ízelítőt mi is kapunk: a nyári bobpálya a zuhogó eső miatt sajnos épp zárva van, de a kalandpark - 1400 méteren, a Fraekmüntegg nevű libegő-megállónál - esőben is üzemel. Itt a különböző nehézségű pályák mellett a legfőbb attrakció az, hogy egy kb. 25 méteres fenyőfa tetejéről lehet kipróbálni a szabadesést - szerencsére nem fejjel lefelé, mint a bungee jumpingban, hanem a derékra erősített heveder segítségével.

Forrás: Svájci Turizmus
Ilyen is lehet, amikor süt a nap (Kattintson a képre!)

A luzerniek házi hegyét átszövik a legendák. A környékbeliek régen szentül meg voltak győződve róla, hogy a hegy mindenféle misztikus lény mellett sárkány vagy sárkányok lakóhelye, és egyes nézetek szerint a mai napig az. De egyúttal kedves kis hegyi emberkék otthona is, akik jót akarnak az embereknek, védelmezik a zergéket, ám a gonoszokat és a keményszívűeket megbüntetik.

De mindezeknél legendásabb a névadó Poncius Pilátus, akinek nyugtalan lelke a legenda szerint a hegyen lévő Pilatus-tóban lelte végső nyugalmát, ami miatt a középkorban tilos volt megmászni a hegyet. Ma már nincs ilyen tilalom, Luzernből indulva ún. arany körúton lehet bejárni, mindegy, hogy a tó felől siklóval indulva a hegyre, és libegővel vissza a városba vagy fordítva. Persze túrázni sem tilos.

Forrás: Svájci Turizmus
Libegővel is siklóval is fel lehet menni a Pilatusra, sőt, mindkettővel le is lehet onnan jönni (Kattintson a képre!)

Luzern, Wagner és Picasso

Ha pedig feladjuk a felhőben bolyongást és lejövünk a hegyről, ott van a kiváló tóparti város, Luzern - rétorománul Lucerna -, ahol Mark Twain is járt, Richard Wagner meg hat évet lakott itt. De mit lehet ott mostanában csinálni? Kötelező például átkelni a világ legrégebbi fedett fahídján, az 1300-as években épült Kapellbrückén (víztoronnyal ellátott fahíd). Érdemes befizetni egy idegenvezetésre, elmenni a legjobb múzeumokba - például a több tucatnyi Picasso-alkotást, 125 Klee-képet; és Monet, Cézanne, Matisse műveket is felvonultató Rosengart Gyűjteménybe. Remek építészete miatt kihagyhatatlan a KKL (Kultur- und Kongresszentrum Luzern), tervezője a párizsi Jean Nouvel; és különösen gyerekkel érdemes megnézni Svájc legnagyobb és legtöbbet látogatott múzeumát, a közlekedési múzeumot.

Fotó: Vincze Barbara [origo]
Luzern a Reuss folyón lévő Kapellbrückéről (Kattintson a napfényes képekért!)

Shoppingolni is lehet persze, főleg karórát meg bicskát, ám ha nincs eléggé kitömve a pénztárcánk, akkor meg kell elégednünk pár csokival (ez esetben irány a Coop ábécé). Ha pedig a karneváli szezonban érkezünk - 2014-ben február 27. és március 4. között -, nagy bolondozásban lehet részünk, és megtapasztalhatjuk, hogy pár napra a svájciak is hajlandóak szakítani közmondásos rendezettségükkel.

Amennyiben mindent kényelmesen meg szeretnénk nézni, érdemes négy napot szánni Luzernre és a környékre és kiváltani a Swiss Passt (négy napra másodosztályon kb. 53 ezer forint). Ez egy közlekedési bérlet, amely egyaránt érvényes vasútra, buszokra, hajókra és több felvonóra is. Két esetben lesz igazán sikeres a luzerni hosszúhétvégénk: ha elfogadjuk, hogy a tátrai büdzsé duplájával kell számolnunk, és ha nem zavar minket, hogy minden sarkon lelkes ázsiai turistákba botlunk majd. Több Bollywood-filmet forgattak ugyanis a svájci Alpokban, innen a tömeges vonzódás - és mert az ázsiai vásárlóerő őrületesen jön fel, úgyhogy van már pénzük ilyen korábban elérhetetlennek tűnő úti célra is.