Az olcsó repjegy nem minden

A diszkontlégitársaságok működési modelljének lényege, hogy a legtöbb szolgáltatásért extra pénzt kérnek. Ma már azonban a hagyományos cégek is egyre nagyobb bevételre tesznek szert kiegészítő tevékenységekből.

A légitársaságok bevétele sohasem korlátozódott kizárólag a jegyeladásokra, hiszen a fedélzeten eladott ételek és italok, a fedélzeti magazinokban elhelyezett reklámok vagy a hűségpontok értékesítése külső partnereknek korábban is hozott bevételt nekik. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság és a fapados forradalom azonban a legtöbb vállalatot stratégiája újragondolására késztette. Ma már a hagyományos légitársaságok is egyre nagyobb mértékben fordulnak e források felé.

Mik azok a kiegészítő bevételek?

1. Törzsutasprogramok: a légitársaságok értékesíthetik törzsutasaik hűségpontjait külső partnereiknek, például hotelláncoknak, autókölcsönzőknek, co-branded bankkártyák kibocsátóinak, kereskedőknek és távközlési szolgáltatóknak. Idetartozik, ha a cégek plusz pontokat adnak el a törzsutasoknak.
2. Á la carte szolgáltatások: ezekkel javítható az utasok komfortja, közülük a legfontosabbak a fedélzeti étel- és italeladás, feladott csomagért és csomagtúlsúlyért szedett díj, ülésfoglalás, telefonos ügyfélszolgálat, pótdíj a kártyás fizetésért, elsőbbségi beszállás, fedélzeti szórakoztatóeszközök és wifi.
3. Jutalékos termékértékesítés: a társaság honlapján értékesített hotelszobák, bérelt autók, biztosítások, illetve a fedélzeten eladott vámmentes termékek után beszedett pénz.
4. Hirdetések: a fedélzeti magazinban, a repülőn, az utasváróban elhelyezett reklámok.

Az amerikai IdeaWorksCompany a világ 116 olyan légitársaságáról gyűjtött információkat, amelyek vagy tőzsdén jegyzettek, vagy nem azok, de közzéteszik pénzügyi adataikat a honlapjukon. Közülük 53 hozta nyilvánosságra azt is, hogy mennyi bevétele származik a kiegészítő tevékenységekből. Ez az összeg 2012-ben már 27,1 milliárd dollár volt összesen, míg 2007-ben csak 2,45 milliárd, igaz, akkor csak 23 társaság részletezte ennyire a kimutatását. A magyar hátterű Wizz Air nem szerepel a felmérésben.

A legdinamikusabban fejlődő cégek ma már a bevételük több mint 20 százalékát nyerik á la carte szolgáltatásokból, a legjobbak pedig egy utason már 30 dollárnál is többet keresnek ezen a módon. Az orosz Aeroflot például 171,3 millió dollár értékű vámmentes árut adott el 2012-ben 115 százalékos árréssel. A német Air Berlin 184,4 millió eurós nyereséget (nem bevételt) könyvelt el tavaly a törzsutasprogramján. A holland KLM 65 millió eurót keresett transzkontinentális járatain a nagyobb lábteret biztosító Economy comfort ülőhelyekkel. Az IdeaWorksCompany becslése szerint egy tipikus Ryanair-járaton 18-an fizetnek székük lefoglalásáért. A spanyol Vueling a névhasználatért kap licencdíjat egy barcelonai szállodától. A Norwegiannek közvetett részesedése van a Bank Norwegianben, amely 6,9 millió dollár jutalékot fizetett neki tavaly a bank Visa kártyájához kapcsolódó tevékenységekért.

A tavalyi legjobbak

A kiegészítő szolgáltatásokért már nem a fapadosok szedik be a legtöbb bevételt. A tavalyi toplistát a hagyományos nagy társaságok uralják. A listavezető amerikai United például 5,35 milliárd dollárra tett szert ilyen címen, és az első tízbe csak három diszkontcég fért bele 1 milliárd dollár feletti bevétellel: az amerikai Southwest, az ír Ryanair és a brit EasyJet.

Kiegészítő bevétel (milliárd dollár)
1. United 5,35
2. Delta 2,58
3. American 1,99
4. Southwest 1,66
5. Qantas 1,57

Más a kép, ha a kiegészítő bevételeket a teljeshez viszonyítjuk, hiszen a fapados cégek értelemszerűen olcsóbban kínálják jegyeiket. Ezt a listát már egyértelműen ezek a cégek dominálják, az élen az amerikai Spirittel, amely bevételeinek 38,5 százalékát így nyerte.

Kiegészítő bevétel (az összbevétel százalékában)
1. Spirit 38,5
2. Allegiant 29,8
3. Jet2.com 26,5
4. Ryanair 21,8
5. Tigerair 20,8

Megint változik a sorrend, ha az egy utasra jutó bevételt nézzük, hiszen itt egy hagyományos légitársaság, a Qantas vezeti a listát 56,21 dollárral. Ez döntően abból származik, hogy az ausztrál vállalat külső partnereknek értékesíti törzsutasai hűségpontjait. Jellemzően azonban ebben a kategóriában ugyancsak a fapados cégek szerepelnek jól.

Kiegészítő bevétel (egy utasra, dollárban)
1. Qantas 56,21
2. Spirit 48,72
3. AirAsia X 46,31
4. Jet2.com 45,83
5. Allegiant 38,86

A jelentés az Air France/KLM kapcsán - amely először tette közzé a kiegészítő bevételeire vonatkozó adatait - felhívja a figyelmet arra, hogy Európában a hagyományos nagy légitársaságok sorra vezetnek be különdíjat a feladott poggyászokra, ezzel válaszolva a fapados cégek által támasztott versenyre. Erről a jelenségről szól az Origo korábbi cikke is, amelyet itt olvashat.