Kétmillió hívő érkezett Mekkába

Vágólapra másolva!

Már kétmillió muzulmán érkezett a szaúd-arábiai Mekkába a haddzs néven ismert zarándoklatra, és még további egymilliót várnak. Ez a legnépesebb, évről évre ismétlődő esemény a világon.

Origo

Vágólapra másolva!

iszlám Szaúd-Arábia utazás zarándoklat Mekka háddzs

Mekka Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között található, a Vörös-tengertől 80 kilométerre. A város Mohamed próféta szülőhelye, a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

Tízezrek imádkoznak a a Nagy Mecsetben és környékén a szaúd-arábiai Mekkában Forrás: AFP/Fayez Nureldine

A Kába a mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Harám) belső udvarán álló szentély. Nevének jelentése kocka, kocka alakú építmény. Falának része a fekete kő néven ismert meteorit, a köré épült szentély és mecset az iszlám világ legfontosabb vallási műemléke, legszentebb helye. A muzulmánok imádságának meghatározott iránya a világ minden pontjáról a Kába felé mutat. A hívők naponta ötször a szentély felé fordulva mondják el imáikat, és a Korán parancsa szerint ide zarándokolnak az iszlám év utolsó hónapjaiban, hogy teljesítsék a haddzs pontosan megszabott rituáléját.

A nagymecset tágas, négyszögletes belső udvarának közepén, egy talapzaton áll a nagyjából kocka alakú – 12 méter hosszú, 10,5 méter széles, 15 méter magas –, kő- és márványtömbökből épült Kába szentély. A szentély oldalait nagyjából a négy égtáj felé tájolták. Az épületet fekete brokátdrapéria borítja, amelyet a Koránból vett, ezüsttel és arannyal írott idézetek ékesítenek. A kiszva néven ismert leplet évente cserélik.

A hibásan Kába kőnek is nevezett, kisméretű (30 cm széles, 40 cm hosszú) meteorit – amelyhez több évezredes hiedelmek tapadnak – az épület ajtaja mellé van befalazva, egészen alacsonyan, hogy csak térdelve lehet megcsókolni. A fekete kő több darabra törött, ezért vastag ezüstpánt tartja össze.

Az udvarban a Kába mellett áll egy fapilasztereken nyugvó kupola: ez védi a Zemzem kút mitikus forrását, amelynek vizével évente háromszor megtisztítják a szentélyt. A Zemzem egykor Mekka egyetlen forrása volt, és itt zajlott a hívők rituális tisztálkodása.

Már az iszlám előtt is szentély volt

A hagyomány szerint a Kába szentélyt Ibráhím (a bibliai Ábrahám) és fia, Iszmáíl (a bibliai Izmael) emelte az egy igaz Istennek; a kockaformát az omajjád kalifa, Abd al-Malik alakította ki a 7-8. század fordulóján, a nagy árkádos udvar pedig I. Szulejmán és II. Szelim oszmán szultánok idején épült, a 16. században.

A helyet már az iszlám kialakulása előtt is szentélyként tisztelték, és a Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed próféta ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott fekete követ. Amikor Mohamed 630-ban kardcsapás nélkül bevonult Mekkába, megtisztította a Kábát a pogány bálványoktól, és meghonosította az Allahban való hitet. Ugyanakkor megtartotta a fekete kő kultuszát: a követ az ég felé emelte, hogy megtisztítsa, és egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el. Nem törölte el a Kábához tartó évenkénti zarándoklat szokását sem, sőt kötelességgé, a vallás egyik alapelvévé tette.

A zarándoklat öt napig tart. A hívők az első napon hétszer körbejárják a Kába szentélyt, majd hétszer futnak végig a két közeli domb, az asz-Szafa és az al-Marva közötti fedett folyosón, amellyel Hágár és Iszmáíl sivatagi vándorlására emlékeznek, majd az ötödik napon ismét hétszer járják körbe a Kábát. A zarándokok hétszer hét (49) követ gyűjtenek össze, amelyekkel az út negyedik napján Minában jelképesen „megkövezik a démonokat".