Eltűnt erdei vasutak nyomában

2013.08.26. 12:11

Szerethetünk egy túraútvonalat a szép táj, az útba eső kilátók, a remek kocsmák miatt, vagy azért, mert egyetlen más erdei túrához sem hasonlítható a hangulata. Magyarországon persze nem a gigantikus meredélyek, eszméletlen vízesések vagy megmászhatatlan ormok teszik egyedivé a tájat, hanem például az elhagyott vasútvonalak. Persze nem a politikai okokból bezárt, majd újra nyitott és megint bezárt szárnyvonalak, hanem a keskeny nyomtávú, valaha a fakitermelésben használt erdei vasutak.

Több túra is vezet ilyen használaton kívüli vonalak mentén, ám a Börzsönyben és a Mátrában van egy-egy különleges útvonal, amely egyenesen a néhai pályán vezet, az itt-ott megmaradt felépítmények, talpfák, sínek között. Igazi bakancsos túrák ezek, nem érdemes utcai vagy edzőcipőben nekivágnunk. A terep néhol köves, máshol patakon kell átkelni, egyes részeken pedig igen keskeny az ösvény.

A Börzsönyben ma már csak néhány vonalon közlekednek vonatokForrás: Gőgös Vince

A Börzsönyben a 19. század végén indult el az erdei vasút építése, az első megnyitott vonalak még lóvontatásúak voltak, később kaptak a fákat szállító kocsik mozdonyokat. A sűrű, 200 kilométeres hálózatból ma már csak néhány vonalon közlekednek vonatok, ezek közül a legismertebb a Kismarostól Királyrétig közlekedő. A Nagybörzsöny-Nagyirtás és a Szob-Márianosztra szakaszok társadalmi munka révén nyíltak meg újra, csakúgy, mint a feketevölgyi vonal, amely Kemencéről vezet öt kilométer hosszan a jelenlegi végállomásig. Eredetileg még négy kilométernyi vasút vezetett az erdőben, de ezt a szakaszt még nem újították fel. Talán nem is fogják, a helyiek szerint legalábbis az erdészet nem nagyon akarja feldúlni az erdőt emiatt, és persze pénzben sem bővelkednek.

A vonal a kék jelzés mentén halad. A turistaút néhol eltávolodik a pályától, de ha valaki végig a sínek mentén bóklászik, nem tévedhet el, járt ösvényt pedig minden esetben találni. Érdemes is ezt az utat követni: a pálya és a völgy patakja néhol egymás mellett, néhol egymást keresztezve fut, a sínek több helyen bele is csúsztak a patak medrébe, máshol pedig félig főtt spagettiként, megtekeredve ívelnek át a víz felett. A szakaszt többször is erősen megrongálta a folyóvá duzzadt patak. A mély szurdokban megkapó látványt nyújt az ember alkotta építmény hiábavaló harca a természettel. Ide még a napfény is csak látogatóba jár tizenegy és három óra között, ugyan mennyi esélye lehet egy magára hagyott vasútnak? Bedőlt talpfák, deformálódott hidak, félhomály: minden adott egy melankolikus sétához.

A sínek több helyen belecsúsztak a patakmederbeForrás: Gőgös Vince

A végállomásnál több útvonal is választható, de körtúrára csak az edzettek és elszántak vállalkozzanak, mert egész napos program visszajutni Kemencére. A gyaloglást lerövidíthetjük úgy, hogy Perőcsényt tűzzük ki úti célnak, ahonnan busszal is visszajuthatunk Kemencére. Ha nem ragaszkodunk a körhöz, akkor a Nagy-Hideg-hegy helyett a Csóványos is megmászható – persze onnan is haza kell jutni.

Tolkien Bakacsinerdejét idézi

Nem lehet persze egyértelműen kijelenteni, hogy a megszűnt és lerombolt kisvasutak sosem nyitnak újra. A Mátrában a Lajosháza és Szalajkaház közötti elhagyatott vonalon 1994-ben létesült turistaút, amelynek a vége Mátraszentimrén volt. A néhai vasútra csak az otthagyott talpfák emlékeztettek, a síneket felszedték. Itt-ott a patak felett ívelő, megroggyant gerendahidakon kellett átevickélni, de többnyire kényelmesen járható ösvény vezetett az erdőn át.

A Mátrában ma már helyreállították a vonalat, ez a kép öt évvel ezelőtti állapotokat mutatForrás: Gőgös Vince

A pályát azonban időközben teljesen újjáépítették, a néhai gerendahidakat vasbeton szerkezetek váltották fel. A turistaút ezzel megszűnt, hiszen a legszebb szakaszon már van forgalom, a túra részben okafogyottá vált. Azért talán így is megéri végigmenni rajta – akár gyalogosan, akár vonattal, a látvány ugyanis különleges. A talpfák alkotta ösvény zöld és fekete fák erdejét választja el: az út egyik oldalán friss lombhullatók nőnek, a másikon azonban Tolkien Bakacsinerdejét idéző, félig halott fenyves borít árnyékot a pályára. Szalajkaháztól így is gyalog lehet menni Mátraszentimréig, a táv mindössze öt kilométer.

Mátraszentimre az ország legmagasabban fekvő, állandó lakosokkal bíró települése, kiváló pihenőhely, de több túra végállomása is lehet. A szlovák ízekre vágyók a helyi csárdában pukkadhatnak ki a grillezett gomolyától vagy sztrapacskától, akinek pedig nincs kedve tovább talpalni, akár buszra is szállhat. Ha valaki több napot szeretne a környéken tölteni, ez a település az egyik legjobb bázis, sok turistaút kanyarodik erre.

Erdei kisvasutak nyomábanForrás: Gőgös Vince

A mátrai erdei vasutak Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Szalajkaház útvonalon közlekednek, Mátrafüredre egész évben, Szalajkaházig azonban csak novemberig járnak. Jelenleg az ismertebb, mátrafüredi vonalon pályaépítés miatt csak hétvégén közlekednek vonatok, de nem veszítünk sokat, ha ezt kihagyjuk, mert a sínpár majdnem végig a főúttal párhuzamosan halad. A különleges Lajosháza-Szalajkaház vonalon viszont mindennap lehet utazni a kétóránként induló szerelvényekkel, érdemes kipróbálni.

A mátrai erdei vasút 1906-tól kezdett kiépülni. A forgalom csak a háború utolsó éveiben állt le, amikor személyszállításra már nem, csak hadászati célra használták. Végül 1947-ben indult meg újra a vonatközlekedés. Fénykorában félmillió utast is kiszolgált, a nyolcvanas években azonban folyamatosan csökkent a kihasználtsága. Mára megtalálta igazi közönségét, a természetjáró turisták kedvelt célpontja lett.